Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben, meg még abban a tévhitben, hogy mi emberek civilizált és kulturált lények valánk. Egyáltalán nem. Jó. Tehetek engedményt. Nagyon kismértékben. Azt hiszem említém már, hogy jó lenne eldönteni, mi is a civilizáció. Tovább megyek. Mi is a kultúra? Ránézésre nagyon egyszerű a kérdés és könnyedén megválaszolható. Gyermekkoromban olykor figyelmeztettek bennünket. (szülők, iskola) Viselkedj kulturáltan. Viselkedj civilizáltan. Megállapíthatjuk tehát, hogy akkoriban a fogalom Rotterdami Erasmus 1530-­ban megjelent írásában vázolt elvárásokat próbálta belénk plántálni. Nyomatékosító eszközként alkalmazva a testi fenyítést és a személyi szabadság korlátozását. (iskola után itt maradsz) Az akkori civilizációba és társadalmi morálba ez belefért. A jelentés tehát „viselkedésbeli jólneveltséget” takart. Sokszor elhangzott. Egy civilizált ember, nem viselkedik így. Egy kulturált ember nem viselkedik így. Ezek után nem csoda, hogy vannak még kérdéseim. Felmerül ugyanis: a kultúra a civilizáció része? Avagy pont fordítva? A civilizáció része a kultúrának. Még egy kérdés. Mi a különbség a civilizáció és a társadalom között? Mi közös bennük? Tágabb értelemben felfoghatjuk úgy is, hogy a társadalom a civilizáció. Ebben benne foglaltatik a kor, gazdasági és szellemi színvonala, teljesítménye. (gazdasági és szellemi műveltsége) Ezek ráépülnek az, azt megelőző korok által elért gazdasági és szellemi eredményekre, meghaladva azt, de beépítve, amit jelentős, de megtartandó eredménynek tart. (napjainkban, de régebben is minden társadalom, civilizáció, vagy nevezzük bárminek, nagy szeretettel használja a korrupciót, tökéletesítve és továbbfejlesztve azt, ebben legalább feltétlenül egyetemleges az emberiség) Azt első ránézésre láthatjuk, hogy azonos korban élő népcsoportok, nagyon különböző szinten állnak, úgy társadalmilag, mint gazdaságilag. Köszönhetően annak, hogy igen különböző és igen változatos alapról indultak. (etnikai, gazdasági, szellemi, amelyet mondhatni, jelentős mértékben a földrajzi elhelyezkedés is determinál) Itt jegyzem meg, hogy ezért (is) veszélyes dolog (öngyilkossággal felérő) a nagyszámú menekült befogadása. E fajta értelmezésben tehát, társadalmi, gazdasági, szellemi műveltséget jelent. Másfajta értelmezésben, egy társadalom anyagi kultúráját, eszközeit és technikáját értik alatta. Ebben az értelmezésben a kultúra, mint műveltség jelenik meg. Olykor zavaró véleményem szerint a gazdaságot műveltség, kultúra jelzőkkel felruházni, de elismerem, hogy van jogalapja, hiszen a szellemi fejlődés hoz magával gazdasági fejlődést is. Tegyem hozzá, ha nem is mindenki számára. A XXI. századból eltelt rövid idő is bizonyítja, hogy nagymértékben nőtt és tovább nő az emberek fizikai és gazdasági kiszipolyozása. Úgy alakítva a dolgokat, hogy a gazdagok tovább gazdagodjanak. Nyilvánvaló, hogy koronként változnak is ezek az értelmezések. A 19. század végén hazánkban a polgárosodás folyamatát takarta a civilizáció fogalma. Manapság bővült a fogalom és mára már a kornak megfelelő (magas) szintű kulturális, ipari-technológiai fejlettséget jelenti. Tegyük hozzá, hogy beleértve a városok által nyújtott kényelmet is.

• egy kirekesztő értelmezésben a civilizáció olyan társadalmat jelöl, ahol az emberek városokban élnek és az élelem mezőgazdaságból származik. Ebben az értelmezésben elkülönítik a törzsi társadalmakat. Ahol az emberek kis településeken vagy nomád csoportokban éltek. A megélhetést gyűjtögetés, vadászat, halászat, kertművelés biztosította. Ilyen értelmezésben a civilizáció emberek csoportjaira használatos fogalom.
• egy összevonó értelmezésben a civilizáció minden társadalomra vonatkoztatható, függetlenül attól, hogy komplex és városlakó, vagy egyszerű és törzsi. Ez a meghatározás nem támaszt etnikai határokat. Ezzel a megközelítéssel eljutottunk ismét oda, hogy a civilizáció és a kultúra közel azonos fogalom.
• A civilizáció jelentheti a teljes emberi társadalmat, amennyiben hétköznapi formában a feltáratlan vadonnal vagy a kietlen pusztasággal állítjuk szembe. Ebben a megközelítésben a kifejezés a jelenlegi globális civilizációra vonatkozik.
• Amint azt a legelején megemlítém Rotterdami Erasmus szerint a civilizáció egy viselkedési forma is. A "civilizált" magatartás szemben áll a "barbár" vagy a durva viselkedéssel. Ebben az aspektusban a civilizáció, „magatartásbeli kifinomultságot” jelöl.
• A legjobban leegyszerűsített értelemben a civilizáció annyit jelent, hogy a globális, összetett társadalmak felette állnak a kevésbé összetett, úgymond primitív társadalmaknak.                                           -.appa.