-’25.04.28.

A szombati nap alapján, elég optimistán vágtunk neki a vasárnapi horgászatnak. Lemásolom azt a horgászatot, és annyi. Hát nem! Odavittük a cuccokat. Ott aztán kiderült, hogy a kisebb veder nincs nálunk. Otthon van a garázsban. Nem gond merítek a nagy vederrel. Csakhogy nem egyszerű mutatvány egy kézzel a húsz kilót felcibálni. A kötél elég vékonyka. Nem attól tartok, hogy elszakad. Vágja a kezem. A veder akadozik a partoldalban. Megoldottam. Éppen piszmogok a szerelékkel. Felnézek, hát egy másfél négyzetméteres sássziget jön, az etetésemre. Csak jó ez a kaja, ha szigettel együtt jönnek a halak. Hagyjuk. Mondta Attila. Attól lehet horgászni. Szép lassan sodródik a túlpart felé. Pont az etetésre fog beállni. Persze a dobható gereblye a garázsban van. Lekapcsolom a vedérről a kötelet, és lefejtek egy négyméternyi kötelet. Sikerül is a sás elé dobnom a kapcsot. Erre, még egy másfél méternyit lehengerítek. Ezzel a sásszigetre dobom a kapcsot. Szépen lassan húzom magam felé a kötelet. Elindul felénk a sziget. Lerántom róla a kapcsot. Igen ám, de most a lendülete, meg a tömegvonzás miatt, pont előttünk akar kikötni. A három méteres szákkal megtolom meder felé, és folyás iránynak a szigetet, mert Tőlünk párméterrel lejjebb van egy megakadt kisebb sziget, mint ami most érkezett. Az újat tudjuk nélkülözni. Azon túl tolom. Ez meghatározta az irányát. Cirka 4-5 méterrel lejjebb betagozódott a szemközti sás falba. Attila rövid idő alatt fogott 3 halat, és mondta: Te jössz! Egy óra múlva fogtam meg az első halamat. Amíg kitartottam a 3 szem csonti mellett, addig kapásom sem volt. Ezért két szemmel kezdtem horgászni. Volt is egy egész jó kapásom, de nem akadt. Aztán egy sás saroknál volt egy szép elhúzós kapás. Háromszor ismétlődött meg, de sehol semmi. Negyedjére hagytam, hagy menjen. Türelmem meghozta az ő gyümölcsét, és fogtam egy olyan küszt, ami egyenes hátú volt, mint egy garda. Még a szája is olyan, felső állású volt. A szeme narancsszínű volt. A pikkelyei, és az úszók elhelyezkedése, teljesen küszre utaltak. Az etetést, a szombatihoz hasonlóan végeztem. Időnként pár szem pellet. Utána apró gombócok szórása. Állandóan változtatgattam a mélységet. Láttam, hogy jönnek az apró buborékok. Előbb utóbb megtalálom őket. Néhányszor kicsúszott a gombóc a kezemből, és túldobtam. Olyan is volt, hogy a sásba esett. Megoldottam, hogy a halaknak ne kelljen kijönni a sás alól. Éppen az ellenkezője lett volna a célom. Végül, csak megtaláltam a halakat. Egyszer még elcsábultam, hogy kicsit mélyebbre megyek, és szedek egy kicsit az öregjéből. Percekig kapásom sem volt. Visszaállítottam a mélységet, és fogdostam az e.kárászokat. Olyan 3 órát horgásztunk. Ez alatt Attila fogott 22 keszeget, 35 deka. A 7 e.kárásza 55 deka volt. Én 2 keszeget fogtam, ami 3 deka volt. A 30 darab e.kárász 1,78 kg volt. Ha, valaki az első egy, és negyed óra után, - mikor, örültem az első halnak – fele ennyi halat mond, azt sem hittem volna el. -.appa. 

-’25.04.27.

Tegnap hazafelé jövet, vettünk Kornélnál csontit. Megyünk délután horgászni. Előszedtem a régit, és a tejfeles vedrekből barkácsolt eszközben kimászattam őket. Háromszor öntöttem ki a dobozba. Nem azért, mert nem fértek, csak nem akartam, hogy melegedjenek, és bábozódni kezdjenek. A bábokat, meg azt a néhány csontit, ami nem mászott át, azt az etetőanyagba borítottam. Igazából mindig kellene párszem csontit dobni az etető anyagba. Megoldás, ha csúzlival belőjük időnként a csontit. Gyuszi csinálja is. Persze Ő gyárt magának csontit. Mikor túlzásba viszi a lövöldözést akkor szidja a teknősöket, mert begyűlnek az etetésére. Az éren nem szoktam lőni, mert a sok kis bodri, meg vörösszárnyú összeszedi. Persze, abból a szempontból jó, hogy a nagy nyüzsgés felkelti a fenék közelben lévő halak figyelmét. Az éren ez különösen igaz, hisz a meder alja 60 centi körül van. Az e.kárász jól reagál a folyamatos etetésre. Annak idején, a Kenyérgyári-holtágon, 30-40 centis eresztéken jött az e.kárász. A laposkeszeg 50-60 centin. A dévérek is feljöttek egy 70 centire. Igaz a meder alja 1,6-1,7 méteren volt. Nem álltunk meg beszélgetni a derék szögnél. Nem töltjük feleslegesen az időt. Behordtuk a cuccot. Kevertem a kaját. Etettem pellettel, majd tyúktojásnyi gombócokat dobtam elém, és Attila elé is. Diónyi golyócskákat dobtam időnként, néha pelletet. Attila fogdosott keszegeket. 50 perc telt el, amíg megfogtam az első halamat. Addig összesen két kapásom volt. Rengeteget pepecseltem az ereszték beállítással. Az apró buborékokból arra következtettem, hogy ott vannak a halak.  Azt gondolom megtaláltam a mélységet, és az etetés ritmusát. Innentől fogtam e.kárszokat is. A dolog érdekessége, hogy Laci jött szétnézni az unokájával. Eléggé hangoskodtunk a parton, mégis ettek az e.kárászok. Igaz nem feledkeztem meg, a megfelelő ütemben történő etetésről. Mérlegelésünk a következőképpen alakult. Attila 10 keszeget fogott, ami 11 dekát nyomott. Ő végig egy szem csontival horgászott. Én erőltettem a két szemet. A 4 keszegem 7 deka volt. Megfogtam idei legnagyobb halamat, egy 32 dekás e.kárászt. További 8 kárászom 46 dekát nyomott. Igazából húzott, hisz akasztós mérleggel mérünk. -.appa. 

• Hajjátok? Én magam is meglepődtem, hogy ebben a hónapban már töprengtem. Rákattantam a horgászatok ismertetésére. A horgászat egy olyan dolog, amiből mindég lehet valami tanulságot levonni. Persze. Igazatok van. Az életünk bármely területén történtekből is lehetne tanulságokat levonni. De, nem tesszük! Meg vagyunk magunkkal elégedve. Nem hibázunk, - akkor meg milyen tanulságról beszélünk? Hát, jöjjenek a példák.
• Az uniós testület egy szép keddi napon bejelentette: Ukrajna készen áll a tárgyalások megkezdésére. Az első, „Alapok” nevű klaszter olyan területeket érint, mint a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság, a közbeszerzések és a biztonság. Nehogy azt higgyétek Ukrajna ellenes vagyok. Legyenek tagok, ha 2029.-ig teljesítik a feltételeket. DE! Úgy első ránézésre, - demokrácia, emberi jogok, jogállamiság, közbeszerzések és biztonság – melyik valósult meg? Micsoda szerencse, hogy nem nekem kell ebben döntenem.
• Megmondta Viktor. Több mint két millió magyar szavazott a Fidesz-KDNP-re és a békére. Érdekes felfogása van ennek a Viktornak. Azon a papíron, amit mindannyian megkaptunk (Voks szorozva 2025) szó sem volt arról, - kire szavazna Ön? Arról már ne is beszéljünk, hogy arra agitáltak szavazzunk nemmel. Akkor a Fideszre is. Jut eszembe. Képzejjétek! Nem kaptuk meg mind. Bemondták, hogy lehet neten is szavazni, mert tízezernyi levél nem érkezett meg, vagy ellopták. Ki gondolta? Hogy Én mit gondoltam? Remek ötlet az, hogy lehet interneten szavazni. Tegyük fel, megérkezett a levél. Azt kitölti az illető, a Fidesz-KDNP kérésének megfelelően, és beküldi. Majd ezt követően szavaz interneten is. Ügyes.
• Ukrajnázzunk még egy kicsit. Az ukrán villamosenergia-import legnagyobb része Magyarországról érkezik Ukrajnába. Aztán, azt is meg kell mondanunk, hogy Magyarországról több százmillió köbméter földgáz is érkezik oda. Akkor mi ez a nagy ellenségeskedés? Tuggyátok mit? – ezen, nem töprengek.
• A miniszterelnök szerint, kétfajta módon lehet választást nyerni. Vagy úgy, hogy van egy jó programja valakinek, kiáll az emberek elé, és bizalmat kér. Na! – ez nincs a Fidesznek. Az nem program: folytatjuk, amit eddig csináltunk. (Mi lehet a másik mód?) Azt is mondta Viktor, a politika nem a hatalomról, hanem az országról szól, az embereket, Magyarországot kell szolgálni. Én úgy látom, nála semmi másról nem szól, csak a hatalomról. Úgy folytatta. Aki hatalomért és pénzért bármire képes, abba sose szabad megbízni. Hát szép öcsém, - nem is szavaztam rád egyszer sem.
• Az inflációról és az árrés-stopról azt mondta, annak a tartós és hosszú távú letörése békével érhető el. Az biztos, hogy amit Marcival most művelnek, az nem más, mint az infláció növelése, és az árak növelése.
• Azt is megszakértette, hogy az EU-nak Ukrajnával kapcsolatban egyetlen dolga van, támogatni az amerikai elnököt törekvéseiben. Az óta változott a helyzet. Trump fegyverrel támogatja Ukrajnát. Akkor nincs semmi baj! Az Unió eddig is támogatta őket. Mi szintén támogatjuk őket árammal, és gázzal.
• A véleménynyilvánító szavazás előtt mondta: ez egy döntő ügy. Meggyőződésem, Ukrajna felvétele tönkreteszi Magyarországot. Itt kicsit korrigálok. Ne beszélj jövőidőben Magyarország tönkretételéről. Ti elmúlt nyolc éveztetek, mikor hatalomra kerültetek. Még akkor is, amikor már négy éve te kormányoztál. Szóval az elmúlt 15 év kormányzásával te tetted tönkre Magyarországot.
• Most kénytelen vagyok Viktort idézni. Igaz, ő az Ukrajna uniós tagsága elleni szavazásra bujtogatott vele. Én a fentebb leírtakkal kapcsolatban gondolom, ezt a mondatot. „Erről minden magyarnak lehet eltérő, vagy akár az enyémmel egyező véleménye, az a fontos, hogy legyen egy közös véleményünk”. Viktor értelmezése szerint a közös vélemény az, amit ő gondol. -.appa. 

04.24.

Gyerek koromban, a görög katolikusoknál ez még ünnep volt. Lehet, hogy még mindég az. A görögök elég hűek a hagyományaikhoz.

Úgy alakult a dolog, hogy 22.-én délután 5-re jósolták az esőt. Kicsivel 12 után beborult. Aztán később felhős volt ugyan az ég, de kisütött a nap. Mégiscsak megyek horgászni. Jól szétnéztem, nehogy valami otthon maradjon. Végül is, csak a személyazonosításra, a vezetésre feljogosító okmányok maradtak otthon, és természetesen a forgalmi. Ez utóbbiról azt hallani, hogy nem szükséges. Hallottam ilyet a jogosítványról is. Ezen az alapon felesleges a személyi igazolvány is. Vegyék elő a szkennert, és nézzék meg az ujjlenyomatomat. Az mindég Nálam van. Igaz elég primitív szkennerük van. A jobb kezem középső ujjáról alig tudtak elfogadható lenyomatot venni. Mondtam, hogy mosogattam, emiatt kiszáradt a bőröm. Erre az egyik kormányablakos hölgy adott kézkrémet. Így menekültem meg attól, hogy ne kelljen jövőre is személyit csináltatni. Hogy ezek otthon maradtak, csak akkor esett le, amikor az x besrájbolását végeztem. Előtte megálltam a derékszögnél. Láttam, hogy ahol horgászni szoktam ott ül a sporttárs. Odafértem volna, mert a kis sás felső oldalán ült, de nem akartam zavarni köreit. Igaz, ez nem lett volna olyan mértékű, mint amennyire Arkhimédész köreit megzavarta a katona. Beszélgettem Gyuszival. Nem igazán esznek, panaszolta. Hullámokban jönnek. Közben megjött Katika a két unokával. Nem mentek be, ahová szoktak. Javasoltam üljenek le a derékszögre. Ott jó mély víz van. Másrészt árnyék is volt. Felmentem a halastó végéhez. Bementem a föld szélére, mert ott árnyék volt. Aztán kijöttem, mert eső esetén a jó fekete réti föld ott marasztalna. A halastó felől volt árnyék. Azt gondoltam, ha jön valami nagy marha mezőgazdasági gép, akkor útban vagyok. Zetorok szoktak jönni vizet vételezni. Így aztán kitolattam, és közelebb húzódtam a kerítéshez. Megnéztem a nyárfák alatti részt. Jónak tűnt, de a víz Észak felé folyt. Azt gondoltam, hogy azon a 150 méteres szakaszon nem sok hal lehet. Benne van, az ország út alatti rész. A zsilip közeli részen párszor próbálkoztam. Mondhatni haltalan. Így aztán bebattyogtam a szokott helyünkre. Aztán egy 5 méterrel fentebbre pakoltam le. Vettem két vederbe vizet. Előttem sás van, nem lehet letűzni a haltartót. Majd odaviszem vödörrel és átrakom. Kevertem etetőanyagot. Megszereltem a négyes botot. Megszórtam a pályát. Mélységet mértem. Állítottam egy mélységen, mert az iszap miatt feljebb kell jönni. Bedobtam magam elé. Letettem a botot. Elrendeztem magam körül a cuccot. Felvettem a botot, és meghökkentem. Nincs rajta szerelék. Az úszó ott van, ahová bedobtam. Nagy szerencse, hogy nem csaliztam fel. Gyorsan felszereltem egy másik négyes cájgot. Amiről kiderült, hogy a felírat ellenére ötös. Azzal négy húzásból közelebb csalogattam magamhoz a szereléket. Meg volt szerelve, a 3 méteres szák nyél. Megszákoltam az úszót, ami azonnal ki is pattant a szákból. Ez után úgy variáltam, hogy az úszó antennája akadjon meg a nagy szemű szákban, Reménykedve, hogy az antennát nem töröm el. Harmadik nekifutásra sikerült, antenna törés nélkül megszákolnom a szereléket. Leszereltem az ötös cájgot. A létrán tollal átírtam a négyest ötösre. Meglepett, hogy a golyós toll ilyen jól fog a műanyagra. Miért veszek akkor filcet drága pénzért? Kicsit még feljebb jöttem, a meder aljától és csaliztam. Elsőre gyors rohanás a sás felé. Egy tenyérnyi vörösszárnyú volt. Bizonyítva láttam, hogy milyen mázlim volt az előbb. Ez bizony elvitte volna a szerelékem a sás alá. Gyorsan jött még öt vörösszárnyú. Ezek kisebbek voltak. Olyan igazán jó, ropinak valók. Akkor jött egy e.kárász. Az első 18 halból, amit elvittem a haltartóhoz, csak kettő volt e.kárász. Aztán beindultak a kárászok is. Közbe messziről dörgött az ég. A halak nagyon aktívak voltak. Percenként kettő, de olykor három kapás is volt. Sok nem akadt meg, de nagyon sok volt, ami lemaradt. Bevágás után gyorsan húztam a halat folyás irányba, hogy a megakasztott halat kihúzzam a bolyból. Egyből függőlegesen nem mertem kiemelni. Attól tartottam, hogy a tompult hegyű horogról lepattan a hal, és gubanc alakul ki a szereléken. E módszerrel sikerült a gubancokat elkerülni. Ütemesen etetgettem és fogtam a halakat. Hétfőn azt beszéltük Attilával, hogy megfenjük a horgot. Mondtam is, van annyi horgunk, hogy nyugodtan lecserélhetnénk. Ehhez képest meg sem fentem, és rendre maradtak le a halak. Egyre gyakrabban pillogtam az égre. Közelebbről, és egyre sűrűbben zengett az ég. Semmi gyanúsat nem láttam. Igaz a nagy fák miatt nem nagyon látszott az, hogy mi van az égen. A horgászatot nem hagytam abba. Majd csak lesz valahogy. Hirtelen, hatalmas zúgással megszólaltak a fák. Ezt gyorsan szokta követni az eső. Most hiába néztem a szélfúvás irányába. Nem láttam, hogy szürkévé válna a táj. Nem esik, állapítottam meg. Úgy döntöttem, azért egy órácskát, csak horgászom. Hátha kibírja még ezt a 10 percet. Megfogtam az utolsó kárászt. Még lett volna egy perc, de már nagy cseppekben esett az eső. Olyan 3-4 méterenként hullott egy csepp. A dzseki természetesen az autóban. Nem azt mondom, hogy nyugodtan, de megszámoltam, megmértem a halakat. Fogtam egy 2 dekás bodorkát. A 18 vörösszárnyú 52 deka volt. A 22 e.kárász 1,34 kg volt. Azt gondolom meg lehetek elégedve. 87,8 másodpercenként fogtam egy halat. Milyen jó átlagom lett volna, ha nem marad le egy csomó hal. Ez, azért nem rossz. Csalizás, bedobás, halkivétel, levétel a horogról, vederbe helyezés, és így tovább. Ez tényleg pörgős peca volt. Kifelé menve egyre jobban esett. A kocsinál felvettem a dzsekit. Nyugodtan bepakolgattam. A derékszögnél alig esett. Vasváriban volt ahol zuhogott, volt ahol sűrű jégesőbe mentem. Szerencsére nagyon sok vízzel jött. Éppen megmosakodtam, mikor Attila hívott, hogy Böszörményben lerohadt a vonat. A mobilom lemerült. Ez is szerencsés volt, ugyan is hívott. Ne menjek, mert a szembe vonatról leveszik a mozdonyt és az elhozza Vasváriba a szerelvényt. A másik mozdony megy Debrecen felé. Ja, Attilát oda zárta az ajtó. A jegyvizsgáló érdeklődött, nincs e baja. Hála Istennek nem volt. Azt mondta a kalauz, hogy amikor a vezető ott hagyja a fülkét, akkor az automatika csukja az ajtókat. Jó nagy marhaság. Mi van, ha egy gyerek van ott. Ja! A vonatot nem tudták szétszedni. Nem tudni, mit szereltek. Szikrák repkedtek a művelet közben. A fiatalság telefonnal filmezte. El voltak hűlve, hogy az a masina olyan öreg, és olyan országban gyártották, ami már nem létezik. Csehszlovákia. Még jó, hogy mentem és hazahoztam. Másnap Attila ment dolgozni, a szerelvény még ott volt, ahol lerohadt.    -. appa. 

A tegnapi kicsiny protokolláris kitekintés után, amit bátorkodtam, - hát nem kellett hozzá nagy bátorság - néprajzi elemekkel vegyíteni, talán visszatérhetnék ismertetőmmel a horgászathoz. Folytatom megkezdett, elkalandozós beszámolómat. Így érthető, hogy alakult ki aztán, az a helyzet, hogy a halfogás hétfőre esett. Küldtem imileket és telefonáltam. Ez utóbbi arra vonatkozott, hogy virtuális locsolkodást hajtottam végre. Nem fogok, de nem is akarok a kor protokoljának megfelelni. Öreg vagyok Én már ahho’, de ezt, már mondtam.

Kimentünk horgászni. Húsvét. Naná, hogy megint egyedül ültünk a pályán. Az idő szép volt. Lengedező szél, madárcsicsergés. Mondhatni idilli körülmények. Ami igazán nem tetszett, hogy már repült a nyárfa pihe. Ez dili körülményeket tud produkálni. Ragad az úszóra. Repül a szánkba. Ámde ez a fa őshonos. Vót időnk megszokni, az évszázadok alatt. Van olyan nyárfa, ami nem pihézik. Nem ültetik. Állítólag nem őshonos. A sok nagy ződpárti nem akarja meglátni, hogy változott a világ. Azt gondolom, az is szerepet játszik benne, hogy így több piaca van az antihisztaminoknak. Annyi mindent beszívunk. Akkor már ez a kis pihe elmegy mellette. Lám megint elkanyarodtam mondandómtól. Akkor horgásszunk. Most négyes botot vittem. Attila is megszerelte a botját. Megcsináltam az etetőanyagot. Etettem, és hajrá. Érdekes volt, hogy nagyon foghegyelve evett a hal. Ez képzavar, de ez horgász szleng, arra az esetre, amikor nagyon szájszélbe akad a horog. Attila fogdosta a halakat. Én is akasztottam egy gyermek tenyérnyi e.kárászt, ami a partszélre esett és visszapattant. Ez után keszegek jöttek. Hullámokban jöttek a halak. 2-3 hal megfogása után volt egy kis szünet. Nekem jutott az extrából is. Volt egy olyan félórás szünetem. Egyszer megállt egy autó, és odaballagott egy úriember. Gyakran jár erre. Mindig van valaki a parton. Mezőkövesdről jöttek. Most mennek vissza. Megtudakolta, - melyik víz ez? Mit lehet benne fogni? Megadtam számára a kért felvilágosításokat, és elbúcsúztunk. Nézzük akkor, hogyan zártuk a locsolkodás napját. Attila 8 e.kárászt fogott. 41 deka. A 23 keszege, 35 deka volt. Én 17 e.kárászt fogtam, ami 1,08 kg volt. A 11 keszegem 21 dekának bizonyult. Így jártunk. Vigasztalgathattuk magunk, amivel a horgászok szokták. Szép idő volt. Jó levegőn voltunk. -.appa. 

04.23.

A dolog úgy alakult, hogy 20.-án vasárnap nem volt horgászat. Böszörményben volt családi összejövetel. Véletlenül tudtam meg, hogy a húsvéttal kapcsolatban mi manapság a protokoll. Mellé az ismerőseim sem tudták. Vártak. Egyértelműen elmondtam pedig, hogy virtuális locsolás lesz. Böszörményben, amikor a legtöbb hölgy egy csomóban volt akkor előadtam a versemet. Hát nem igazán tudták elsőre értelmezni. Ösmerjétek meg, Ti is. A következőt szavaltam, - már amennyire Én tudok szavalni - a kor szellemének engedve.

Éppen azon gondolkodtam,

hogy egy éve nem locsoltam.

Ha, ez érdekel Téged.

Akkor jelezd, kérlek.

Előbb csak néztek, majd volt, aki azt mondta, akkor inkább nem.

Nagy tortúra egyébként egy ilyen összejövetel. Göngytyúkból húsleves. Imre a kertben, főzi, felpirítja a slambucot. Mikor a családba kerültem, akkor gyaménak hívták. Azért, mert nincs benne paprika. Vasváriban öhönnek hívják (abban van paprika), és van is évente, öhön forgató fesztivál. Nem tudok eligazodni, hogy mi a különbség a különböző krumplis tészták között. Az biztos, az általam emlegetett három étek bográcsban készül. Más tészta. Sok sütemény is van ilyenkor. Részemről nem kedvelem a kókuszos sütiket. Nem szeretem, de azért csipegetek belőle. Ja! - ne feledjem el, a szombaton délelőtt ideszállított képviselő fánkot. Na ezt, nagyon kedvelem. Ez Nálam az édességek csúcsa. Gyerekkoromban még csimborasszó lett volna. Akkor még ez volt a csúcsok csúcsa. Mellesleg a Chimborazo egy ecuadori hegy, az Andokban. Anno, ezzel a szóval jelölték, ha valami mindenek feletti volt. A lényeg. A képviselő fánknak nemigen tudok ellenállni. Pedig elég mancsos dolog megenni. Akkor is megeszem. Ezt csak azért mondom, mert a krémest nem eszem, mert macerás. A képviselőfánknál viszont, nem igazán kultúrember módján viselkedve, nyalogatom az ujjam. Na, de térjek vissza a húsvéthoz. Már korábban eldöntöttem, hogy az ismerősök körében virtuális locsolást tartok. Én nem bohóckodok e korcs kor etikettjével. Az a macera nem Nekem való. Öreg vagyok Én már ahho’.

Figyeljetek, okuljatok. Fel sorolom, mit vár el a mai kor, az udvarias locsolótól. Ehhez tartsátok magatokat!

• Megtudni, hogy alkalmas e, a látogatás.
• Az öltözéket tekintve. Nem túl elegáns, de nem is hétköznapi ruházat. Hát kölyök koromban, igencsak kicsíptük magunkat. Fehér ing. Élire vasalt nadrág. Ahol csukva volt az ajtó, - mert korán indultunk - ott dörömböltünk, míg hálóingben, köntösben elő nem keveredtek. Látszott, hogy készültek. Volt színezett tojás, meg ötven filléres.
• Lássuk a mát. A verset állva kell mondani.
• A locsolásra engedélyt kell kérni. Ha engedélyt kapunk rá, akkor hölgy megmondja hová spricckoljak. Hajra, csuklóra, a ruha egy részére.
• Amennyiben hellyel kínálnak, el kell fogadni. Amikor Mi jártunk, mint gyerkőcöket nem kínáltak hellyel. A felnőtteket igen. Többen be is rúgtak, de volt rá idő, hisz estig jártak a locsolók, a rokonok, és a jó ismerősök között. Mi pulyák húztunk el mihamarabb, újabb 50 fillérek reményében.
• Aztán még egy fontos protokoll szabály. Abból, illik enni, ami előttem van. Hiába látok valami étket, amiből szívesen ennék. Jó, csipegetnék, mert enni sem illik. Régen a csipegetésért megszólt volna a háziasszony. Mi van? Nem ízlik? Megmondom, ahogy van. Én nem szeretem, a teljesen keményre főtt tojást. A túl szárazra főtt sonkát. Forgatom, rágom, de alig tudom lenyelni. Gyerekkoromban, a többiek versenyt rendeztek abból, hogy falhoz verték a tojásokat. Én szorgalmasan gyűjtöttem a műanyag szatyorkámban. Hazavittem. Nem ettem, de sajnáltam. Mégiscsak élelmiszer.
• Aztán ez is fontos szabály. Maximum 15 perc egy ilyen látogatás. Ennél a passzusnál arra hivatkozott a protokoll tanácsadó, hogy valamikor az urak negyedórás látogatásokat tettek.

Így inkább nem megyek sehová. Úgy is lett! - ahogy a reklámban van. -.appa. 

Szóval úgy alakult a dolog, hogy 18.-án (nagypénteken) délután 3-kor megállt az eső. Kérdem Attilát, - menjünk horgászni? Ha akarod, menjünk. Aztán kiderült, hogy nem hozza csak a székét. Mire kiérünk megint esni fog, - mondta. Ha esni fog ott hagyjuk. De, nem fog! Azt hittem, azért nem hoz botot, mert nincs szereléke. Damilt akart cserélni rajta. Másrészt, amivel eddig horgászott, annak átfestettem az úszóját. Hát nem erről volt szó. Van Nekem szerelékem, - mondta önérzetesen. Bementünk a második sáscsomóhoz. Közben beszéltem Gyuszival. Tegnap fogott egy kilós kárászt. Persze szák nem volt Nála. A part magas. Szerencséjére pont akkor jött a fia, és Ő vette ki. Azon kívül fogott még jó kárászokat. Több el is ment. Na, bementünk. Tettem, vettem, elrendeztem a dolgokat, hogy minden kézre essen. Attila lerakta a székét és belecsücsült. Kezdek horgászni. Fogdosom a halakat. Attilának egy szava sincs a történésekhez. Hát, ahogy oldalra nézek látom, hogy szunyókál. Etetgetek hébe-hóba. Panaszom nem lehet, hiszen fogom a halakat. Elejétől éreztem, hogy a szép napsütés ellenére elég hűvös szél fúj. Nem mondom, hogy fázom, de nem is kellemes. Egyszer aztán érzem, hogy kiráz a hideg. Ez a jele, amikor pillanatnyi felindulásban van a vérnyomásom. Hozd el dzsekim a kocsiból, - mondom Attilának. Mikor megjön, akkor felveszem, de ettől még kimondottan fázom. Nem törődöm vele. Fogom tovább a halakat. A horgászat végén mérlegelünk. A 35 darab halam 1,43 kiló lett. Semmi panaszom nem lehet. Hazafelé bekapcsoltam a fűtést a kocsiban. Otthon megmértem a vérnyomásom. 155 Hgmm. Meleg vizes, láb és kar letusolás, majd egy Rudotel.

04.19.

Elmondhatom nagyszombaton rajtunk kívül nem horgászott senki. Attila kérdezte a dzsekit. Hát az, ott lóg spájz ajtón, - válaszoltam. Ha fázni fogsz, menjünk haza! Rendben, egyeztem bele. Komótosan lementünk a tegnapi helyig. Igazán kellemes idő volt. megint töltöttem az időt. Attila fogott is halat, de csak kettőt, mire Én is horgászni kezdtem. A harmadik hala megfogása után megszólalt. Kezdheted a halfogást. e most, addigra már fogtam Én is. Sok esetben alakul úgy a horgászat, hogy Ő három halat fog, mire Én is fogok egyet. Egyszer (az idén) olyan is előfordult, hogy hat halat fogott. Valamiért, Ő nem megy rá annyira a halfogásra. Neki pont elég, hogy nem betlizik. Ritka eset, hogy keresse a halat. Én az eresztékkel mozgok lejjebb, feljebb. Attila csak akkor tesz ilyet, ha a betlit akarja elkerülni. Mindenesetre jól elpecázgattunk. Fogásaink a következőképpen alakultak. Attila 21 hala, 27 deka volt. E.kárászt nem sikerült fognia. Én 19 keszeget fogtam, ami 37 dekának bizonyult. Összeszedtem 25 e.kárászt, ami 1,23 kg volt.  -.appa. 

-’25.04.17.

Alább hagyott az iszonyatos meleg, ezért arra gondoltam, hogy kimegyek egy kis terepszemlére. A Balázs-ér jöhet szóba. Ott legalább vannak fák. Igaz aprók még a levelek, de valami árnyék csak van. Gyuszi ott ült a sás sziget mellett. Rendületlenül szedegette a kárászokat és keszegeket. Ha élő csontit tett, azonnal vitte a hal. Nem mind akadt meg, de azért olyan 80-90 másodpercenként fogott egyet. Mondta, hogy hétfőn kijött az eső után. Jól evett a hal. Sikerült fogni egy kiló húszas pontyot. Ahol Mi szoktunk horgászni ott kicsit laposabb a part. Merítő szákja megint nem volt, de sikerült odavezetni és kivennie. Utána fogott még 3 tenyérnyinél nagyobb e.kárászt. Most nagy panasszal volt. Beleakadt a ruhájába a horog. Előtte a zoknijába akadt. Elég nehéz lehetett az aprócska horgot kiszedni a frottír zokniból. Ami a legrosszabbul esett neki, hogy letette a székére a kését. Elfelejtette, és ráült. Biztos, hogy kellemetlen élmény, még akkor is, ha nem mélyen szúródott bele a húsába. Én többnyire igen óvatosan nyúlkálok a vedérbe. A műanyag tartóból gyakran kicsúszik a kés, és attól tartok belenyúlok. Más sem hiányzik a vérhígítómhoz.

-’25.04.18.

Ma, nemigen lesz horgászat. Reggel óta esik az eső. Reménykedtem benne, hogy a 11-től 12 óráig tartó eső tényleg igaz. Hát ez esett reggel is, és most is. Igaz, 11 mm esőt ígértek. Ez most bejön nekik. Reggel 9 körül azt írták az internet szolgáltatásban kimaradások lehetnek. Ez, az óta is tart. Tavaly, közel 2 napot nem volt szolgáltatás. Azt írták, hogy amennyiben a hónap folyamán tíz nap van szolgáltatás, akkor köteles vagyok a havidíjat befizetni. Gyakorlatilag, ha minden harmadik nap van, akkor ők teljesítettek, amit a szerződésben vállaltak. Azt hiszem, ilyen a világon nincs. Na, ennyi dünnyögés után rátérek, mit akarok írni. Tegnap elfelejtettem megírni, hogy Gyuszitól felmentem az északi ághoz. Megnéztem az úttal párhuzamos részt is, ami a halastó kifolyónál van. Ott is vannak ígéretes helyek. A zsilip meg van nyitva, és elég jó iramban folyik a víz Észak felé. Ahol a szivárgó csatorna vize bemegy az érbe, ott nagy tömegben úsznak fel az apró bodorkák. A nagyja sincs egy dekás. Zömükben fél deka alattiak. Gondolom ívni, mennek. Tavaly néztem egy dekásat, és már ivarérett volt. Azt gondolom azzal, hogy a keszegekre bevezették a 15 centis méretet, azt érik el, hogy a halak csökötté válnak. Nem tudom van-e, olyan ember a MOHOSZ -nál, aki ért a halakhoz. A minél nagyobb pénzbeszedés a cél. Több mint egy millió horgász van. Na, megint elégedetlenkedek. Tanultuk pszichológiából, hogy a szürke, esős nyomott idő kedvezőtlenül hat a munkavállalók kedély állapotára. Visszaevickélek, az északi ágra. Felsétáltam egy 50-60 métert. Láttam jó halmozgást. Olyan, mint amikor felcsap a bodorka, vagy a vörösszárnyú. A sűrű vízi növényzetben lökdösték a növényt. Azt gondolom a növényről szedegettek valami élelmet. Visszafelé megint megálltam Gyuszinál. Ugyanúgy szedegette a halakat, miközben a Diákkal beszélgetett. Aki megszakította útját hazafelé menet. Lentebb Katika horgászott az unokáival. Azt gondolom fogtak, egyébként nem tartanak ki huzamosabb ideig a gyerkőcök. Holnapra már nem ír ennyi esőt. Hátha ki tudunk menni. Átviszem délelőtt Böszörménybe a képviselőfánkot. Utána nincs dolgom, mert ma megsütöttem a halat. Van elegendő maradék. Vasárnap meg, Zsuzsi főzi a gyöngytyúk húslevest. -.appa. 

04.15.

Tegnap nem írtam meg a vasárnapi történéseket, mert mentem Debrecenbe carotis doppler vizsgálatra. Vonattal akartam menni, mert reggel kellett leadnom a kocsit a karosszériáshoz. Kérdem: kell a forgalmi. A kocsi se kell. Látod ide álltak ezzel a transzporterrel. Ez csak ünnep után lesz meg. Egy rönót csütörtökön akartam befejezni, de olyan rossz, hogy még ma is azt heggesztem. Majd jött azzal, hogy műtétek is elmaradnak. Így aztán kocsival mentem, és Böszörményben kellemes húsvétot mondtam Tomiéknak. Debrecenben Zsuzsi megebédeltetett. A rendelőhöz közeli parkolóban szerencsétlenkedtem az SMS küldéssel. Megcsináltam az érkeztetést a portán. Felmentem az első emeletre, bedobtam a papíromat, és leültem. Párperc múlva behívtak, hisz 12:15-re volt időpontom. A főorvos úr azt mondta: dicséretes, hogy nem kövér. Dohányzik? – kérdezte. Abbahagytam. Az is dicséretes. Az írnok hölgy megkérdezte: mikor hagyta abba? Mikor a lányom született, 1981-ben. Olyan büdös volt a szám, hogy már Én utáltam. Ezen jót nevetett. Hozzátettem, hogy 3 dobozzal szívtam naponta. Ha, belegondolok, hogy az mai árfolyamon több mint 6000 Ft lenne naponta. Akkor 11,5 Ft volt egy skatulyával. Jut eszembe. Nagyanyám úgy küldött bennünket: ereggy fiam hozz, egy iskátulya gyufát. Mindez érdekes, de igazából a halfogásról akartam írni.

A Gyula napi sikeres horgászat után, szép reményekkel indultunk a vasárnapi portyánkra. Gyuszi már ott volt. Mondta, hogy egy után jött ki. Erre Attila, - mivel előbútt belőle a fizikus - megjegyezte: Mi is egy után jöttünk. Gyuszi elpanaszolta, hogy kicsik jönnek. Megszórtam a pályát pellettel, és megindítottam a támadást. Nem Brüsszel ellen, mint V. Viktor, hanem a halak ellen. Attila már 3 halnál tartott. Mikor kezdtem a horgászatot. Vittünk haltartót, így nem kellett tartanunk attól, hogy oxigén hiány lép fel, a vedérben. Igaz, ilyen hideg vízben bírják a halak. Az e.kárászok meg különösen. A Mindenható túlélésre fejlesztette ki ezt a halat. Olyan szívós, mint a törpeharcsa. Hát, - mit mondjak, a horgászattal kapcsolatban? Keserves volt. Még a teknősök sem ettek rendesen. Alig látszott nyomuk. Gyuszi azért fogott e.kárászokat. Volt egy olyan 25-30 dekás is, meg 3 lemaradt. Az egyiknél különösen nagy burvány keletkezett. Gyuszi szerint, az nem is kárász lehetett. Látszani nem látszottak, még vízközt lemaradtak. Akár teknős is lehetett, de ezt nem mondtam. Gyuszi telefonált. Értejöttek, és hazament. Nem hoz magával vizet, meg szákot. Az utóbbi miatt, vesztett már jó halakat. DE! – Ű dóga. Én összesen 3 e.kárászt fogtam. A legvadabbat megszákoltam. A száknyél nem volt kihúzva. Így aztán a fej, elfordult. A hal vergődése miatt, nemcsak az ólmok fűződtek át a nagyméretű szemeken, hanem az úszó is. Hát ez, több mint öt perc makramézásomba került. Megerősítettem magamban, ha Czeglédi főorvos úr leszedi az utóhályogot, akkor csináltatok olvasó szemüveget. Május 14-re van időpontom, és akkor kitudja mikor lesz időpontom, és klikk-klikk a lézerrel. Visszatérve a szákoláshoz. Vettem már ki ennél nagyobb kárászt szák nélkül, de ez annyira vergődött, hogy nem akartam elveszíteni. Főleg ilyen hal szűke időben. A csobogás, meg az, hogy a gubancolás ideje alatt nem etettem, azt eredményezte, hogy jó ideig nem volt kapás. Időben ugyanúgy 2,5 órát pecáztunk, mint máskor, de siralmas eredményt hoztunk össze. Mondom Én, mivel nincs igazi magyar szemléletem. Ha, Én is úgy nézem, mint a gazdasági eredményeink, és a foci eredményeink látja a kormány, akkor nagyszerű teljesítmény. Attila 18 keszege 36 deka volt. Én fogtam 1 db, 2 dekás sügért, és 1 db, 1 dekás vágódurbincsot. Hiába a védelem, egyre ritkábban esik zsákmányul. Vélem, a mezőgazdaság által túlkemizált vízben nem tud megélni. Hát, ha Rákóczi fejedelem most élne, tuti nem lenne az asztalán mindég sült varsinta. Asztala vélhetőleg lenne, de vára nemigen. E történelmi kitérő után lássuk a keszegeimet. A 47 arab súlya, 78 deka volt. a 3 e.kárász 29 dekának bizonyult. Ennyi, a történet. -.appa. 

-’25.04.12.

Kezdem azzal, hogy Sanyi barátom, nagykunsági-csatornai kalandjából kimaradt egy fontos részlet. Egy plusz elméletet is felállított arra, miért nem fogott nagyobb halakat. Kutatóként dolgozott. E miatt, mindenre kell magyarázatnak lennie. Azt mondta: az 50 centis előke rövid lehetett. Nem vitt magával toldó zsinórt. Ahogy hallottam, versenyzők is használják ezt a megoldást. Humorosan megtoldást. Így nem volt meg a lehetősége, hogy meghosszabbítsa. Alapból 50 centis előkéi vannak. A toldókkal, ezt tudja méteres, vagy 1,5 méteres hosszra állítani. Javaslatára, hogy menjünk az erőmű alá horgászni szombaton, vagy vasárnap, nemet mondtam. Én nem vagyok annyira oda, a nagy halakért. Ezért aztán, abban maradtunk, hogy szombat délután, Attilával a Balázs-érre megyünk.

Megérkeztünk Debrecenből. Közben Böszörményben beugrottunk Kornél boltjába csontiért. Otthon elraktuk a cuccokat. Fél tizenegyre mentünk Tündéhez, hajat vágatni. Ilyen esemény után, többnyire rossz idő szokott lenni. Egyébként hideg szél fújt. Elmentünk Cacáékhoz. Utána ebéd, szunyóka, szóval ment minden a szokásos protokoll szerint. Kicsit variáltam, hogy a négyes botot, - vagy a hármast vigyem e? A hármas mellett döntöttem. A hármas rövidebb, gyorsabban lehet vele halat fogni. A bot keményebb, mint a négyes. Ez is gyorsítja a halfogást. Szedtem ki csontit, és lementünk. Bepakoltunk a kocsiba, aztán felmentem a csontiért, mert az előszobában maradt. Na, irány a Balázs-ér. Kiérkezve láttuk, hogy Gyuszi ott ül, és fogja a halakat. Szélcsend. Irgalmatlanul sütött a nap. Odamentem üdvözöltem. Egyből érzékeltem, hogy az alátét nadrág, túlzás volt. A motoros dzsekit be is tettem a kocsiba. Megszórtam a pályát pellettel, és elkezdtem etetőanyagot kevergetni. Nagyon tiszta volt a víz, így kevertem bele vakondtúrást is. Közben vizet merítettem Attilának egy vedérbe, mert fogta az e.kárászt. Mire horgászni kezdtem, addigra Attila hat halat fogott. Gyuszi alig fogott keszeget, Nekünk több is jött. Sok üres bevágásunk volt. Így utólag a razbora kommandóra gondolok, bár jött olyan vöröske, hogy nem igen volt egy deka. Küszök szép nagyok is jelentkeztek.  Három esetben is gubancoltam, megszakítva vele a halfogás monotonizmusát. Két és félórát horgásztunk. Fogásunk a következőképpen alakult. Attila fogott egy 4 dekás balint. A 12 keszege 24 deka lett, plusz egy 8 dekás nagy bodorka. Fogott 24 e.kárászt, ami 1,25 kilónak bizonyult. Én 17 keszeget fogtam. Ebben volt egy gyermek tenyérnyi bagolykeszeg, ami emelte a súlyt 39 dekára. Hetven darab e.kárászt fogtam, ami 3,8 kg volt. Így utólag értékelve, jó döntésnek bizonyult a 3-as bot. Foghattunk volna többet is, de nem etettem folyamatosan, így voltak rövid szünetek a halfogásban. Ez figyelmetlenségemből is adódott, de volt benne tudatos cselekvés is. A ritkább etetéssel próbáltam a teknősök aktivitását csökkenteni. A horgom sem volt az igazi, hat halam maradt le kiemelés közben. Ha viszont azt veszem, hogy átlagban 2 percen belül fogtam egy halat az nem rossz, hisz a horog kivevő használata növeli az időt. Mindent egybevetve. Jó pörgős peca volt.  -.appa.