Azt mondtam ugye, hogy az iszlám békés vallás. Ettől függetlenül, amondó vagyok, a múltkor említett két eset is megérdemel egy áttekintést (úgy békésség szempontjából). Rushdie Sátáni versek című regénye 1988 nyarán került kiadásra. Egyből nagy felháborodás lett belőle az iszlám berkein belül. Azt mondták Mohamed prófétát tiszteletlenül ábrázolta az író. Az angliai muzulmán vezetők istenkáromlónak kiáltották ki a könyvet. Ez tovább gyűrűzött és Indiában majd Pakisztánban is tüntetések törtek ki a könyv ellen.  1989. február 14.-én Irán vezetője Khomeini ajatollah fetvával istenkáromlás miatt kiközösítést hirdetett Rushdie ellen. A fetva, vagy fatva az iszlámvallásban, vallásjogi döntés. Ezt olyan esetben alkalmazzák, amikor a konkrét hitelméleti vagy vallásgyakorlati kérdésre nincs válasz. Úgy értve, hogy sehol. (Korán, hadíszok, és a muszlim tudósok közmegegyezésében az idzsmában sem). Mellé Khomeini, hitehagyottnak nyilvánította Rushdiet. A regényéből azt a következtetést vonta le, hogy az író többé nem hisz az iszlámvallásban. Most mondhatjátok, - és akkor mi van? A történet úgy folytatódik, hogy Khomeini felszólított minden hívő muszlimot Rushdie kivégzésére. Mellékbüntetésként, a regény kiadóinak kivégzésére is utasított. Bíztatás gyanánt Február 24.-én hárommillió dollár vérdíjat tűzött ki, az író fejére. Ekkor az írót, már az angolok bújtatták. A felszólításokat a hívek nagyon komolyan vették. A berkleyi kaliforniai egyetem könyvesboltjait, amelyekben árulták a regényt, bombatámadás érte. A muszlim közösségek Föld szerte nagygyűléseket tartottak, ahol a könyveket égették. Igarasi Hitosi, aki a könyvet japánra fordította Tokióban merénylet áldozata lett. Halálra késelték. Az olasz fordítót, Ettore Capriolot, Milánóban megverték és megszúrták. Oszlóban súlyosan megsebesült a norvégiai kiadó, William Nygaard. Őt, háza előtt lőtték meg. Törökországban egy hotelt gyújtottak fel, mert a törökre fordító, Aziz Nesin ott szállt meg. A támadásokban 37 ember lelte halálát. Itt azért el lehet gondolkodni, a dzsihád békés mivoltán. Egy fetvával felül lehet írni annak békességét. Gondolom a 3 millió dollár is hatott. Híres emberek is felléptek az iszlám védelmében. Ezek az emberek nem akarták elítélni a fatva hagyományát. Ilyen volt Cat Stevens (születési neve: Steven Demetre Giorgiou). Ő Londonban született, angol rock zenész. Folkot, popot és iszlám zenét is játszik. Felvette az iszlámot 1978-ban. Onnantól Yusuf Islam. Ő 1989-ben egy brit tévéműsorban azt mondta, nincs a halálbüntetés ellen, és ahelyett, hogy az író képét égetik el, jobb lenne az írót magát elégetni. Azt is mondta, szívesen felhívná Khomeinit, hogy elmondja hol található Rushdie. Ezen később lazított, mert a lemezeladásai erősen visszaestek.  A másik támadás, amit említettem, 2015 január 7-én történt Párizsban a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen. A terrortámadást, két dzsihadista fegyveres hajtotta végre, a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap szerkesztősége ellen. A támadásban 12 személy halt meg és további 11-en megsebesültek. Hát ennyit a békességről. Mert békések, amíg fel nem bőszítik Őket. Onnantól kegyetlenek.  -.appa.