Szeretett testvéreim, kik vagytok a hitben. Meg még abban a tévhitben, hogy óra állítgatással energiát lehet megtakarítani. Hát nem. Számítógépek, tévék napokig vannak bekapcsolva. Ha otthon vannak, naphosszat világítanak a lámpák a lakásban. Majd pont egy ilyen eszement ötlet takarít meg áramot. (Hamis számítással, mint később láthatjuk.) Egyszer már gondolkoztam ezen a téli-nyári időszámításos dolgon. Okával végi gondolva a dolgot megállapítottam, hogy jó nagy marhaság ez egész. Ha már minden áron világosabbat akarnak reggel, akkor nyomják odébb egy félórával és hagyják úgy télen, nyáron. Ennyi esze azonban senkink sincs, a felelős személyek közül. Azt azért látnunk kell, (de hamarosan nem látjuk, mert sötét lesz) hogy nem sokáig van világos reggel sem. Egyébként, az egész cécó azért van, hogy a hivatalnok sereg világosban mehessen dolgozni. „Rohaggyanak” meg, mondja némi indulattal, a nép egyszerű gyermeke. Járjanak kilencre dolgozni és akkor világosban mehetnek.  A többi csóringer úgy is felkel még sötétben. Tekintsünk egy kicsit vissza. Kezdjük azzal, hogy kinek lehetett ilyen eszement ötlete? Hallottunk már olyat, hogy okos emberek találtak ki hülyeséget. Ne lepődjetek meg.  A nyári időszámítás ötletét, nem kisebb ember, mint Benjamin Franklin amerikai diplomata és feltaláló vetette fel. Párizsi nagykövetként Franklin 1784-ben levelet írt a Journal of Parisnak „felfedezéséről. Miért tett ez a komoly ember ilyen, (mai szemmel nézve) komolytalan javaslatot? Nos, nem a közepes város, éves áram felhasználását akarta megtakarítani, mint amivel ma indokolnak. „Javaslat a világítás költségének csökkentésére” volt a címe a tanulmánynak. Nem lévén elektromos világítás, akkor még nem az árammal akartak spórolni. Nem egyébről szólt a történet, mint a gyertyákkal történő takarékoskodásról. Nem kamu. A nyári hónapokban, a korábbi felkeléssel spórolni lehetett volna a gyertyákkal. Amit akkoriban világításra használtak. Bölcsebbek voltak a népek és nem ugrottak be ennek a marhaságnak. Átlátták, hogy a nap megy az Ő pályáján (meg ő körülötte a Föld is) és óra állítástól függetlenül világosodik és sötétedik. Rövidülnek a nappalok és ennek következménye, hogy sötétben mennek dolgozni és sötétben jönnek haza. Ilyen egyszerű ez. Most azt mondják, hogy mérhető a megtakarítás. Hogyan mérik? A metódust a rádióban hallottam, egy valami energetikai szóvivő hölgy mesélte el. Tehát el kell fogadnunk, hogy úgy van. Néhány napig az átállás előtt és néhány napig az átállás után. Tehát amikor még világos van, akkor mérik pár napig, de amikor már délután négykor sötét van, mint a tehenbe és mindenütt világítanak, akkor már nem mérik. Mellé azt sem számítja be senki, hogy akkor reggel is sötét van. nyugodtan kimondhatjuk tehát, hogy manipulált számítás alapján történik. Azt hoznak ki eredménynek, amit szeretnének hallani a megrendelők. Bimbó professzor úr kérdezte tőlünk egy előadásán, kimutatásokkal kapcsolatban. Ismerik e a hazugság fokozatait? Nézegettünk a szemecskénkkel. Azt mondta: van a hazugság. A szemtelen hazugság és a statisztika.  Magyarországon 1916-ban vezették be a nyári időszámítást. Voltak évek, amikor szünetelt, ez az áldásos ötlet. Nehéz időkben, 1954-57 között is bevezették. Annak reményében került alkalmazásra, hogy a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségeit enyhítsék. Jött egy normálisabb időszak. Ennek eredményeként 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt. Aztán 1980-ban újra bevezették ezt az eszementséget, amire szerintem nincs mentség. Célja: villamosenergia-megtakarítás.  -.appa.