Horgászattal kapcsolatban azt tudom mondani, hogy én halat szeretek fogni. Tehát, ne essünk tévedésbe. Nem horgászni szeretek, hanem halat fogni. Szóval, amikor kimentem, többnyire fogtam halakat. Úszózni szoktam, így könnyebben horogra csábíthatóak, meg látványosabb. Horgásztál Te is, úgyhogy tudod. Megremeg az úszó, aztán alámerül. Aztán meg, Te vágsz be, és akasztod meg a halat. Mert, azért azt tudjuk, hogy fenekező módszereknél a halak akasztják meg magukat. Könnyű úszóval horgászom. Igaz, így a fogott halak nem olyan nagyok, de az ismerősök is szeretik, meg mi is megesszük.  Azt szoktam mondani, hogy a csirkét esszük, nem a vén tyúkot. Nem a vén marhát esszük, hanem a bocit. Ugyanez a helyzet a disztóval (értsd, sertés) is. Na, az egy tévedés, hogy szerencse kell a horgászathoz. Az vitathatatlan, hogy kell, de meglepődhetsz, a horgászatban a szerencse nem sokat számít. Talán 25 %-ot tesz ki. Igazából, nem erről akarok, társalogni. Hanem, miről akarok? Egyetértek veled. A cigányokat nem tudjuk megérteni. Más a mentalitásuk. Elítéljük őket. Biztos, hogy nekünk van igazunk? Másképpen állnak a gyerekekhez, és az öregekhez is. Azért ebben a kérdésben kezdenek magyarosodni. A mostani 15-20 év közöttiek, már nem tisztelik annyira az öregeket. De maradt még valami. Mikor beszélgetés közben rájött, hogy ismerem az apját, egészen másképpen beszélt. Mi több az arra járó két csávónak is elmondta, hogy ismeri a fateromat. Szintén jó ajánló, ha ismersz valami náluk tiszteletben álló öreget. Az is jó, ha uzsorást ismersz. Mivel hivatalosan ilyen nincs, elég közeli ismeretségbe kell kerülnöd ahhoz, hogy megtudd ki az (mármint az uzsorás). Sejteni persze lehet, mert a posta körül pénzosztáskor, azért látni ki az, aki körül csoportosulnak. Megadják, a lóvét. A csórójainak meg az uzsorásnál van a bankkártyája, oszt az szedi le a pénzt. Szeretnek tömegesen közlekedni. Olyankor nagy legények is, főleg, ha ittak, vagy drogoztak egy kicsit. Jó piac lett, hogy rászoktatták őket a kábítószerre. Tehát változnak a dolgok. A hetvenes években még, este nem nagyon mozogtak sötétedés után. Mára ez megváltozott. Felvetődött a múltkor a cigány, roma ellentét. Nos, az egyszerű cigány nem kedveli a romát, mert az kihasználja. Szóval azt mondhatjuk, hogy a roma, az képzettebb. Nem él közöttük, még meg is veti őket, de elszedi a pénzük. Uzsorás is van ilyen, aki valahonnan Miskolcról jön, a pénzt beszedni. Az élettársa, szép, magyar szőke nő. Nehogy azt hidd, hogy én kategorizálom így. Ők. Az elején, mikor beszélgettünk, nem tudtam, hogy mondjam el, hogy ne legyen sértő. Ők kérdeztek rá. Cigány vót, vagy magyar. Na, azóta én is így mondom. Érdekes módon kedvelik a szőke nőket. Nem tudom, miért mondtam ezt, hiszen mások is szeretik a szőke nőket. Jut eszembe. A nyolcvanas évek elején, az öltöző szekrényekben, sok pucérnői kép volt celluxszal beragasztva. A cigány munkatársaknak szőke nő. Akkor még fekete fehérben. Egyébként, sok cigánylány is festi magát szőkére. Vannak persze eredeti szőke, meg világos hajú, kék szemű lányok is közöttük. A cigánylányoknak nagyon szép a hajuk színe, amikor valahonnan az ősökből még előbukkan az a nagyon fekete, enyhén hullámos haj. Ez a hajszín, egyre ritkább. Mondhatjuk, genetikailag romlik az állomány, ami nem csoda. A csávók is megajánlják a lányokat, közölve a tarifát, de a lányok se szívbajosak. Nem akarna valamit? Drága gyerekem, én sok mindent akarnék. Mire gondolsz? Vigyorog, és azt mondja. Gyaj, tuggya azt maga. Az is érdekes, hogy csábításkor a tizenéves csitri (15 év alatti) is tegez. Szija. Hogy vagy? Érdeklődik. Egyébként, nem tegeződnek. Olykor, ha büszkélkedik a családdal, de akkor is Gyula bácsiznak. Azt még nem mondtam, hogy a hatvanas években, de még a hetvenes évek elején, ha elcsábítottak egy cigánylányt, asszonyt, késelés, vagy borotválás lett belőle. Hol vagyunk ettől? Szóval feladják őseik hozzáállását. De hát, mit mondjak? Mi is. Nem tudom. Vajon, ilyen ocsmány, kétszínű fajzat volt a magyar mindég, mint most? A fiatalkori naivság eltakarta előlem a valóságot? Nem lehetetlen. Valamiért, csak utálnak bennünket a környező országok?  -.appa.