Felvetettem a minap, hogy a világ, amelyben úgymond élünk – ha élünk, - egyáltalán létezik e? Honnan van ilyen gondolatom? Poppernél olvastam (a Mienknél), hogy a zsidó felfogás szerint, az ÚR gondolattal teremtett. Azt gondolom erről, amit elgondolunk, az nincs. Sok mese, meg regény van, de ezekről tudjuk, hogy nem megvalósult dolgok. Mi van ha, csak az Úr gondolatában létezik mindez? Így megvan a magyarázata, a végtelen sok univerzum létének rejtélye is. A gondolati lehetőségek sokrétűsége miatt (a fizikában, kvantum elágazás) a világ az Úr gondolatában, számtalan variációban létezik. Attól, most eltekintek, hogy az én református bibliámban, az ÚR sok mindent manuálisan teremt.  Pillantsunk azért, a minap felvetett idő kérdéskörére. Szent Ágoston szerint: Istent nem képzelhetjük el, az időben létező lényként. Az idő csupán, az Isten által teremtett világegyetem egyik sajátsága. Isten pedig bizonyára tudta, mit akar. Én, még azt teszem ehhez hozzá. Ebben a térben létező lényként sem képzelhetjük el Istent. Abból az okból kifolyólag, hogy az a tér, amiben Mi létezünk, túlságosan egybefonódott az idővel. Ezért mondom, hogy Istennek kívül kell esnie a Mi időnkön, és terünkön. Emlékezhetsz rá, régebben is felvetettem: az idő nem létezik. Ennek megerősítésére idézem Ágostont: az idő, az Isten által teremtett világ sajátsága, s a világegyetem létrejötte előtt nem létezett. Tehát, amikor azt mondtam, hogy idő nincs, akkor igazam volt. Idő nincs most sem! Kitaláltunk valamit, aminek segítségével elhelyezzük magunk, az egymásutániságban. Felvetődik bennem, akkor a teremtés előtt tér sem volt. Ez, a Nagy Bumm elméletben is így van. Egyébként logikus is. A semmit nem kell elhelyezni. Annak, nincs szüksége térre. Tudom, Nekünk szükségünk van rá, hogy elhelyezhessük Magunk, az egymás mellettiségben. Azt mondom. Ez is képzelgés, és ez is illúzió. Zárszóként, de nem megoldásként. Aquinói Tamás azt mondja: létezik egy bizonyos Isteni törvény. Mégpedig az értelem, amely Isten szellemében székel, és az egész világegyetemet kormányozza. Tehát akkor, az Ő illúziói vagyunk (ezt az előzőekben, már fejtegettem). Lám milyen egyszerű ez az egész. Amit felvetettél, hogy a Föld lakhatatlanná válása esetén, a szuperember új világokba költözik. Erről azt gondolom, abból adódik, hogy az embernek, van egy lét utáni sóvárgása. Értelmezhetetlen számomra, - hogy miért? A világegyetem szempontjából oly mindegy, - van ember, vagy nincs? Nekünk, ma élőknek meg főleg mindegy. Áttelepülnek majd, vagy nem települnek. Mi közünk hozzá. Ilyenen agyalogni, hogy miután tönkre tettük a Földet, - hogy menekülnek el az utódok? Óvnunk kellene a Földet. E helyett, hamis állításokkal még inkább kiszipolyozzák a Föld készleteit, hogy Még több pénzhez juthassanak, az amúgy is szuper gazdagok. Bizony mondom Néked álságos, és utálatos dolgok ezek, - nem tudom az ÚR szemében azok e? - de az én szememben mindenképpen. -.appa.