mert,

a legnagyobb szeretettel nézegetem a tévében a minden fajta okosságokat—de komojan—van ez a—vagy volt ez a ozone netvörk nevű—ezen jókat lehetett bosszankodni—vagy röhögni—attól függően mijen hangulatában kapta el az ember—az jó röhejes volt amikor a szép jánnyal szemben nagy okosságokat mondanak—de szemrebbenés nélkül—na a szép jány kerekíti nagyra a szemecskéjét—vagy eleve ojan van neki—a szemben ülők úgy adják ott elő magukat mint akik tudják a tutit—mintha lenne tuti—annyi bizonyos az emberiség eddigi története nem ezt mutatja—nem vagyok én ehhez öltözve—ijen nagy dolgokhoz ünnepéjesebben kellene kirittyenteni magam—ezek a ződek—mármint a mérges zöldek külön állatfaj—igazán jól hergelhetőek—valamej csoport piacra akar valamit dobni akkor szépen kis adagokban becsepegteti a zöld fülekbe—nem zöldfülűekbe—példának vegyük az autókat—káros a kipufogógáz—ami ugye igaz is—a megoldás egyértemű—katalizátort kell beépíteni—kész meg is van oldva a dolog—tévedés—nem a környezet kímélése oldódott meg—ott azért nem tartunk—sikerül azonban eladni ojan dolgot nagy tömegben amire eddig alig volt kereslet—elégetjük az üzemanyagban lévő elemeket jól felokszidálva—a ként akár trioxidig hagy essen a kénsavas eső—sőt a dizeleknél a magasabb hőfok miatt a levegő nitrogénjét is—miért ne—hagy legyen egy kis salétromossav is az esőben—na és persze a korom jön—csak sokkal de sokkal finomabb eloszlású—még autó—az elektromos autójé a jövő—jó is ez amíg pár száz szaladgál—de mi lesz akkor amikor ezek is tízezer számra—hová kerül a borzalmas mennyiségű rossz akkumulátor—és hol töltjük az akkukat—honnan lesz ennyi áram—és akkor még nem is tértünk ki mindenre—és mennyi dolog van ami majd csak később derül ki

mert,

mondják, hogy a címválasztás nagyon fontos—na jó nem mondta senki de valami módon előakartam vezetni a címmel kapcsolatos meglátásaimat—a morfondírozásomat—aggájaimat—szó ami szó ez elég hüjére sikeredett—ettől függetlenül ellátta történelmi feladatát és innentől szabadon szárnyala a szellem—én itten értenék alatta magas röptű gondolatokat—tény hogy e dolgot nem is kell magyarázgatni hisz ama szellemek lebegnek—ahhoz a tevékenységhez nem igényeltetnek szárnyak—erről jut eszembe még mint asszociáció hogy az angyaloknak van szárnya—és most aki azt hiszi hogy a jelenlegi megközelítésben az angyalok csak véletlenül—hebehurgya módon—mintegy gondalati kósza szeszéj—elmeficamként kerülhettek ide az nagyon téved—eredeti gondolatom szerint az lett volna a címe hogy— nem lehetünk angyalok—de ki vagyok én hogy ezt így megállapítsam—az mondatnak vége hogyan íródjék—legyék egyszerű kijelentés—netalántán felkiáltójellel—esetleg kérdőjellel—nem mindegy ugyanis—akkor pedig döntöttem—úgy lesz az hogy negyvenöt fokkal elforgatom mind a három mondatot—a mondat végeken három különböző írás jellel—halványan de olvashatóan—mintegy háttér képként—és az emlegetett háttérre lett volna nyomtatva a mű címe—hogy aszongya—okhatározói mellékmondatok—tökéletes mint cím választás és mi tagadás a mű stílusát is meghatározza—lássuk be hogy ez túlontúl kézenfekvő és mint ijen alkalmatlan címnek—de azért ez is feltétlenül rányomandó majd a könyvre—és akkor mint egy megvilágosodás megjelent előttem sötét betűkkel—SZűMőCS—és erre most megint azt mondom hogy bizony ez is takarhatja—meghatározhatja a műfajt—úgy gondolom ez a szűmőcs is ojan mint a többi—e se szép—de kétségtelenül egy jó indulatú kinövés az irodalom szeplőtelen orcáján               -.appa.