Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még abban a tévhitben, hogy azt ismerik el díszpolgárrá történő avatással, aki tett valami elismerésre méltó dolgot, a település érdekében. Hát tévedtek. Anno, még a szocializmus építgetésének korában, a kitüntetésekkel kapcsolatban azt mondották. Sok ember van, aki megérdemelné, de nem tüntethetnek ki mindenkit, aki jól dolgozik. Most sincs ez másképpen. Vannak kitüntetések, elismerések, és emberek. A dolog lényege. Keresni kell egy olyan embert, akire ráfogható, hogy Ő megérdemli. Meg kell szavazni, és már lehet is átadni, valami ceremónia lebonyolítása mellett. Így történt ez Andrew G. Vajna esetében is Kisvárdán. Igaz posztumusz kapta az elismerést. Mentegetőzésképpen elmondták, hogy már régebben gondolkoztak rajta. A hír szerint Vajna egyik nagyapja itt lakott, és a kis (akkor még) Bandi többször is lehetett nála. Ebből is láthatjátok, hogy nincs szükség arra, hogy az illető tegyen valamit a településért. Az én esetemben, - ezen az osztási alapon - két nagyapám, és két nagyanyám élt Kenézlőn. Közbevetem, kár, hogy a Bodrogközi települések fokozatosan erodálódnak. Az alcímben szereplő két személy között van egy lényeges különbség. nem arra gondoltam, hogy az egyik nem Fideszbáró. Persze az is. Hanem az, hogy az egyik Andrew, a másik meg (Bálint gazda) Gyuri bácsi. Lehetne pedig, Valentin farmer, vagy Uncle Georg is. A történet untig ismerős. Bálint gazda nem lesz díszpolgár a kerületében. A Fidesz minden képviselője ellene szavazott. Ez a jó a párthűségben. Megmondják, mit kell tenni, és úgy tesznek. Háború van, a parancsot teljesíteni kell. Ennek meg van az, az előnye, nem kell gondolkozni. Mentegetheti magát később, hogy Nekem azt mondták. Miért ne hittem volna el? Annak idején, ezt mondták a barnaingesek is. Ezt mondhatják, a narancsingesek, vagy narancskosztümösök is. Van ott a kerületben, egy vehemens lányka, asszonyka, ebből a szempontból mindegy, aki ott Fideszes önkormányzati képviselő. Ő volt az, aki elsőként szólította fel ifj. Mizsei Lajost, (Ő kezdeményezhette a díszpolgárságot) hogy „vegyen vissza” a lendületből és a sértegetésből. Ez a mondat nagyban hasonlít, a Blanka gyerek szövegére. Úgy látszik, Ágika nem akart plagizálni, az amerikai filmből. (lépjen egyet hátrább) Nos, később is kiáll döntése mellett: „Ha pitiség, ha nem, én sem SZDSZ-es múlttal, sem szocialista múlttal nem támogatok senkit díszpolgárnak. Ez van. Lehet kiakadni meg személyeskedni, ebben a döntésemben az sem hatna meg, ha 110 éves lenne Bálint György”. Úgy érdeklődés szintjén. Mi van azokkal a Fideszesekkel, akik SZDSZ-esek voltak? Lehet, Ő nem is tudja, hogy az első időkben, a Fidesz olybá tűnt, mint az SZDSZ ifjúsági szervezete. Amúgy, Engem meghat ez a párthűség. Saját döntésként aposztrofálja a történteket. Jut eszembe. Miskolcon voltam határőr. Választás napjára ébredtünk. Reggel Póka százados elvtárs összehívott bennünket eligazításra a kultúrterembe. Mondott, amit mondott, Ki emlékszik már arra. Mondandójának lényege, imigyen hangzott: Elvtársak! Mi, a Kilencedik Határőr kerület Bodnár elvtársra szavazunk. És arra szavaztunk. Változott valami, a módszerben? Semmi. Anyám egyszer hazajött a templomból, és azt mondta. Kisfiam. Megmondta a tiszteletes úr, hogy Mi reformátusok a Fideszre szavazunk. És arra szavaztak. Érdekes módon. A fiatal pap Debrecenből jött, mint helyettes. Nem a szomszédos települések gyülekezeteinek valamelyikéből. Hogy miért? A Mi papunk elvitték, egy erdélyi kirándulásra Most pedig, térjetek meg békével. -.appa.
