Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben, meg még abban a tévhitben, hogy az ember a teremtés koronája. Lássuk be, hogy az összes teremtmény közül ez az egy selejt lett, ami nem tudott megfelelni az Úr elvárásainak. Ki is vágták a paradicsomból, mint a macskát nagy dolgát végezni. Mondjuk a macska okul belőle és legközelebb kikéredzkedik. Az embert vissza se engedték, hogy lustálkodjon a sparhelt alatt a jó meleg zugolyban. De, lássátok a mai szentenciát, ami igen erősen előkívánkozik belőlem. Nem okoz nagyobb meglepetést, hogy horgász ember vagyok. Ez valószínűleg a figyelmetlenebb olvasóknak is kiderült már. Ez most nem egy sértés. Az ember, amikor beszélget, figyelmen kívül hagy dolgokat. Ugyan így van ez az olvasáskor is. Ami, a hallgatónak, olvasónak érdeklődési körén kívüli az nem rögződik az agyában. Mintha, nem is hallotta, vagy nem is olvasta volna. Hogy jön ez ide? Nagyon egyszerű. A pókháló. Most aztán felmerülhet. Ez meg főleg, hogy jön ide? A horgászatkor a vékony zsinór előnyt jelent. Természetesebb, lágyabb, így jobban hajlik. Nem veszi olyan könnyen észre a hal, hamarabb felveszi a csalit. Igen ám, de a vékony zsinór könnyebben szakad, emiatt aztán könnyebben lép meg a zsákmány a horoggal. Itt kezdek én el mindég irigykedni a pókháló miatt. Olyan erős, hogy bármelyik fonalunkat veri egy képzeletbeli versenyen. (azt meg kell jegyeznem a történeti hűség kedvéért, hogy a selymet használták horgászati célra) Vannak kísérletek az előállítására, de nem nagyon bízom a sikerben. Amit a természet alkot, valamiért jobb. Amikor ezt mondom, a műselyemre gondolok. (a pókháló és a selyem hasonló anyag) A felületes szemlélő azt mondja poliamid ez is, meg az is. Részigazság. Azért mégis más. Egy kis kitérő. A poliamidoknál a monomer molekulákat amid-kötés köti össze. A természetes poliamidok fehérjék. A mesterségesen előállított poliamidok többsége hőre lágyuló műanyag. Ha nem bánjátok, különösebben nem mennék bele a polimer molekulák felépítésébe. (az érettségin szerves technológiából pont a poliamidokat húztam, ne tépkedjünk sebeket) A lényeg, az ilyen anyag molekulái, karboxi-amidcsoportokat tartalmaznak. Többféle variáns ismert. A selyem, fehérjeszerű polimer. úgynevezett fibroin. A kollagénhez, (a kollagénről más alkalommal fecsegek majd kicsit) illetve a pókhálóhoz hasonló. A fibroint több állat is előállítja: selyemhernyó lárva, pókok, molyok, meg rovarok is. A selyemnek két fő alkotóeleme van. A már emlegetett fibroin , mint központi anyag, ezt veszi körül a ragadós szericin. A dolog érdekessége, hogy a fibroin fehérjék felépítése miatt a selyem merev szerkezetű és jó szakítószilárdsággal rendelkezik. A két tulajdonság megléte miatt sok területen felhasználható. Azt akarom kinyefegni, hogy tapintásra a selyem meg a műselyem nagyon hasonló és mégis jelentős eltérés van a két anyag között. A műselyemnél, ha nagyon forró a vasaló hajlamos a tapadásra, ezzel szemben az igazi selyem nem tapad. A hernyók tudnak valamit, amit a tudósok még nem. (azt valljuk be, hogy azért más a műselyem felépítése, tehát a különbség nem véletlen) Azt sem tudni milyen anyagok vannak benne még, kimutatottakon felül, amik megváltoztatják a selyem tulajdonságait. Most hírtelenjében témát váltok. Eszembe jutott, hogy irigykedhetnénk a bolhákra is. No, nem azért, mert jól tud csípni. (nem csípem őket) Ugró tudományuk miatt. A bolha testhosszának százszorosát tudja ugrani. Emberi szempontból egy ilyen táv, akkor is nagy ugrás lenne, ha nem a magasságunk százszorosát ugranánk meg, csak a legkisebb kiterjedésünkét.     -.appa.