Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még abban a tévhitben, hogy az eutrofizáció új keletű jelenség, és a problémáin könnyen túl tudjuk magunk tenni. Hát nem. Azt kell, hogy mondjam eutrofizáció mindig is volt, csak nem neveztük néven, a gyereket. Induljunk ki, csak abból, hogy mekkora termelés kiesés lenne, ha hirtelenjében a mezőgazdaságnak le kellene mondania a kemikáliák használatáról (vegyszerek, beleértve a növényvédő szereket, a mezőgazdaságigépek által kibocsájtott káros anyagokat, és a műtrágyákat). Kétségtelenül, az emberiség hatalmas pazarlást végez az élelmiszerek felhasználása terén. Ezertonnányi az, az élelmiszer mennyiség, ami naponta kerül kidobásra, miközben a Föld lakosságának jó része éhezik. Az ember nagyon bölcsen szabályozza, hogyan lehet a maradékokat felhasználni. Valamikor, a konyhai hulladék moslékként értékesítésre került. Hordták a népek, és megetették a disznóval. Jelenleg, ha nincs drágapénzen laboratórium által bevizsgáltatva, akkor a sertés nem eheti, ami az ember asztaláról lekerült. Másik. Az éttermek, élelmiszerláncok maradék élelme sem használható fel, nem osztható ki táplálékként a rászorulóknak. Vigyázunk embertársainkra. Egyébként nem, de ebben az esetben óvjuk őket. Nehogy már valami bajuk essen, inkább haljanak éhen. De, térjünk vissza oda, hogy eutrofizáció mindig is volt és lesz is. Értem ez alatt, hogy, ha Földről eltűnik az értelmes élet, a biológiai rendszerek nem döntenek majd úgy, hogy teljesen értelmetlen az eutrofizációt fenntartani. Vigasztalásképpen mondom. Ezt a folyamatot nem mi hozzuk létre, csak felgyorsítjuk. Miért is mondom én ezt? Eutrofizálódás az a folyamat mikor az álló- és lassúfolyású vizekben tápanyagdúsulás jön létre, és ennek hatására nagymértékben elszaporodnak az elsődleges termelő szervezetek. Ez marha jól hangzik. De mit értsünk alatta? Azok, amelyek szerves anyagokat hoznak létre. (energiaforrás + szervetlen anyag) Ilyenek a növények. Energiaforrásuk a napfény. Fotoszintetizálnak. Amikor fény van, oxigént termelnek. Megjegyzem a gyors folyású vizek is kaphatnak ilyen jellegű terhelést, de a bekeveredett oxigén segít a szennyezések lebontásában. Gyermekkoromban a Ronyvában is volt algásodás. Főleg nagy melegben. Olyanra is emlékszem, hogy nem folyt a Ronyva, ilyenkor a nagyobb oxigén igényű halak pipáltak, sőt pusztulás is előfordult. Megemlíthetem a Bodrogot is. A Csehszlovák bőrgyár által beengedett szerves anyagterhelés miatt, a Bodrog nem fagyott be. (a lebontó oxidációs folyamat miatt) Négy fokos volt, amikor Tokajnál a Tisza befagyott. Úsztatva szépen lehetett fogni a bodorkákat.   Összefoglalva. Az eutrofizáció természetes és mesterséges úton is bekövetkezhet. A tavak többsége, keletkezésekkor oligotróf. (szervetlen növényi tápanyagban szegény, kevés szerves anyagot szűken termelő víz).  Az idők folyamán jelentős mennyiségű szerves üledék rakódik az aljzatra. Miből adódik ez? Egyszer ugye, a környezet növényeinek levele lehullik. Ez közvetlenül behullik a vízbe, vagy közvetve a szél által kerül a vízbe. Aztán a vízinövények is elpusztulnak, elsüllyednek a hideg idő beálltával. (a holt-ágak, tavak halászatának megszüntetése, segít a feltöltődésben) Ezek hatására feltöltődés jön létre, a vízmélysége csökken. Így az idő múlásával az eredetileg tápanyagszegény, oligotróf víz eutróffá (nagy trofitású, sok szervetlen növényi tápanyaggal jól ellátott, szerves anyagot bőven termő) alakul át. Természetesen nem hirtelen csap át, egyikből a másikba. A trofitás egy folyamat. Ez nem más, mint a vizek természetes elöregedése. -.appa.