Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még abban a tévhitben, hogy Ti értitek - mit jelent képviselőnek lenni? Mennyi áldozatot hoznak érettetek? – és hálátlan módon viselkedtek velük szemben. Hát szégyelljétek el magatokat, és gondolkodjatok. Könnyű az felvetni, hogy: Miért nem tudtak megegyezni a pártok, az egyéni választókerületekben, a helyek átadásáról? Tudom, ezen töprengenek néhányan, még azóta is. Hát azért, az egymillió forintért. Említettem én, a múltkoriban, hogy nem kis pénztől való elesés forog fenn. Én, mint egyszerű választópolgár készségesen elhiszem, hogy akik indulnak a választáson, azoknak meg sem fordul a fejükben, hogy ez a hivatás anyagi előnyökkel járhat. Elhiszem, a haza felemelkedése, meg sok minden ilyen malasztos szöveg felsorolható még, szent céljakiként. A fel nem sorolt pedig az, az egymillió, amit a mandátumot szerzett politikus havonta zsebre rakhat majd. Ami persze jóval többre is kirúghat, ha ügyesen forgatja kapcsolati tőkéjét. Elsőre sajnálhatjuk Őket, mert azért sokat elvisz belőle az adó. Csakhogy, benne lesznek mindenféle bizottságban, amiért plusz pénz jár. Az ügyesebbek bekerülnek igazgató tanácsokba, ami megint hoz valamicskét a konyhára. Ott van, az országházban a kedvezményes étkeztetés. A lakhatási hozzájárulás, amiről ugye nem is kell számlát adni. Természetesen, aki kiadja a lakást, annak kell számlát adnia, mert Ő a kapott pénz után adózik. A képviselőnek nem kell. Nehogy már kétszeresen adóztassák meg azt a pénzt. Másrészt, Ő megérdemel annyit, hogy fáradt testét megpihentesse, hisz érettünk töretett meg. Azt meg, bokros teendői mellett, ne várjátok el, hogy még számlák leadásával fog bíbelődni. Ott van Neki, az ország baja, gondja. Most mondhatjátok, hogy ez a vidékieket érinti. Micsoda emberek vagytok Ti? Képesek vagytok elvárni? - a pesti képviselőktől, hogy a napi munka után át bumlizzanak a városon. Hát van Nektek szívetek? Arra, ugye nem gondoltok, hogy az éjszakába nyúló ülésezés, megbeszélés után már nincs is tömegközlekedés. Jobb az, amikor ott van a közelben a szállás, és mihamarabb államra, bocsánat állomra hajthatja fejét. Kipihenheti magát, és másnap újult erővel veti bele magát, a közszolgálatába. Úgyhogy drágáim, Ti csak ne irigykedjetek. Arról még nem is szólottam, hogy sok a kiadásuk. Szinte semmi nem marad belőle. Nézzétek meg, - mert ugye nyilvános - az anyagi helyzetüket. Sokuk családi, meg baráti kölcsönöket vesz fel. Szóval, ne irigykedjetek, hiszen nem napi nyolc órát dolgoznak, és azzal a sok munkával, gyakorlatilag nem tudnak jelentősebb megtakarításra szert tenni. Mondjátok meg igaz lelketekre – hát megéri ez? Na, ugye.  Aztán abba, még bele sem gondoltatok, milyen kiadások jöhetnek. Vegyük Orbán Viktor esetét. Megbírságolták, amiért a kampányidőszakban gyermekekkel fényképezkedett. Szegény miniszterelnökünk megtakarításának jelentős részét elvitte ez a büntetés. És itt felhívnám a figyelmeteket arra, hogy íme, most láthatjátok, a törvények mindenkire egyaránt vonatkoznak.   -.appa.