Íme, hát folytatom, pedig Ti nem hittetek benne. Szeretett testvéreim, kik vagytok a hitben, ki melyik hitben és abban a tévhitben, hogy a Tietek az igazi. Most azt kell mondanom, hogy igazatok van. A vallás egy csodálatos dolog. Erőt ad az embernek és meggyőződést. Ez segít abban, hogy tiszta szívből tudd gyűlölni embertársadat. Abban is segít, hogy megöld embertársadat. Feloldozást adsz magadnak ezzel, hiszen egy magasztos és szent eszme nevében cselekszel. Szeretnék egy hölgytől idézni. Ő fennen hirdeti, hogy az iszlám megbecsüli a nőket, ellentétben a többi kultúrával. Abból indul ki, hogy a Korán egyenrangúvá tette a nőket a férfival. Emigyen érvel: Elég, ha tudjuk, hogy a 18. században a francia forradalom eredményeként létrejött az “Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata”. A dokumentum első cikkelye így kezdődik: “Minden férfi szabadnak született, és egyenlő a törvény előtt.” Eddig az idézet. Utána azon polemizál, hogy a nőt meg sem említik. Akarták, de mégis kihagyták a szövegből. Milyen igaza van, ugye? Azért felmerült bennem. Mi van, ha Ő úgy fordította, hogy a szöveg neki kedvezzen? Mi van, ha ott az van, hogy ember? Akkor a nő, nem ember? Legalábbis, Ő így értelmezi az európai felfogást. Egy másik fordítás szerint a mondat imígyen hangzik.
„Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.”
Mindjárt más, nem? Abban is van némi csúsztatás, hogy ez a nyilatkozat a francia forradalom eredménye. Kétség nem fér hozzá, hogy ez a francia forradalom, egyik alapvető dokumentuma. De, nem csak úgy kipattant az ötlet., hogy ha már forradalom, akkor nyilatkozzunk is. Oszt, hogy nyilatkozzunk, kérdék az akadékoskodók. Rádió, tévé nincs, hát írásban. Nem így volt ez barátaim. Ez benne volt a levegőben. Úgy értem, hogy az emberiség kollektív tudatában. Voltak itt megelőző dolgok. A nyilatkozat alapelvei meg vannak. Ott vannak, a felvilágosodás filozófiájában és politikai eszméiben, csak össze kell őket szedni. Gondoljunk itt Rousseau, valamint Montesquieu munkáira. De nyugodtan idecitálhatjuk Az amerikai Egyesült Államok népének Függetlenségi Nyilatkozatát (1776). Mi több visszanyúlhatunk a 17. századba 1689-be, az angolok Bill of Rights-éig. Dőreség azt hinni, hogy valaki gondol egyet és létrehoz valamit. Ez sem szellemi, sem gyakorlati oldalon nem történik meg. Aki nagyon megelőzi korát, azt bizony nem értik meg, nem fogadják el. (Gyakorlati példaként hirtelen most az injektor jut eszembe. Hány év telt el a feltalálástól, a gyakorlati alkalmazásig. Az 1900-as évek elején vetődött fel a közvetlen befecskendezés ötlete. Valamikor a 60-as évek környékén már volt autó, amely injektoros volt, aztán nem jött divatba csak 1990 körül. Az lepett még meg azon az autón, hogy az ajtóváz öntött alumínium volt, hogy könnyű legyen.) Azért jegyezzük meg a francia is egy büszke nép. Azt mondják, a nyilatkozatban lefektetett alapvető jogokat már leírásuk pillanatában a francia polgárokon túl, kivétel nélkül mindenkire érvényesnek tekintették és tekintik ma is. Ezzel szemben a hölgy mond, amit mond. Ő, ha jól emlékszem 1400 évet ír, tehát ennyivel előzték meg a többi társaságot. Ebben is van egy kis csúsztatás, mert a mai napig számolva sincs meg az 1400 év. Nem vitatom, hogy a 7. század elejétől már lefektetésre kerültek az Iszlám alapjai. Mindenütt azt hirdetik, hogy a 7. század közepétől változatlan formában maradt fenn Mohamed (áldassék a neve) tanítása. Én ezt nem hiszem. Úgy gondolom, hogy minden vallásban az a nagyszerű, hogy úgy lehet értelmezni, ennek okán alakítgatni, ahogyan azt, az adott kor (társadalma és uralkodója) kívánja. Szeretnék azért egy érdekességet felvetni. Nagy szeretettel szoktunk idézgetni mindenféle nyilatkozatokból. Amikor jöttek a migránsok elhangzott, hogy a jóléthez való jog nem alap követelmény. Hoppácska. Mit is mond az a nyilatkozat, amit a franciák tettek. Anno 1789-ben.
Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen Jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az Élethez és a Szabadsághoz, valamint a jog a Boldogságra való törekvésre. Ezeknek a jogoknak a biztosítására az Emberek Kormányzatokat létesítenek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik. Ha bármikor, bármely Kormányforma alkalmatlanná válik e célok megvalósítására, a nép Joga, hogy az ilyen kormányzatot megváltoztassa vagy eltörölje, és új Kormányzatot létesítsen, olyan elvekre alapítva és hatalmát olyan módon szervezve, amely jobban védi Biztonságát, és jobban elősegíti Boldogulását.
Kekeckedjek egy kicsit? Én is azt gondolom, hogy a boldogságba a jólét belefér. De! Boldogságra való törekvésre van joga. Így jártál szép ecsém, ez nem jött össze. Az végképp nem fér bele, hogy erőszakoskodni. Akkor a másik ember boldogsága került veszélybe. Aztán ott jönnek még az érdekes dolgok. A jogok biztosításához, az emberek kormányzatokat hoznak létre. Ami ugye, ha nem jól működik, a nép elzavarja és újat alakít. Na barátim, itt a baj. Mostanság az Amerikai Egyesült Államok hoz létre kormányokat és töröl el kormányokat. Szó nincs arról, hogy az új kormány majd jobban védi a nép biztonságát, és jobban elősegíti boldogulását. Hát egy túrót a nép fülébe. Egy a lényeg, hogy az USA, bármilyen eszközzel is, de elérje (nyugodtan mondhatjuk) alantas céljait. -.appa.
