Tegnap, a reggeli fagy ellenére napközben remek idő volt. Március 15. Menjünk hát horgászni. A madarak trilláztak, a darazsak, de lehet már méhek is ott döngtek az etetőanyag körül. Megjelentek a legyek is. A hangyák szorgoskodtak. A bodobácsok napoztak. Igaz, ma reggelre elég jót fagyhatott. Az első emeleti erkélyen a hőmérő nulla fokot mutatott. A tócsák befagytak, de akkor is, napközben itt a tavasz illata. Az illatok és a szagok különböző ingereket váltanak ki az emberekben. Természetesen, az állatokban is. Amíg Mi, undorodva fordulunk el a romló hústól, addig láthatjuk, hogy a legyek, meg különböző rovarok, annyira varázsos pillanatokat élnek meg, hogy minden óvatosságot feladnak, és akár ott helyben agyon lehet csapni őket. Az ugye tudott dolog, hogy az állatok sokkal jobban érzik a szagokat, és persze a hangokat is jobban hallják, mint Mi emberek. Ez kialakult bennük az életük megóvása, és az élelem megszerzése végett. Ilyen az ember legjobb barátja is, a kutya. Vannak lepkék, amik 50 kilométerről megérzik a párjuk illatát. A párzási időszakról beszélünk. Az ember ezt már elfeledte. No, nem a párzási időszakot. Bár azt is, hiszen neki, mondhatjuk mindég van. Az érzékelő szerveinek kifinomultságát feledte el. Tegyük hozzá, el is fedte, mindenféle szagosító, illatosító anyaggal. Pedig a szaglásra az embernek is szüksége lenne a párválasztás során. Feltételezik, és igen haloványan én magam is hajlok arra a gondolatra, hogy ez is szerepet játszhat abban, az élelemmel bekerülő ösztrogénok mellett, hogy az ifi asszonyok nemesnek teherbe. A mindenféle illatok elfedik az illető személy testszagát. A lepke példájánál maradva. Az ember esetében, a hím öt centiről sem érzi a párja szagát. A szervezet valahogy mégis tudja, hogy nem ez lenne az én igazi párom. Ennek ellentmondani látszik, hogy a cigánylányok, fiatalasszonyok nagyon magas százalékban fogannak meg. Most mondhatnánk, hogy persze, mert Ők a megfelelő párt választják. Őket nem érdekli a pénz, paripa, fegyver. Náluk a szerelem határozza meg a párválasztást. Nem is az ilyen kapcsolatokra gondoltam, hanem azokra, amit némi készpénz hatására pillanatnyi felindulásukban ejtenek meg. Az biztos, hogy az állatvilágban az illatokon kívül szerepe van a színeknek és a formáknak.  Az is biztos, hogy nálunk, embereknél is. Ha nem lenne, akkor nem kategorizálnánk, hogy dögös vörös, igéző zöld szemű, jó seggű. Most mondok egy példát. Nem azt, hogy az első időkben gyártott guminők, elég gyatrán néztek ki, mégis rátudtak kattanni. A halakat hozom fel példaként. A halaknál is nagyon sokat számít az alak és a szín. Akváriumi kísérletekben félre is vezették Őket. Egy hal alakúra faragott, festett fadarabnak hevesen udvarolni kezdett a hím. De táplálkozáskor is becsaphatók, a színekkel, meg a mozgással. Jelenleg, ezt a módszert nem lehet használni, hisz rablóhalakra tilalom van. Hogy mit fogtunk? Inkább ne szaggassuk a sebeket. Kint voltunk a természetben. -.appa