Meglepetés! Mivel, ezt nem vártátok. Ilyen az élet. Olyasmit is produkál, amit nem is vártatok. Szóval búcsúzóul, olvassátok: Okulva a dolgokból, odafigyelek rá, hogy horgászatkor is legyen nálam víz. Nem nagyon akarom elhinni, hogy a kevés folyadék bevitelnek nem volt szerepe az infarktus kialakulásában. Azt elhiszem, hogy nem sűrűsödik be a vér, bár úgy gondolom, bizonyos határok között megteszi. Nem tudni viszont, hogy milyen módon válnak le a koleszterin, meg a triglicerid részecskék. (most jegyzem itt meg, hogy mind a két érték normális volt) Olvasgatom ezt a könyvet, amit Zsuzsa vett. Napi egy óra mozgást ír, de legalább 1/2 órát. Zsuzsa is szeretne kirándulni, de állandóan dolgozik. Tegnap és ma is este 7 körül ment haza. Itt van négy indiai, és okoskodnak. Na, én nem foglalkozom kifejezésekkel. A blogon is írok mindent, ami az eszembe jut. Említettem?, hogy jött egy szerkesztő (emailben), hogy ne legyen olyan kötött. Most a szabad verselés dívik. Írtam én is olyanokat valaha. Most is van, ami elcsúszik, de megrendelésre nem irkálok át verset. Beleolvasgattam a magazinba, a prózai részbe. Nagyon jól írsz. Ne haragudj megérte, de számomra sokkal átütőbb, mint ami a versekből átjön. Úgy értem, hogy a versek többsége, nem hoz annyi fordulatot, nincs olyan katarzis, mint a novelláidban. Ez lehet attól is, hogy most inkább ilyen szomorúságra hangolt állapotban leledzem. Hozzájön ehhez az is, hogy meg tudnak fogni az emberi kapcsolatok, az emberek közötti viszonyok. A kialakuló, és a kialakult súrlódások. A feltörő érzelmek hullámai, és azok elcsitulása. Az ember életében ez mind benne van. Mondhatjuk, hogy az ember élete nem tökéletes, nem tökéletesek a kapcsolatai se. De hát, maga az ember sem tökéletes. Mégis azt mondom, hogy az élet csak ezzel együtt teljes. Úgy gondolom, mindennek oka van, mindennek van valami célja.  Aztán könnyen meglehet, sosem fogjuk megtudni, hogy ott, akkor: miért pont azt tettük?, mondtuk? Nem tanulunk mindenből, (mondhatnám, semmiből) pedig lehet, hogy kellett volna. Lám, mi mindent produkált az élet? Emlékekké váltak. (ha, váltak) Most magamról beszélek, a következőkben. Nem is tudom olykor, hogy amire visszaemlékezem: jó volt, vagy rossz? Elindul egy régi emlék, mint kellemetlenség, aztán kiderül nem is volt olyan szörnyű. Nos. Nekem is vannak elvakult barátaim. Szerencsésnek mondhatom magam. Nem sértődnek meg, ha mondok valamit. Eleinte csúnyán néztek. Később azt mondták, ők sem ezt gondolták, de ha ma kell választani megint csak a ...-re szavaznának. Részemről egyik pártnak sem hiszek. Leginkább a Keresztyén demokraták irritálnak. Sokszor patetikusak, képmutatók, túljátszva a családdal történő törődést. Belátom én. Miért lennének Ők mások? A hatalomban való részvétel a fontos. Remélem sikeresen lezajlott a baráti vacsora. Egyszer Erdélyben ettem padlizsánkrémet. Nagyon ízlett. Ott forgatom a fejecskémet. Kérdi a háziasszony. Mit keresel? Mondom, egy kis uborkasalátával ez csodálatos lenne. Egymásra néz a férjével. Azt mondja. Van a hűtőben, hozunk neked. Azért nem tettük ki, nehogy azt mondjátok. De hülyék ezek a románok. Uborkával eszik a tököt. Nagyon jó volt a kettő együtt. Zsuzsa is szokott készíteni, de az övé megsötétedik.  -.appa.