Ma délután az öregek rádiójában karácsonyi sláger lista megy. Bánatomban. Nem csak vicceltem. Örömömben én is előszedem egy karácsonyi írásom. Olvassátok:

Morfondírozásféleség

                      (karácsony előtt)

Uram!

Tudom ez a Te terved.

Ne haragudj. Őszinte leszek.

De valahogy, nem értelek.

Mire való? - hogy adtál az embernek szabad gondolatot.

Nem kapott elég értelmet. Miért kap szabad akaratot?

Tudom, bízol benne, és hagyod.

Pedig olyan sokszor becsapott.

Nemsoká karácsony lesz, és eljátsszuk Neked,

az elvetett mag jó földbe hullt, és megeredt.

Eljátsszuk, hogy szívünk átjárta az Ige,

és  elárasztja a jóság és a szeretet.

Ó Uram!

Az ég alól néha, kihallom hangod,

bár elnyomják sokszor magamutogató dalok.

A Te hangod, a fülemnek édes zene.

Lágyan szól. Nem harsog.

Csillagok ragyognak,

mint mikor az embernek fia született.

-’19.12.16.

Alant dőlt betűkkel a reakciók olvashatók, és az arra adott válaszaim:                                               - Mély érzésű gondolatok, remek, őszinte, igaz sorok a versedben!.                                                                  - Jogos kérdések. A gondolattal nincs baj, de az akaratot elhagyhatta volna..., Ott hibázott az Úr. Remek, gondolat ébresztő, komoly téma. Gratulálok,                                                                                     Köszönöm, hogy gondolataid megosztottad velem. Szigorú vagy a teremtőhöz. Nyakunkon a karácsony. Legyünk Mi is megbocsájtók.
- Komoly és igaz gondolatok vannak ebben a remek versben. ''Tudom, bízol benne, és hagyod./Pedig oly sokszor becsapott.'' Számomra ez a rész nagyon üt, nagyon igaz gondolat, mivel sokszor úgy érzem, az emberi faj fejlődése még csak a kiskamasz szintjén áll. Kellenek az ilyen gondolatébresztő versek, hiszen fel kellene már nőnünk az egyén és a teljes emberiség szintjén is, hogy pozitívan aknázhassuk ki az emberiségben rejlő lehetőségeket és ne pusztítsunk el magunk körül mindent.                                                                Köszönöm, hogy megosztottad velem gondolataid. Sokszor azt gondolom, az emberbe van kódolva, a pénzhajhászás. Mindennek, és mindenkinek a leigázása. Megvetése, elítélése, és végső soron megalázása. Mondod, kiskamaszkor. Nem is tudom. Emlékszel, mikor a parlamentben vitatkoztak, hogy x.y kérjen bocsánatot. A párttársai védeni kezdték. Nincs miért bocsánatot kérni. Nem kell bocsánatot kérni. Nem inkább óvodáskor. Ezek az emberek vezetik, felelősségteljesen az országot. Nem folytatom tovább, hiszen mindezeket Te is látod és értelmezed.
- Hallgasd meg Teremtőm a neked szóló karácsonyi üzenetet, és adj több értelmet, vagy kevesebb gyilkost!
Igazad van. Változzon valami, és a jó irányba.
- Kedves Gyula! Úgy születnek a jó versek, ha morfondírozunk. Nagyon kifejező lett a végeredmény.                   - Igazságba foglalt kérdések, és gondolatok. A befejező rész a hitedre vonatkozik.                                            - Ez a vers a Te imád, nagyon szép.                                                                                                          Írtam egy Imaféleséget, de az nem fért be a karácsony profiljába. E miatt, az majd, soros versként tehető fel. Az imával egyébként bajban voltam. Kis koromban volt a Mi atyánk, meg este az, hogy: Én Istenem jó Istenem. Nem értettem, - miért ima, mikor, a pap beszél Istenhez. Később jöttem rá, hogy az Isten nem olyan, akivel nem lehet szóba állni. Jézus mondta: kérjetek, és megadatik. Szóval mondhatjuk, hogy ez, amit írtam, az imám.                 - Gondolatokat ébresztő, ünnephez méltó verset írtál kedves Gyula, szívesen olvastam.        -.appa.