mert,

én vagyok a legnagyobb—na itt nem vers kell—szóval az egyik legjobb— ha nem a legjobb—na ne szerénykedjünk a legjobb—ezért is írtam meg ezt a novella regényt—meg azért is hogy jól esett—ki kellett próbálnom mijen dolog elmesélni valamit úgy hogy csak mondom a magamét—azaz írom—na mellé még a beszélgetéseket is én mondom el—vagy nem én mondom hanem valaki más—de ez a lényegen nem változtat—jó tudom anno dzsém dzsonsz megírta az uliszeszt—itt meg megisznak minden szeszt—na meg volt egy ojan is hogy bárhonnan lehetett olvasni a regényt—eredetileg azt hiszem dobozban voltak a lapok—és ez tényleg frankó—amit elolvastál azt eldobod—aztán ott marad egy praktikus dobozka—ami bármire is jól használható—mire—hát például azt is el lehet dobni—valóban meg voltak ennek az alapjai—de azt mondom én erre hogy volt ugye villany is meg körte is—még se vitatja senki hogy nagyszerű dolog a villanykörte—sokan a vilmoskörtét szeretik—és megint ott vagyunk a szesznél—ami azért ugye vitathatatlanul az emberiség egyik nagy találmánya—no persze ebből is láthatják hogy ezen a regényen kívül is vannak jó dolgok—nagyságomat mi sem bizonyítja ékesebben mint az a tény hogy én ezt elismerem—de még hogy elismerem—propagálom is—és persze meg is engedhetem magamnak—ezt meg a vízcsapot—addig amíg átalánydíjat fizetek a vízért—na most aki nem élt egy széthullásából éledő társadalomban az ezt nem is értheti—mármint hogy a vizet megengedhetem magamnak—láthatják örök optimizmusom itt is átvilágít—inkább átsüt—átizzik—különben nem írtam volna éledőt—az élősködő lett volna a hejesebb—méghozzá a bérből és fizetésből élők szívják meg—na ez is fordítva van—pont az ő vérüket szívja a társadalom

mert,

annak is meg van a maga előnye ha ír az ember—nem kell olvasni—na jó azért amit írt az ember azt illene elolvasni—egyrészt a műnek van egy tuti olvasója—nagy valószínűséggel még tetszik is—azt gondolom azért hogy sokan nem teszik meg—mármint hogy elolvasnák amit írtak—mellesleg— persze nem szeméjeskedve—de próbáltak már valamit írni—tök mindegy mit—mondjuk verset—esetleg novellát—akár egy levelet—ez egy érdekes dolog—az ember hajlamos arra hogy következtetést vonjon le ami még érdekesebb hogy hejes következtetést von le—ellentmondásnak tűnhet —rossz adatokból hejes eredményre jutni—fordítva is lehet jó adatokból rossz következtetést levonni—illene pedig meghatározni a dolgokat—ne felejtsék el a tagadás nem meghatározás—ha valamiről megmondom hogy mi nem—akkor még nem tudom hogy valójában mi—sőt tovább megyek —még két meghatározás alapján sem tudhatjuk hogy konkrétan miről beszélünk—két éle van és párhuzamos—ez lehet nadrág—vasúti sín—vagy tőr—na jó abban igazuk van hogy a szöveg környezet sok mindent elárul—rengeteg dolog van ami két feltételnek megfelel—nos gondoljanak arra mennyi szellemes kabaré tréfa használja ezt ki—erről jut eszembe a cigány keményen dolgozik az erdőben meglátja a jó tündér és jó kedvében azt mondja—ugye már kikövetkeztették hogy mit mondott—úgy van—azt mondja hogy teljesítem három kívánságodat—na mert ugye látja hogy mennyire gürizik meg ijesmi—gondolkodik ám piszkosul a csávó—azt mondja végül—hát az első kívánságom az hogy legyek fehér—a második hogy sok nő kedveljen—harmadjára zavartan mondja—jaj hát hogy is mondjam—gyakran kerülhessek a nők lába közé—ugye érti—hát persze mondja a jó tündér—akkor ahogy kívántad—abrakadabra—legyél vatta.                           -.appa.