appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Zsófika válik

2021. január 14. 06:12 - appasztorik

3/2021 (01.13.) Töprengés

- Két év házasság után válik Koncz Zsófika. Ezt onnan tudom, hogy vannak újságok, amik ezzel foglalkoznak, hogy mások magánéletéről irkálnak, mert a politikus az közszereplő. Így osztán az ilyennek nincs magányélete. Ha lenne, akkor azt firtatnák, hogy miért magányos. A Blikk azt is tudja, hogy 2018 áprilisában álomesküvő volt Szerencsen.  Ők ez alatt azt értik (mán, mint Blikkék), hogy napokra lefoglalták a szerencsi várat. Ük azt is tuggyák, hogy hatalmas sátrat húztak fel, és ötszáz fős vendégsereget hívtak, a várost pedig öt hintóval járta körül a család. Mit, ne mongyak? - hajjátok. Ötszáz ember, azt a kis várat elfoglalta vóna, kár vót pízt kiadni a lefoglalásért. Mégis azt mondom, igazán dicséretes, hogy fizettek érte. He! Most ne kezgyetek mán kombinálni, hogy nem is fizettek érte. Azt meg beláthassa a legértetlenebb ember is, hogy 500 embernek nagy sátor kell. Vagy sok kicsi, ami a közmondás szerint sokra megy, de úgy nem igazi a lagzi. Mongyátok meg igaz lelketekre! –ha, van olyanotok? Mán mér ne híttak vóna 500 főt? Akkor még csak tervezték a vírust. Nem vót pandémia.  Zsófika azt írta a Blikknek, hogy a házasság felbontásáról szóló döntésüket, hosszú utat bejárva, közösen, együttes akarattal hozták meg. Hát hajjátok, ezt nem nagyon tudom értelmezni. Mán politikussá vált ez a jányka. Hosszú út (ez relatív), az amit a hintók bejártak Szerencsen. A két évre (de, ez is relatív), mondhatnók, hogy hosszú idő. De, hajjátok? Ha, mán a lagzin nem örvendeztünk, most örvendezhetünk. Ugyanis, minden kérdésben vita nélkül megállapodtak. Az életüket külön folytatják, egymást becsülve és továbbra is segítve kívánják mindezt tenni. Ez igazán dicséretes, megint csak ezt tudom mondani. Nem tudom Ki volt a férje, de Én a magánéletük tiszteletben tartásával támogatom Őket. Hogy a sajtó munkatársai megteszik e. Reméljük. Én, azért nem lennék biztos benne.    – Jutott eszembe, hogy a vírus miatti kijárási tilalom hatására az ember egyszer-csak nem érzi jól magát. Most megjött a havazás. Még inkább bezárkóznak az emberek. Ami érthető is. A hóban elázik a ruha, a cipő. Beviszi a lakásba, a vizet, a latyakot. Kinek hiányzik az? A nappalok, meg a nappalik is szürkék, homályosak. Könnyen esik az ember depresszióba, a fény hiány miatt. Kivételt képeznek azon kevesek, akik pont a fénytől érzik magukat rosszul, és attól lesznek depressziósak. A tudomány mai állása szerint a depressziósoknak felírnak valamit. Amire aztán rászokik, de az nem gond, mert a pszichiátrián leszoktatják róla. Sokfelé olvashatjuk, hogy kerüljük a stresszt. Arra gondoltam, hogy Nekem is kerülni kellene, ezért utána néztem. Legnagyobb meglepetésemre, Én, ösztönösen nagyon jól védekezem a stressz ellen. Ami az első három a felsorolásban, azt Én csinálom. A legjobb stressz oldók. Első helyen a kötés. A horgok, előkék, kapcsok kötését rendszeresen végzem. Második a horgászat. Hát e miatt kötök. Mellesleg, mikor a 16-os horgot sokadszorra is rosszul kötöm fel, az eléggé idegesít, de stresszes nem vagyok. Az is idegesít, amikor horgászat közben leakadok. Beszakadok, és szerelni kell. Arról már, ne is beszéljünk, - mi van akkor, ha nem fogok halat? A harmadik stressz oldó a blogolás. Mint tapasztaljátok, a blogolást is csinálom. Akkor ezért nem vagyok Én stresszes, csak vannak dógok, amik idegesítenek. -.appa. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr4216387702

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása