mert,

mondtam én már hogy nem értem honnan vannak ezek az emberek akik mindenhez értenek—ülnek ott a tévében—jó a studióban—és mondgyák és mongyák—mindent tudnak—meg még jól—csak nekik lehet igazuk—ami még külön bosszant—amikor nyögnek—megbocsássanak az ijesmi nem képernyőre való—annak is mag van a heje—a budiban—naturalista filmben—rendbe szeksz filmben is lehet nyögdécselni—de lépten nyomon és okosságot mimelve—a néző meg elhiszi—egyébként is gyanús nekem amikor úgy mekegnek makognak—ööö—meg megint—nyögdécselnek—mindig az jut eszembe hogy ezek most pont hazudnak—biztos van is benne valami—az egy elismerés szerintem amikor azt mondják valakire hogy hazudik mint a vízfojás—na persze ez is értelmezés kérdése—ugye emlegettem már hogy következtetéseket vonunk le—mi arra gondolunk hogy fojamatosan—mi lehetett a mondás alkotó szándéka—ugye az is lehet hogy egyre jobban beleméjed a hazugságaiba—a vízfojás méjíti saját medrét—most kérdezhetik hogy mi van ha az eresz csorgást vesszük víz fojásnak—erre nemes egyszerűséggel—de a nemesekre nem jellemző tónussal azt mondom—a rosseb tudja—mellesleg ha nagyon ragaszkodnak hozzá akkor erre is ki lehet valami értelmeset—agyalogni—mondjuk hogy elárulja magát a hangjával—és ugye azért ez is tágít—nem tódít—ebből is láthatják hogy mindenre van magyarázat—persze amint azt megszokhatták ez sem teljesen igaz—a magyarázatra nincs magyarázat—ahhoz ok kell—amit aztán megmagyarázhat az ember—van ugye az okság—ez elég régi tananyag—az a lényege hogy nem csak úgy maguktól következnek be a dolgok—valami kiváltó oka van—értik most már hogy mi az okság—aztán a tévében van az oktalanság—jó pénzt adnak érte az előadónak

mert,

arra tessenek odafigyelni hogy csak a mertnél lehet vessző—amennyiben máshol is van akkor az hejesírási hiba—azt hiszem most elég világos voltam—egyik nagy erényem—több is van—hogy minden körülmények között megpróbálok tisztán és érthetően kommunikálni—igazándiból ez a ráció kommunikáció—mit mondhatok még erre—nyílván semmit mert én írok—önök viszont mondhatnak mert olvasnak—legfeljebb azt hiszik hogy hangosan olvasnak—írás közben viszont cikis—na né mán ez a marha meg magában beszél—aki szokott ijesmit csinálni az most is tegye nyugodtan—arra kell csak vigyázni hogy ne hallatszon ki—paganini aki neves zeneszerző volt—nem volt azonos azzal a paganinivel akivel együtt laktunk a munkásszállón—ezt csak úgy a mihez tartás végett—ő igen csak gyakran megtette—azt mondta kénytelen ha egy normális emberrel akar beszélni—munkásszállói ittastársunk volt az illető—na ha már ezeknél az öregeknél járunk—nagy divat volt—kétezerháromban emlegetni szent istvánt—mondja a szónok emlékezzünk szent istvánra—nekem nem ugrott be—mondták hogy ezt írta imrének meg azt írta—ez még napjainkban is megszívlelendő—felkarolni az idegent a szegényt—tudjátok hol volt a bibi—pont ünnepnapra eset—akkor meg ugye nem tudták megvalósítani a munkaszünet miatt—sajna másnapra meg már nem emlékeztek rá—pedig minden újság tele volt vele—mint az előtte való napokban a hallgatóság hócsukája—tudom hogy tököt szoktak írni—de most ha marha tököt írok a szónokok közül valaki megsértődhet—pedig egy ijen mázsa körüli növény is megtelt volna vele—lehet a sok sújtalan ígéret miatt elszállt volna mint a léghajó—maradok inkább a hócsukánál—összegyűjtöm őket—hóbagoj —hópárduc—hóhahó—hócsukára hóban pergetni a jó                                     .-appa.