Érdekes ez az egész, amit írsz. Én nem tartom magam pesszimistának. Mások tartanak annak. Én meg elfogadom. Most mit vitatkozzak (vadidegen emberekkel). Én reálisnak tartom magam, ha valaki is kérdezne erről. De, nem kérdez senki. Vannak, akik cinikusnak mondanak. Nem elemezgetem magam. Pszichológushoz sem mentem, hogy Ő elemezgessen. Hiszem, hogy jól elvagyok a világban. Részemről, azzal nagyon egyet értek, hogy az élet adott. Folytatom gondolatodat. Determinisztikus világegyetemben élünk. Mindennek szerepe van, és célja. Az ember ostoba, és nem látja át ezeket. Sokat képzel magáról. Olykor Istennek, hogy Ő átalakítja a természetet. Tegyem hozzá, Isten bizonyos fokú szabadságot adott az embernek. Olybá tűnik számomra, ezt nem kellett volna megtennie, mert az ember nem tud vele mihez kezdeni. Nem tudhatjuk persze, Istennek mi volt ezzel a célja. Úgy vélem a többi dologról sem tudhatjuk: miért is olyan? - amilyen. Nem gondolnám, hogy az élet célja, hogy az ember boldog legyen. Ha, így lenne, akkor ez a cél, elég rosszul valósul meg, Azt se gondolnám, hogy esztétikai okai vannak. Más lehet mögötte, de sejtésem sincs, hogy: mégis, mi lehet. Mi a szép? Elfogadom Kant megfogalmazását. Szép az, ami érdek nélkül tetszik. Ez így, jó is. Valamiért azonban az embereknek, nem egyformán tetszenek a dolgok. Hogy a Te példádnál maradjak. Látják, de nem ugyanúgy látják. Mondhatjuk, a szépség mindenütt ott van, csak észre kell venni. Egyszer Zsuzsával figyeltünk, egy hatalmas hernyót. Szép színes volt. Hatalmas sebességgel ette a növényt, amin volt. A kannamosóhoz hasonló valami volt. Csináltam róla, néhány képet. Ha, rám jön, akkor fényképezek mindent. Nincs különösebb oka. Fényképeztem a nagy Tiszai eljegesedést. Mondjuk, azért kaptam pénzt is. Tavaly fényképeztem a Tisza mérgezését. Ebből küldtem az Államelnök Úrnak, a Kelet-Magyarországnak. Az elnöki hivatal kedves levélben tájékoztatott, hogy továbbították az FM-nek. Közben, megy a duma, a vizek megóvásáról. A Kelet, meg eltitkolta. Később megtudtam, hogy hazai szennyezés volt. Írod, hogy Zsuzsát látatlanban megszeretted. Zsuzsát én is megszerettem (csak én, látottban). Gondolom, ezért vagyunk együtt. Azt is gondolom, nem vagyok boldogtalan. Reális vagyok. Meglátásom szerint a nézeteim sem ijesztőek, habár sokakat meghökkent. Én jól elvagyok ezzel, hogy a világ nem létezik. Csak illúzió. Mondhatjuk, hogy álom, de nem a mi álmunk. Valakié. Azt szoktam mondani. Valaki böködi a billentyűket, és mi 3 D-ben, azt tesszük itt, amit teszünk. De, az Ő billentyű parancsainak engedelmeskedve. Ebben én, nem látok semmi ijesztőt. Erre lettünk kitalálva. Pont úgy, mint a számítógépes játékok emberkéi. Ugyanúgy, belénk ültették az ölést is. A legvérszomjasabb faj vagyunk a földön. Nem hiszek az emberi jóságban. Az önzetlenben meg, főleg nem. Mindég valamilyen érdek húzódik meg mögötte. Ami tényleg van jóság az emberiségben, az a statisztikai hibába belefér. Attól még az emberiség tudja hozni, a maga gyilkos ösztöneit. Többször elcsodálkoztam már, azon is milyen álságos, és képmutatóak is vagyunk, mi gyarló emberek. Azt gondolom, ez is a génjeinkben van. Szóval én mindezeket elfogadom, ezzel együtt tudok élni. Különösebben nem propagálom. Azon egyszerű oknál fogva, hogy észrevettem, az emberek megijednek. Azok, akik végig gondolják, mert a 99% bele se gondol abba, hogy mit mondtam. Nem propagálom. Akkor mondom el, ha nagyon kihozza a szó. Mint, azt említettem volt, jól elvagyok a világban. Én is rácsodálkozom olykor a világra, csak nem lelkesedem különösebbképpen (érte, vagy miatta). Azért azt meglátom, hogy - megint számítógépes hasonlattal éljek - milyen jó grafikája van. Most nem mentegetni akarom magam. Nem látom a világot úgy, hogy nem élhető. Sőt még szerethető is. Nem mondom, hogy gonosz. Az ember gonosz benne. Ami rossz benne, az is, az ember műve. A világ ilyen és ezzel együtt kellene élnünk. Kellene, de nem tudunk. Azt is gondolom, ha ezt nem vesszük tudomásul, akkor majd nyom valaki egy deletet. Ami után, az emberiség, mint sok más faj az eddigi földtörténet során, eltűnik a bolygóról. No, ezen kis vidám hajnali gondolat halmaz után, befejezem a levelet.    -.appa.