Nem értek, az emberi kapcsolatokhoz. Megkockáztatom, azok sem, akik ebből élnek. De, Isten ments, hogy megsértsem őket. Annyi látszólag igaznak tűnik, hogy a problémákat meg kellene beszélni. De lássuk be, ezt senki sem teszi szívesen. A pszichológusnak szívesen beszél az ember. Ott is azt várja azért, hogy neki adjon igazat. Részemről azt gondolom, az embereket nehéz kiismerni. Nem szívesen nyílnak meg. Azt hiszik akkor sebezhetővé válnak. Igencsak furcsa szerkezet az ember. Külön megbonyolítja működését, az elme, és a lélek. Nem tudhatjuk hát, hogy a barátnődnek nem voltak e problémái. Kétségtelenül, az embert a saját problémái foglalkoztatják a legjobban. Fokozódhat odáig, hogy érdeklődése beszűkül, és minden másról elvonja a figyelmet. Azt gondolom, hogy nem kellene már emésztened magad azon, hogy: mi történt?, és miért történt? Fogalmam nem volt arról, hogy Neked ilyen problémáid voltak a barátnőddel. Híradásaidban lelkendeztél, hogy milyen jól megvagytok. Milyen jól megértitek egymást. Milyen sokat beszélgettek. Ezek szerint ennek egy része elvárás volt, hogy úgy mondjam álomvilág. Elhiszem, hogy fáj Neked, de: vajon visszaállítható e, a kapcsolat? Ezt kellene megfontolnod. Ha, igen. Akkor milyen áron? És megéri e? Én elvagyok. Tegnap megcsúsztam, és összetörtem a pergető botomat. Hideg volt, és a gumicsizma csúszott a betonon, mintha jég lenne. A bot odaütődött a betonhoz. Most javítgatása következik. Kérdésedre, azt tudom mondani. Az infarktusnak van nyoma, hiszen elhal a szívizom egy része. Biztos jó lenne vigyázni, de nem tudom, hogyan kell. A mozgás kell. Az a baj, hogy a biciklizéstől fáj a térdem. Ízületi kopásom van. Ezekkel nem untatlak. Én magam is unom, akkor el tudom gondolni, más hogyan unhatja. A közös programunkkal kapcsolatban. Néztem a netes előrejelzést. A jövő hét első felére 21 fokokat írnak. Nem állítottam át ugyan a gépállatot Nyíregyházára, de 30 kilométeren, olyan nagy eltérés nem lehet. Jut eszembe, még a telek eladással kapcsolatban. Egy teleknél sose lehessen tudni. Volt kolléganőm 14 év után, ripsz-ropsz eladta a házát. Valaki belepistul, és már veszi is. Amondó vagyok, így álljatok hozzá Ti is. Ehhez, a lehető legjobbakat kívánom Nektek. Azt jól látod. Sokat beszélgettem emberekkel. Részint, munkakörömből adódóan is. Aztán, valamiért meg is kerestek. Olyanokat mondtak el, amihez nem volt semmi közöm. Írtam ugye, hogy az emberek szeretik, ha meghallgatják őket. Alapból, az embereket nem érdekli, hogy mi van a másik emberrel. Közbevág, és mondja a maga nyűgét, sikerét, mondandóját. Akármit hall, neki azzal kapcsolatban azonnal van mondanivalója, (az semmi, ezt hallgasd meg, stb.) és már mondja a saját történeteit. Én meghallgatom őket. Őszintén mondom, engem sem érdekel. (pl. nem jön jól ki a férjével az ágyban, mert a férje azt akarta). Nem tudok benne segíteni. Gondolj csak bele: mit lehet ilyenkor mondani? Néha elmosolyodok. Mi erre, a reakció? Ilyenkor jön, hogy: ezen én nevetek? Rögtönözök rá valamit, amin jobb esetben Ő is mosolyog. Olykor abbahagyja a sirámot. Olykor nem. Az emberi reakciók kiszámíthatatlanok. Minden nap másképpen viszonyul az ember a környezetéhez, és a környezetében lévő személyekhez. Természetesen, a környezet, és az abban résztvevő személyek is másképpen viszonyulnak, az emberhez. Hát még egy idegenhez. Aki mondjuk 'csak" levelező partner. Furcsa dolgokat produkál, az emberi lélek rezdülése, de Te ezt, mint költő, minden bizonnyal tudod.   -.appa.