,akkor megosztom veletek is. Az úgy vót tuggyátok, hogy jól kinéztem magamnak (a sok közül) az egyik horgász újságból, egy combo szettet. Azért nem írtam settet, hogy ne zavarjalak benneteket nagyon össze, vagy össze ne zavarjalak nagyon benneteket. Hogy, mi a combo? Hát nem az, amire az első négy betűből következtettek. Most komolyan, ha odaírom, hogy ilyen, vagy olyan, rod-pod féle, akkor se vagytok bentebb semmivel. Szóval így, de inkább úgy gondoltam, hogy nyerek egy olyat, oszt az jó lesz. Hát, ja. Csakhogy szépen visszagyött a levél, de azt meg is lássátok szemtükhel, hogy mik vogynak. Mán csak úgy kirándulgatás okán is, felmenék pénteken Pestre. Betyár hideg van, de hát mongyátok meg mit akarhassunk március másodikán. A buszon meg fűtenek. Megveszem a jegyet, aztán bemegyek a csarnokba. Na, járok kelek, mint az Úristen a Paradicsomban, tevé azt egy szellős esten. Mongyuk, én nem kerestem az embert, merhát vót ottan éppen elég. Látom csak, hogy Energofish. Mondgyuk, ezt nem vót nagydolog látni, mert minden ilyen rendezvényen, nagy területtel állítanak ki. Gondoltam, mán csak megmondom Nekik, amit meg Ti már tudtok, hiszen az előzményekből szíveskedtetek értesülni.(Esetleg, értesülni szíveskedtetek). Amúgy meg mindegy, mer mán úgyis tuggyátok. Na, kinézek ott magamnak egy jó megjelenésű hölgyet, aki nézeget a sorok között. Megszólítám. De, nem azt kérdeztem, mint a dalban a cigánytól, hogy „a legszebb lány tudod-e hol lakik?” Nem nézett ki kerítőnőnek. Elmondom történetem, úgy röviden. Megnyerően mosolyog, és mondja – közben nézeget a sorok között, és határozottan elindulunk – odavezet az illetékeshez. Mondom, hogy Én űtet, olyan illetékesnek néztem. Megint mosoly, (pedig már az előbb megnyert vele, nem úgy, mint én a combot. de megint nem az a comb) és azt mondja, hogy illetékes, de nem ebben. Odasétáltunk, az illetékeshez. Akinek a nevét, a percen elfeledtem. Megbeszéltük miről van szó. Ígértem, hogy lefényképezem a levelet, és elküldöm. Meg is tettem, csak a kűdéssel vót baj. Nem találtam a kábelt, amivel a képet át tudom tenni a gépre. Keresgéltem hát. Hát hajjátok. Ez a keresés nagyon hasznosnak bizonyult, olyan kábelek kerültek elő, amiket egyébként már kerestem, de nem voltak meg. Meg lett az átjátszó is, és elküldtem a levelet, amit a legnagyobb szeretettel osztok meg veletek. Hászen, nem minden tanulság nékül való az. Itt jegyzem meg, hogy aztat, majd magatoknak kell levonni. Na, meg felteszem a képet is (ha, el nem felejtem). Annyit azért még előrebocsájtok, hogy a levélben, úgy szűkkörben nem vallottam be, amit Nektek igen, már minthogy nem tanáltam, az átjátszó kábelt. Kérlek benneteket, hogy eme hiányosságom híresztelni, ne szíveskedjetek.

Tisztelt Cím!
Múlt hét pénteken a kiállításon megszólítottam egy kedves hölgyet. Elpanaszoltam Neki, hogy a beküldött pályázatom, amit a combora küldtem visszajött. Ő elkísért egy úrhoz, aki azt mondta, hogy fényképezzem le a levelet, és küldjem el részére. Tegnap elkészítettem a felvételt, és a mai napon áttettem a gépre. Ígéretemhez híven elküldöm. Rájöttem, a felvételkészítés közben, hogy én hibáztam. 1201 helyett 1021-es irányítószámot írtam.
Ezen cselekedetemmel megoldhatatlan feladat elé állítottam a Magyar Posta intézményrendszerét. Nem várható el, hogy a budapesti számtalan sokaságú Helsinki út közül, amelyeken számtalan Energofish Kft található, és pechemre, mind a 74. szám alatt található, mind végig bogarásszák, hogy: vajh, ez a jóember nem maguknak akarta kűdeni? Belátom, hogy nagy hibát követtem el. Culpa, mea maxima culpa.
Kérem szíveskedjenek, az úr részére továbbítani a levelem.
A legjobbakat kívánva, üdvözlöm Önöket.
Köszönettel. Oszt itten aláírtam.   -.appa.

Na, de gyöjjön a kép: