Erika.

Mikor meghaltál,

megérintett a halál.

Vélem,

bölcsebb lettem.

Azt mondanám. Talán?

Agyamban vagy,

atomi szinten.

Ahogy ülsz,

kék hálóingben.

Valamiféle bizonyosság,

mint ahogyan a fosszíliák,

már én sem szabadulhatok.

Bennem van a lenyomatod.

Gondolom,

dolgom van a világban.

De, ki mondja meg,

hogy ha hibáztam.

2003-06-25

Feloldozás kérdőjelekkel.

 Azt hittem, megmozdult és fúj a szél,

ha nem is ragyog, de derült lesz az ég.

Borult egemre, újabb felhő került.

Az utak szélén, sok pléhkrisztus feszült.

Unottan ültem, mint fakír a tűn.

Bölcs dolog, hogy megbocsáttatik a bűn.

Szerettem volna valami kedveset

cselekedni, vagy mondani Neked

és akkor, mindég valami durvaság,

önkéntelenül is elhagyja a szám.

Kiigazítom a csorbát, köszörűn.

Bölcs dolog, hogy megbocsáttatik a bűn.

Nem kárhoztatlak, én kárhozok.

Bűnt követek el és feloldozok.

Végül is. Ki bocsájt meg hát és kinek?

Az elmúlás legyei keringenek.

Értelmetlen és lehetetlen helyzet.

Te idegen vagy, én még idegenebb.

Valami egyre csak, összeszorítja szűm.

Bölcs dolog hát, hogy megbocsáttatik a bűn?

2003.10.14.