Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még abban a tévhitben, hogy a terrorizmust egyszerű felszámolni. Jól megöljük őket és mi boldogan élünk, amíg meg nem halunk. A mesékben tényleg így van. A gonosz elpusztítása után, a többiek vígan élnek, mint a favágó a gyermekdalban. Az élet azonban más. Nem mese ez gyermek. Ha jól végig gondoljátok, akkor a mesék tanulságai sem igazak, a mai világra. Nézzük: mik történtek a terrorcselekedetek után? A túszszedéseknél, egyértelműen szétlőttek, vagy gázzal megmérgeztek mindenkit. Áldozatul estek a túszok közül is, de hát Istenem, a biztonságiak úgy voltak vele, hogy ez benne van a pakliba. Arra büszkék, akiket kiszabadítottak. A párizsi, a brüsszeli merényletek után, megindult a hajsza. A nagy politika abban látta a megoldást, hogy növelték a szíriai bombázások számát. Abból indulnak ki: meg kell semmisíteni minden terroristát, aki él és mozog. Matematikailag működik is a dolog, de egyébként marhaság. Emlékezzetek vissza a mesére. Levágott a királyfi egy fejet, kettő nőtt helyette. Valami ilyesmi történik itt is. Ezzel a módszerrel, tehát a terrorizmus felszámolása megoldhatatlan. A terroristák ugyanis eszmékért harcolnak. Emellé az eszmék mellé embereket tudnak verbuválni, akik pénzzel, vagy életükkel is támogatják a kitűzött célt. Az eszme szentesíti a célt. A cél szentesíti az eszközt. Így aztán szent háborúban állnak, a föld összes népével. Mit is akarnak, ezek a jó kis terroristák? Melyek azok a létfontosságú dolgok, ami miatt hajlandóak életüket áldozni? Semmi olyan nincs ezekben, amit a jelenleg működő államok ne tennének és ne tartanának, a maguk működése szempontjából elfogadhatónak. A föld jelenlegi urai ezeket a célokat nem fogadják el, a terroristának kikiáltottak részéről. Minek nekik önálló állam,, területi autonómia?, Egyenjogúság?, vallásszabadság?, meg ilyenek? Mind olyan dolog, ami egyébként az alkotmányokban benne van. (vagy valami olyasmiben, ami a helyett van, vö. Mo. Alaptörvény) Egyéni szempontból a vezetők még nagyobb hatalmat akarnak. Lássuk be, hogy a működő államokban is ezt teszik a vezetők. Minden uralkodó arról ábrándozik, hogy Ő lészen a világ ura. Erről szól az emberiség történelme. Ehhez viszont le kell győzni a többieket. Hajdanába, danába a rómaiak alatt viszonylag békésen ment a dolog. Alkirályt neveztek ki, aztán mindenki boldog volt. Felmerül a kérdés: a terrorizmus lebombázható? Nyílván nem. Területek bombázhatóak, amin emberek élnek. De, hiszen az jó! Ott vannak a sok terroristákok, oszt jól meghalnak. Na, ja. Csakhogy a levegőből nem állapítható meg egyértelműen ki a terrorista és ki az, aki csak szimpla, békés állampolgár. Kimondhatjuk tehát, hogy bombázással nem lehet célt érni. Egy cél azonban elérhető és ez már azért, a Föld jelenlegi urainak elégséges. Lehet sok új fegyvert gyártani. A régieket elpuffogtatni, az újakat kipróbálni. Urambocsá, valami csatornákon keresztül a terroristákat is fegyverhez juttatni, mert a profit mégiscsak fontos. Meg ott az a sok jó fegyver, azt beláthassátok, csak nem dobhassák ki. Hová vezetne az? Meg azt azért lássátok be, ha terroristáknak nem lenne fegyvere, nem lenne ki ellen harcolni. Maradjunk hát annyiban, hogy a lebombázottak között ártatlanok is vannak szép számmal. Jegyezzük azért meg, hogy ennek elősegítése érdekében a terroristák meg is tesznek mindent. Beépülnek a lakosság soraiba. Ez annyiból is jó, hogy így tudnak ember utánpótláshoz jutni. A hozzátartozókból újabb terroristák lesznek. Célravezető megoldás lehetne a terrorizmust kiváltó okok feltárása, elemzése és felszámolása. Erre, nem hajlandó a politika. Tegyük hozzá a terroristák sem. Emlékezzetek vissza. Valamikor hajlandóak voltak tárgyalni. Béke Nobel díjat is kaptak érte. (Arafat, Nelson Mandela) Amikor tehát, akárhány terroristát is szétbombáznak, akkor egy adott terület, úgy mond tüneti kezelését hajtották végre. Nem számolták fel, az alapvető bajokat. Arról nem beszélve, hogy a terroristák nagy része tovább áll, biztonságosabb helyre megy. Állandó mozgásban vannak. Szervezik, az emberanyag utánpótlást. Szóval, ahogy már említettem. A királyfi levágja a sárkány fejét, de kettő nő helyébe. Összességében elmondhatjuk. Az ember szeret ölni, mondhatni a vérében van, genetikailag erre van kódolva. Gyakorolja is, ha megteheti. Meg vannak az eszközei. Hol vagyunk már, a pattintott kő dárdahegyektől? Jobbnál jobb, ölésre alkalmas eszközt talál ki az ember. Már csak az alkalom hiányzik, hogy használhassa azokat. Nem kell azonban az embert félteni. Fantázia dús teremtmény, ezért talál is megfelelő okokat az ölésre. Mindezektől függetlenül a gyilkolászás, mint módszer a terrorizmus felszámolására teljességgel alkalmatlan.  -.appa.