Remélem vannak még akik követik és tudják miről beszélünk. Túl lévén a nagyapa és a világtalan kis macska epizódon, következzék a nagyapa és a fénymásoló. Ez még felnőtt film címnek is elmenne. Nagyapa és a fénymásoló. Jó kis forgatókönyvet lehetne rá írni, de most nem foglalkozom ezzel. Nem ezt a feladatot vállaltam. Kétségtelenül mondtam olyat, hogy: „Használjuk, de nem is érdekel, hogyan működik”. Valljuk be. Ha tudjuk, hogyan működik akkor se sokra megyünk vele. Nem részleteztem a tv-nél sem, hogyan és miként működik. Ott van ugye a plazma tv. Tényleg plazma? Vagy jól hangzó elnevezés? Egyáltalán. Mi a plazma? Ionizált gáz. A lényeg, a plazma előállítása miatt több energiát fogyaszt, mint a többi, modern készülék. De, hagyjuk a tévéket. Fénymásolóra fel. Jól emlékezett e nagyapa? Á, dehogy. Aki erre tippel, annak van igaza. Na, most lelőttem a poént. És akkor mi van? Tovább megyek. Aki arra tippel, hogy a fénymásoló magyar fizikus nevéhez fűződik, az szintén nyert. Selényi Pál 1928-ban dolgoz ki egy eljárást, ami lehetővé teszi elektromos képek rögzítését. 1934-ben hazánkban, a következő évben Amerikában szabadalmaztat képelőállítási eljárást. Rádióhullámokkal működött. Mondhatjuk, hogy a televízió elődjéül is szolgált. Jegyezzük meg azért, a tévével kapcsolatban, hogy a képfelbontás elvét Németországban 1884-ben Paul Nipkow találta fel. Selényi professzor 1935.08. 29.-én közzéteszi az elektrosztatikus képátvitel eljárását és alkalmazásait. Nos, ezzel meg is van az első fénymásoló. Aztán persze megy a fejlesztés, de a lényeg az, hogy a Xerox gépek sorozat gyártása 1950.-ben megindul. Egy szó, mint száz. Nagyapa, megint átverte az unokáját. -.appa.