• Azzal végeztünk, hogy a Román Eu-s társak mire költik a pénzt. Nézzük akkor Szlovák barátaink mit csináltak. Mondjuk az óta már nem barátaink. Nem Orbán kis barátja nyerte a választást. Meloninak sikerült nyernie, annak dacára, hogy Viktorral szelfizgetett. Ügyes jányka. Tuggyátok mire vagyok kíváncsi? Tengeri Lepenyő (tuggyátok a francia csajszi) vajon megadta Lölőnek a 10 millió eurót? De, most már komolyan nézzük, - mihez kezdtek a Szlovákok, még mielőtt félreviszem a nótát.
• Megmondom Nektek fantáziátlan egy népség. Ők is egészségügyi, és nyugdíjjal kapcsolatos célokat határoztak meg. Na, így járnak azok, akik hagyják lepusztulni az egészségügyet. Ezek mellett, a szociális segélyezésre, és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok támogatására is különítettek el RRF-forrásaikból. Látjátok, ez az átka annak, mikor emberek szociális segélyre szorulnak, mert magukra hagyják az embereket. Az meg már mindennek a teteje, mikor úgy szétszakad a társadalom, hogy vannak társadalmi csoportok, amik támogatásra szorulnak. Oszt még Ők okoskodnak a V4-ben.
• Elemzők azt írják, hogy hasonló célokra fordíthatná a pénzt a magyar kormány is. A helyreállítási terv szerinti keretösszeg 48,1%-át fordíthatná zöld átmenetre. Ez, az orosz energiaimportról való leválást, és az áramhálózat fejlesztését szolgálná. Érthetetlen, hogy miért erőltetik, elszakadásunkat az orosz elvtársaktól. Brüsszel nem érti meg, hogy nekünk az oroszokkal jó. Igazán kár vót Németh Miklósnak, és Gorbacsovnak megállapodni a Szovjetcsapatok kivonásáról. Na jó. Abból a szempontból nem vót kár, hogy csuti elmondhatta Nagy Imre temetésén: Ruszkik haza! Szóval ebből a szempontból, hogy függetlenedjünk az Oroszoktól, nincs szükségünk Uniós pénzre. Mire adtak vóna még? Digitalizációs célokra. Az egészségügy, és a közszolgáltatások digitális fejlesztésére is fordítható lett volna az összeg 29,8%-a. Hallottatok már ilyen bornírtságot? Mintha maga Fletó mondta volna. Ilyen digitális dógokban a spiccen vagyunk. Nekünk maga Deutsch Tomi volt a digitális jólét miniszterünk. Áldassék a neve. Az emlegetett tervezetnek voltak még szociális céljai, amik a mi szempontunkból ugyancsak hiábavalóságok. Ilyenek vótak benne, mint szociális lakások építése, felújítása. Hol élnek ezek? Nem tudják, mi hogy élünk. Ebből lehetett volna költeni, a leghátrányosabb helyzetű települések megújuló energiatermelésére, és annak felhasználására. Nevetséges. Hátrányos helyzetű település is, csak elvétve van. Az is csak azért, hogy ne irigykedjenek ránk a többiek, hogy „bezzeg a Magyarok”. Fejleszthető lett volna az iskolarendszer. Minek? – hát hova még. A következő végképp nevetséges. A pedagógushiány csökkentésére is lehetne fordítani az összeg egy részét. Milyen pedagógus hiány? A múltkor hallottam, hogy az oktatásból 800 pedagógus hiányzik. Vessétek mán össze. Amennyi iskola van, - mi az a 800 pedagógus? Megyénként? Akkor is. Apró részletekbe, most ne menjünk bele. -.appa.

• Hát persze, hogy nem arról írok, amiről tegnap akartam. Mit várhattok? – tegnap sem a kórházról akartam írni. Erre mondták régen. Ez van. Ezt kell szeretni! Most Orbán Viktort kell szeretni, aki megállapította, hogy 97%-ban sikeres volt a nemzeti konzultáció, a szankciókkal szemben. Ezt közölnünk kell Brüsszellel is. Mihez kezd ezzel Brüsszel? Semmit. A Magyar kormány megszavazta az összes szankciót. A legutóbbit is, ami ugye 2023-as. Térjek már át a tavalyira, Vagy megint elkalandozok. Nem vagyok Én ősmagyar.
• Olvastam, hogy az Európai Bizottság adatai szerint, az unió 27 tagállama közül Magyarország, Lengyelország, a magas jövedelműek közül Írország, és Svédország nem kapott támogatást, illetve hitelt a helyreállítási alapból. Mint tudjuk Magyarország helyreállítási tervét is jóváhagyta az EB. Csakhogy hazánk volt az egyetlen EU-tagország, amelyik nem írta alá a végleges, műveleti megállapodást. Ez azt jelentette, hogy a Mi forrásaink sorsa még teljesen bizonytalan volt.
• Mi célt szolgáltak volna ezek a források? A még jelenleg is tartó válság megoldásához adtak volna segítséget. Jegyzem meg, akkor csuti polgártárs nertárs, azt mondta, hogy inkább a költségvetés 99%-ával foglalkozik, mint azzal a bennragadt 1%-al. Nem régen olvastam, hogy 5% az, az 1%. Tévedtek! Nem hazudott. Ő nem tenne olyat. Jó. Lehet, hogy tenne, vagy tett is, de nem az ő szeretett népének. Egyszerűen becsapták, az ő kis barátai. Tugyátok, hogy van ez. Ti is vótatok gyerekek. Meg most is annak néznek benneteket.
• Mikre lett volna fordítható a pénz. A zöld átállás, az energiatakarékosság. E mellett a közjólétet, és a lakosság megélhetését segítette volna. Mondjuk ezekre nálunk nincs is szükség. Az atomerőmű épül. Nem sokára kezdik. Hát Istenkém, - nem fog termelni 2025-26-ban, mint ahogy tervezve volt. Közjólét, lakosság, és megélhetés az nálunk alapból van. A közjólétet úgy kell érteni, hogy közösen jól élünk. Ki kicsit rosszabbul. Ki sokkal jobban, de vitathatatlanul élünk.
• Abban az időszakban Románia, a finanszírozási terve alapján költötte EU-s forrásait. Mikre? Az energia-átmenet, a fenntartható közlekedés, az oktatás, és az egészségügy területére. Nekünk energia átmenetre nincs szükségünk. Orosz barátainktól kapunk. Jó. Drágábban, mint a világpiacon, de a megbízhatóságot meg kell fizetni. A megbízhatóság nem azt jelenti, hogy tutira visszafizetnek valamit zsebbe. Az meg teljesen biztos, hogy az oktatás, és az egészségügy teljesen rendben van. Sándor nem hagyná, hogy ne legyék rend. Nem olyan fából faragták. Hogy fából faragták az biztos, legalábbis a fejét. Felhasználták még az adó- és nyugdíjreformok előzetes lépéseire. Beláthatjátok, hogy ezekre nálunk szintén nincs szükség. Az adó a legmagasabb összességében, ami lenyúzható a népről. Lássátok be, nyugdíjrendszerünk példaértékű. Gondojjatok bele, most is kéthavi gyön egyszerre. -.appa.

• Igazából „Kortörténet”-et akartam írni, de a sors beletaposott a normál ügymenetbe, és e miatt csúsznak a dolgok. Na-de nem kell aggódni, hogy a jegyzeteim kárba mennek, mert biztosra mondhatom, hogy Magyarország olyan gyorsan megindul a fellendülésben. Egyelőre büszkén (mert Mi minden tettünkre, cselekedetünkre roppant büszkék vagyunk) mondhatjuk sereghajtók vagyunk az Unióban. Jó. Egy dógot nem vállalunk fel. Történetesen azt, hogy a kormány, bármiről is legyen szó, bármilyen helyzet is állt elő, kötelességszerűen hazudik. Kiáll Oroszország mellett, de ettől függetlenül minden szankciót megszavaz az oroszok ellen. Cserébe, Mi vesszük a legdrágábban a gázt. Olvastam, hogy Viktor 1020 forintos irányárat adott meg tavaly. Na, akkor annak annyinak kell lenni. Most lemegy, gondolom pár napra az üzemanyagok ára. Kibukott, hogy a MOL a környező országokban sokkal olcsóbban adja az üzemanyagot itthon. Említsem meg, hogy a magyar szalámik Németországban olcsóbban kaphatók, mint itthon. Ezek a problémák megmaradnak. Nézzük akkor, - miért írtam ezt a címet?
• A múlthónap végén (27.-én), a szokásos módon elmentem Debrecenbe hétvégézni. Attilát elhoztam a munkahelyéről. Jól beebédeltem, majd jött a szokásos szunyóka. Úri helyeken, meg az ambuláns lapomon másképpen nevezik. Szieszta van írva. Délután háromkor felbúvok, hát 181 a vérnyomásom. Kértem Zsuzsától egy Tenziomint. A felét (12,5 mg) elnyalogattam. Egy óra múlva 191 lett a vérnyomásom. Elszopogattam a gyógyszer másik felét, és pihengettem. Egy óra múlva 220 lett. Felhívtam Feri doktort. Mondta menjek a Kenézi sürgősségijére. Nem lehet ezzel szórakozni. Nem véletlenül hívják a magas vérnyomást néma gyilkosnak. Bekaptam egy vidotin kombit, és Zsuzsa vitt. Az előttem érkező két mentős után rögzítették az adataimat (hat előtt néhány perccel), és várakoztunk. Hét körül EKG vizsgálatot végeztek. Vérem vették. Mondom a fiatalembernek: rengetegen vannak. Hát maguk jönnek ennyire. Háromig jól elvoltunk itt. Akkor aztán beindultak. Este tíz órakor már a koponya CT-re mentünk. Megvizsgált neurológus is, és javasolták, hogy feküdjek be, két-három napra. Beleegyeztem. Na, azt meg nem is mondtam, hogy kovid tesztet is csináltak. Ez, egy igen érdekes produkció volt. Mondta a fiatalember, hogy hajtsam hátra a fejem. Abban a pillanatban, egy kis lándzsával felbökött az orrlyukamon. Mire felocsúdtam, akkora már áztatgatta, a kis edényben. Én meg tüsszögtem jó párat. Ő ráöntötte a küvettában lévő lapra, hogy fusson. Kis idő múlva mondta, hogy ez negatív lesz, de várjuk meg a végét. Megvártuk, és „ahogy mondtam” után mehettem vissza. Negyed kettőkor mehettem volna fel az osztályra, de mondtam a betegkísérőnek: várjuk meg, amíg Zsuzsa, és Attila megjön a pizsamával, és a tisztálkodó szerekkel. Jöttek is nem sokára, és kettőkor már csepegett a kálium klorid infúzió. Ugye mondanom sem kell, hogy nem három nap lett. Úgy volt, hogy szerdán kiengednek. Kedd estére lett egy 180-as vérnyomásom, a kezelő doktornőm javasolta, maradjak még egy napot. Csütörtökön Zsuzsa hazavitt, és mondta hétfő délutánig maradjak Debrecenben. Így aztán Attilával hazajöttem olyan délután négyre. Elmentem a háziorvosomhoz. Átnézte a papírokat. Megbeszéltük a dolgokat, és hazajöttem.   -.appa.

• Olvasom: „Mint ismert, 1943. január 14-én az urivi hídfőnél a szovjet bolsevista csapatok áttörték a magyar honvédek védőállásait, ami miatt a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg visszavonulásra kényszerült”. Teszem hozzá. Ez volt az a hadsereg, amelyet Hitler parancsára vezényelt a frontra a hős lovas tengerész. Aki esküt tett Hitlernek. Igaz előtte kétszer a királynak is.
• Olvasom tovább: „Ezt doni katasztrófaként tartja számon a felszínes közemlékezet”. Bizony, a háborúban részt vevők, és hadifogságból hazaérkezettek is katasztrófaként élték meg a háborút. Ez érthető. Műveletlen népek, akik csak felszínes ismerettel rendelkeztek a háborúról. Azt a szeletkét látták csak, amit megéltek, de a teljes dicsőséget nem. Írják: „Tény, hogy a 2. Honvéd Hadsereg jelentős veszteségeket szenvedett, de a 100 ezer, sőt, a Kádár-rendszerben 200 ezer elesettről szóló rémtörténetek valótlanok.” Elmesélték, hogy a fejvesztetten menekülő németek, a teherautóra felkapaszkodni akaró, magyar katonák kezére ráléptek, vagy puskatussal verték, míg el nem engedték a kocsi hátulját. Bocsánat, maradjak a cikk stílusában, a rendezetten visszavonuló németek tették ezt. Azt is írják: „Valójában a teljes 2. hadsereg létszáma volt 200 ezer fő, és ebből mintegy 50 ezer honvéd halt hősi halált vagy tűnt el, hozzávetőlegesen 28 ezer honvéd esett hadifogságba.” Tényleg, - mit aggályoskodok Én itt? Végül is, csak negyede veszett oda, a 2. Honvéd Hadseregnek. Azt fenn tartom, - nem haltak hősi halált! Értelmetlen halálba hajszolták Őket, Horthy Magyarország megnagyobbítási tervei miatt. Sajnálatos, hogy ezek az ország nagyobbítási tervek, ma is megvannak. Bölcs vezetőinkben fel sem merül, - ki akarna Európa legrosszabbul élő, és egyre jobban lecsúszó népe közé tartozni. Azt is írták: „A többiek – a nagyjából 50 ezer sebesülttel együtt – rendezetten hazatértek.” Véletlenül sem említik meg, - hány évvel a háború után? – és milyen állapotban.
• Olvasom: „Az utókor adósságát rója le Maruzs Roland, akinek új kötetét, egyben a 80 évvel ezelőtti hősök helytállását méltatva Schmittné Makray Katalin (annyit találtam róla, hogy 1978-ban szerzett diplomát a Testnevelési Főiskolán) hangsúlyozta, hogy a magyar honvédek az igazságtalanul elszakított országrészekért harcoltak a keleti fronton.” A Donnál, - mikor volt az magyar terület? Azt gondolom, hogy sem Nekem, sem másoknak nincs adóssága, a II. VH történéseivel kapcsolatban. Aki megérdemelte volna a felelősségre vonást, a főméltóságú kormányzó úr, Sztálin kegyeltjeként megúszta a felelősségre vonást. Lázár János, hőskatonaként jellemezte. Nem Sztálint, hanem Horthyt. Bár kitudja, hogy állunk manapság Sztálinnal.
• Délben hallottam a hírekben, hogy a mi Viktorunk kedves barátja, az előzetes felmérések szerint vesztésre áll a választásokon. Úgy veszem észre, nem valami jó ómen, ha a Mi nagy sámánunk valaki mellett leteszi a voksot. Igaz van ellenpélda is. A kis (163 cm) Giorgia Meloni. Ő tavalytól Olaszország miniszterelnöke, és rekorder is, mint első női kormányfő. Az Olaszország Fivérei nevű párt vezetője, és az Európai Konzervatívok, és Reformerek Pártja európai politikai párt elnöke. Egy baj van vele. Úgy néz ki, a választások megnyerése óta nem fotózkodik, a Mi Viktorunkkal. Valószínűleg nem akar a szélsőjobb felé tendálni. -.appa.

Hamarabb kellett volna mondanom, de jól van ez, és helyén van ez most is. A paradigma, egy olyan varázsszó, amit mindenki előszeretettel használ. Így aztán mindenféle szövegkörnyezetben felüti a fejét. A cégépítéstől, a cégirányításon át, a tanításig mindenütt paradigmákba botlik a jámbor olvasó. Megkockáztatom, a leánykereskedelem, a kábítószer kereskedelem is rendelkezik paradigmával. Végül is igazuk van. Bármikor elmondhatjuk, hogy a kor szemlélet mindenre rányomja a bélyegét. Korunkban ez a bélyeg az, hogy a lehető legrövidebb idő alatt minél több pénzt keresni. Ebben aztán kiveszik a részüket a politikusok is. Dühödten támadják, az éppen uralmon lévőket. Természetesen a nép érdekében. Ami hatalomra kerülésükkor, gyönyörű hernyóból átvedlik, egy fertelmes pillangóvá, ami repked ide-oda, és a vagyon nevű nektárt bódultan szívja magába. Megfeledkezve a népről, akiért hernyó korában csúszott, mászott. Én a világszemléletet, tényleg a világ szemléleteként értelmezem.  Nézzük akkor, ahogyan ígértem. Newtont.

• Azt gondolom, ezt a bácsit, aki angol matematikus, és fizikus volt, iskolai tanulmányainkból mindannyian ismerjük. A klasszikus mechanika törvényeit róla nevezték el. Már-csak azért is, mert az első hármat Ő írta le 1687-ben. A négy axiómával, a tömeggel rendelkező, pontszerű testek viselkedése írható le. Híres könyvében három törvényt fogalmazott meg. Ebben, mozgó testek megfigyeléseit írta le. Azt is kifejtette, hogy a bolygók mozgását leíró Kepler törvényekből hogyan származtatható a gravitáció törvénye.
• Nézzük a törvényeket:

Newton I. - a tehetetlenség törvénye.

Newton II. - a dinamika alaptörvénye.

Newton III. - a hatás-ellenhatás (a kölcsönhatás) törvénye.

A negyedik törvény - a szuperpozíció (az erőhatások függetlensége) elve.

• Newton ezt a negyediket nem fogalmazta meg önálló törvényként, alapvető igazságnak tekintette. Azt eredetileg Simon Stevin (kb. 1548–1620) belga tudós írta le, aki megpróbálta a flamandot a tudomány nyelvévé tenni.
• Mi volt ebben a paradigma? – kérdezhetjük. Nos, Newton törvényei a gravitáció törvényével, a differenciálszámítás, és az integrálszámítás segítségével, elsőként tették lehetővé a fizikai jelenségek pontos, mennyiségekkel történő leírását. Pár dolog: a merev testek forgása, testek mozgása folyadékban, ferde hajítások, az ingák lengése, az árapály, a Hold és a bolygók mozgása. Aztán ne feledjük el az első megmaradási törvényt, ami a második, és harmadik törvényből következett, ami lendület megmaradás törvénye (impulzus megmaradás) néven vált ismertté. Jó is volt ez, de jött Einstein. -.appa.

• Abban megállapodtunk, hogy mi a paradigma, és abban is, hogy a tudomány fejlődése során a paradigma is változik. De miért kell annak változni? Egyszerűmagyarázata van. Egy szemlélet addig képes tartani magát, amíg még meg tudja magyarázni a tapasztalt dolgokat. Ez után viszont szinte törvényszerűen át kell fordulnia egy olyan új szemléletbe, amely már tartalmazza az új tapasztalások magyarázatait is. Vegyünk egy példát. Asszony pajtásnak a gyanús a férj. Te ember, - Te megcsalsz! Az ember (Kabos Gyula hangján). Ugyan mán anyukám, ez csacsiság. Következő alkalommal anyuka egy bugyit talál, amelyet bemutat. Nos, innentől nem magyarázható a dolog. Paradigmaváltásra van szükség.
• Térjek vissza a tudományhoz. Nézzünk néhány példát arra, hogy a világegyetemre vonatkozó paradigmák hogyan változtak, az évszázadok során. Azt feltétlenül el kell mondanom, hogy a hétköznapokban élő ember azokat a dolgokat ismeri, amik az iskolai oktatás során megragadtak benne. Például az idővel, és a térrel kapcsolatban. Azt is meg kell mondanom, hogy az iskolákban a fizika, és a csillagászat tananyagi oktatása az elmúlt 50-100 év anyagának felel meg. Kétségtelen, hogy meg van a lehetőség arra, hogy tájékozódjunk. Nem arra gondolok, hogy számos előadás érhető el a youtube videói között, fizikusoktól, és csillagászoktól, amely eredmények jól közelítenek napjaink tudományos eredményeihez. Számos tudományos témájú könyv vásárolható, amely Nobel díjas tudósoktól származik. Az máskérdés, hogy ezek nem számítanak érdeklődésre. A könyv pénzbe kerül. Az interneten eltéved az ember, és leragad ott, hogy melyik celeb villantott. Nem a szemét, hanem nemi szervét. Ha itt tartunk, az is nagyobb érdeklődésre tart számot, hogy a valóvilágban Ki, Kivel feküdt le. Aztán a titok szobában, a nemi helyzetet ismerteti, elmondja magvas gondolatát, a többiekről, és a világról.
• És akkor még mindég nem tudjátok, - hogyan is változott a paradigma, a tudomány területén. Kezdjük az antik világ látásmódját, amely a geocentrikus szemléletű felfogás volt. Teszem hozzá joggal. Reggel felébredvén az égtelen nagy, madárcsivitelésre, az látszott, hogy a Nap gyön Kelet felől, oszt este Nyugaton lenyugszik. Utána gyön a Hold. Szóval, a látszat az volt, hogy körbe megy rajtunk minden. Másrészt, Isten először teremtette a Földet. Nyilván, akkor a többi, mintegy díszletként körbe lett rakva rajta. Hát az óta tudjuk, hogy nem így van. Jött ugyanis a newtoni paradigma, ami megváltoztatta, addigi hozzáállásunk a világról. Reménykedve abban, hogy megtalálom a gépen azt a mappát, amiben Newtonról írt jegyzeteim vannak, akkor vele folytatom. Reménykedjetek Ti is. -.appa. 
  

• minden téren. Az országot, az unió. A lakosságot, a kormány. Amúgy meg ilyen balek nemzet vagyunk. Mindenki Minket szívat, még orosz barátaink is. Kiderült, hogy az 5%-al olcsóbb gáz, 8%-al drágább a világpiaci árnál. Bár nem tudhatjuk, hogy a gázárának halasztott fizetése (amire azért volt szükség, hogy a Vodafon, gazdaságtaktikai megvásárlását nyélbe üthessük), mennyi többletkiadást eredményezett. Vetődött fel többekben, hogy milyen gazdaságtaktika merül itt fel. Vélhetőleg az, hogy miként lehet, átjátszani a Mészáros csoportnak. Én a mondó vagyok, hogy rosszindulatú feltételezés az egész. Vannak még érdekeltségek, amik érdemesek lehetnek arra, hogy az állam szorultsága esetén átvegyék a (volt) Vodafont.
• Miben szívunk még? Hát a büdös bagó, ahogy egyesek nevezik ezt a kellemes tevékenységet, amiről el kell mondanunk, hogy jelentős bevételt eredményez, a nemzetnek (azért nemzeti dohánybót). Olvastam, hogy a KSH adatai alapján a magyar lakosság 2019-besn a következő módon viszonyult a dohányzáshoz. Naponta 24,5 százalék dohányzik. Megmondom Nektek, Én ezzel nem vagyok elégedett. A lakosságnak negyede sem dohányzik, holott ebből jelentős bevétele van a költségvetésnek. Ebből a plusz pénzből lehetne például gyógyíttatni a dohányzás miatti egészségkárosodottakat. Szégyellhetjük magunkat, Mi nem dohányzók. Miattunk nemdohányzók miatt fognak újabb terheket rakni, dohányzó polgártársaink nyakába, áremelés formájában. Most mondhatjátok, hogy nem muszáj dohányozni. Nem? – és a költségvetés Nektek smafu. Hogy a kormánynak smafu. Akkor írja át, amikor tetszik neki. Higgyétek el, nem mindég tetszik az nekik se, de nem tudnak mit csinálni. Hogy kormányozni se. Látszólag tényleg nem, de valamit csak tudnak. Több mint 12 éve szívják a vérünket. A lakosság egy része meg a cigit. Állítólag megnyugtatja. Felidegesednek, hogy megint emelték az árát, de nincs gond. Vesznek egy skatulyával, oszt megint lenyugszanak. A lakosság 18 százaléka, eléggé el nem ítélhető módon leszokott a dohányzásról, nem törődve azzal, milyen égető szüksége van pénzre a költségvetésnek. Na, hogy a lakosság 55,2 százaléka még soha nem dohányzott, az meg mindennek a teteje. Ez így 97,7 százalék, hogy az 2,3 százalék mit csinál, nem tudhatjuk. Magyarország a dohányzó országok 2016-os ranglistáján a 13. helyen áll. Van még mit javulni.
• Példát kellene venni az italozókról. Alkoholfogyasztásban igazán jók vagyunk.

1. Magyarország : 21,2%
2. Oroszország: 20,9%
3. Fehéroroszország: 18,8%
4. Lettország: 15,5%
5. Dél-Korea: 13,9%
6. Szlovénia: 13,9%
7. Egyesült Államok: 13,9%
8. Lengyelország: 12,8%
9. Észtország: 12,2%
10. Szlovákia: 12,2%

Ha, megnézitek, akkor több holtverseny is van.   -.appa.

• Az első pillanattól kezdődően az, hogy a múltra épül. Felmerült valamilyen kérdés, amire megoldást kellett találni. Jellemzően, e miatt a paradigma is a múltra épül. Ezért nem is értettem, mikor a kutatóhálózatok létrehozásakor eldöntötték, nincs annyi alapkutatásra szükség. Olcsóbbá kell tenni. Nagyon igaz. A házakat is sokkal olcsóbb lenne megépíteni, ha nem lenne alapja. Kezdhetnék, az első emelettel, és a sok földmunka díja megmaradna.
• Mi is az? - amit jó lenne megspórolni,- mert csak viszi a pénzt. Az alapkutatás, alaptudomány néven olyan tudományok, és kutatások folynak, amelyeknek nem elsődleges célja, az azonnali alkalmazhatóság, a gyakorlati felhasználás. Idetartozik a tudományok általános törvényeinek, és legmélyebb összefüggéseinek vizsgálata. Általában költségesek, a kutatás sikere nem ripsz-ropsz következik be. A megtérülés bizonytalan, és csak hosszabb idő után várható. A megismerést mindenképpen előre viszi. Tudománypolitikai kérdés, milyen arány legyen az alap- és alkalmazott kutatás között. Ezt meghatározza az adott ország gazdasága, hogy mekkora összeget fordít a társadalom kutatási erőforrásaira. Másrészt az ország diktátora. Lásd Észak-Korea hadikutatásait. Tavaly nyáron még úgy volt, hogy a Mi 2023-as költségvetésünk „a rezsicsökkentés, és a honvédelem költségvetése” lesz. A honvédelem lemaradt. Lehet a következő időben, átállunk a fegyverkezésre. Hagyjuk a tömböket, mint csuti megmondta, veszélyes a tömbökhöz tartozni. Értelemszerű akkor, hogy hagyjuk az uniót, és a NATO tömbjét.
• Az újabb irodalmakban beszélnek felfedező, és célzott kutatásról is. Mindenütt előtérbe került, hogy valami kézzel foghatót produkáljon a tudomány. Innováció lett a varázsszó. Hallottam olyan megfogalmazást, hogy az innovációt is innovatívan kell csinálni. Úgy közelítik meg a kérdést, miszerint van kutatás, és a gazdasági hasznot hozó innováció. Ennek a megkülönböztetésnek egy hibája van. Történetesen az, hogy nem igaz. Az innováció egy folyamat, melynek során egy kreatív ötletből kiindulva, a folyamatok során, megvalósul az ötletet, melynek közvetlen gazdasági haszna van.
• Mi kell a tudományhoz? Kutatási eszköz, amibe beleértendő, szűkebb értelemben az adott tudományterület, tágabb értelemben bármely tudomány közös nyelve, látásmódja, szabályrendszere. Ezek alapján, az adott tudomány keretei között eldönthető, hogy egy adott kérdés meg van e oldva. Természetesen, a tudomány sok kérdésre talál megoldást, de mindig marad bizonyos mennyiségű nyitott, megoldandó probléma. Adódik ez abból, hogy a megoldott feladatok, újabbnál újabb kérdéseket vetnek fel. Magától adódik, hogy ilyen módon ez által, bizonyos értelemben megjelöli a kutatás további lehetséges irányait. Jegyzem meg, - ha a kutatók észreveszik? Sok esetben előfordult, hogy hosszú évek telnek el, míg valaki rájön, hogy ott volt egy tovább lépési lehetőség, és elindul a megoldás felé. A tudományt nem lehet úgy elképzelni, hogy kinyitok egy kaput, és végig megyek az egyenes kaviccsal felszórt úton. Végig megyek a szobákon, és begyűjtöm az eredményeket. A kerti út sem egyenes. Kanyarog, buktatók vannak. A szobákban is mindenféle lom, és kacat van, ami között meg kell találni az értéket. Ehhez viszont szükséges visszatekinteni a régebbi eredményekre. -.appa.
  

• Már-csak a kíváncsiskodás miá is. Kezdjük azzal, hogy sokszor hallhattuk, hogy paradigma váltásra van szükség. Ezt a nagyon okos emberek mondják. A politikusok. Ők ugyanis mindég nagyon tudják, hogy éppen mire van szükség. Induljunk ki abból, hogy a paradigma jelentése, korszellem. Így szemlélve a dolgot, teljes marhaság a második mondat, második tagmondatában szereplő, állítás. Tudjuk le azzal, hogy a politikusokat nem az eszük miatt tartjuk, hanem azért, hogy becsapjanak   A korszellem folyamatos változásban van. Teszem hozzá, minden téren, nemcsak a tudományban. Az ókor óta tudjuk: minden mindennel összefügg. A különböző tudományok, és a társadalmak is hatnak egymásra. Természetesen a sok különböző hatás, és akarat olyasmit eredményez, amit igazából nem akart senki. Mondhatjuk a divatos szlenget: ezt dobta a gép.
• Honnan is jött a paradigma elnevezés? „A tudományos forradalmak szerkezete” című 1962-ben megjelent, Thomas Kuhn által írt könyv forradalmi hatással volt a tudományfilozófiára. Megváltoztatva ezzel az egyes tudományok önazonosságának megállapítását. Változott ez által a tudományfejlődés-felfogása, de hatott magára a tudománytörténet-írásra is.
• Akkor, mi is a paradigma: olyan, általánosan elismert tudományos eredmény, tudományos gondolkodás, vélekedés, érték, szemléletmód és módszer, amely egy adott időszakban a tudományos kutatók közösségei által elfogadott, és problémáik, a problémamegoldásaik modelljeként szolgál. Mindenképpen, hatással van egy adott kor gondolkodására. Direkt nem írtam, hogy tudományos gondolkodására, hiszen sorra jelennek meg a tudományt népszerűsítő, neves tudósoktól származó könyvek. Ilyen módon ezek a művek hatással vannak a társadalom teljes vertikumára. Sajnálatos, hogy hazánkban, a jelenlegi koncepció az, hogy nincs szükség képzett emberekre. A multik által kínált munkákat sem tudják majd elvégezni, de hoznak munkaerőt Ázsiából, vagy bárhonnan. Egy a lényeg, ne legyen muzulmán, mert az migráns. A kormány nyeresége, hogy az alacsonyan képzett, vagy a képzetlen munkaerő könnyen manipulálható. Lásd napjainkat. A közmunkásoknak adott fizetésemelés jelentősnek mondható, a volt bérükhöz képest. Jegyzem meg, most sem éri el a százezer forintot. A mélyszegénységben élők a kevésnek is örülnek.
• Itt azért teszek egy kis kitérőt. A cigányságnál, még erősen tapasztalhatóak a törzsi jegyek. Nem jönnek ki jól egymással (pl. józsefháziak,és a vasváriak). Hallottam olyan véleményt is: Gyula bácsi, az a roma, aki rajtunk cigányokon élősködik. És még egy sajátosság. A jól tanuló gyereknek, is azt mondják. Minek tanulnál? Mi se tanultunk, és jól megvagyunk. Ezek olyan, történelmileg kialakult felfogások, amit akkor is nehéz lenne megszüntetni, ha lenne rá kormányzati akarat. De nincs. Jobb tudatlanságban tartani az embereket. Jobban elhisznek mindent. -.appa.
  

• Lényegibe irkáltam Én már erről. Oszt mirül nem irkáltál már jó gyerek? – kérdezhetitek. Arról még nem, hogy a bűdies lényegibe, magyarítva, lényegében. Ez, amúgy pont senkit sem érdekel. Éngem se, ha-már népieskedek. Oké, próbálok igazodni a címben megadott témához. Az, a jó irány. Mi jellemző a tudományra?
• Van egy célja. Irányultsága, hogy a tudást (episztémé), és a vélekedést (doxa) megkülönböztesse. Mondhatnám, hogy az ocsút megkülönböztesse a pelyvától. Ez nem egy nagy dolog, hiszen mind a kettő hulladék.
• Tárgya van. Mondhatjuk sok féle. A következő háromba, gyakorlatilag minden belefér. Természet, társadalom, és a gondolkodás.
• Az ismeretek megszerzésére, és az ismeretek igazolására módszereket alakít ki. Fontos a
  tények tapasztalati igazolhatósága, vagy cáfolhatósága. Most hirtelen a fizika jut eszembe. Az elméleti fizikusok kitalálnak valamit. Amikor egy kísérleti fizikus igazolja, akkor adják a Nobel díjat. Fontos, az elért eredménynek az interszubjektív elismerése a tudósközösség részéről. Az általam történt megfogalmazás szerint: Valamely feltevés, tanulmány, kritikai alapállásról törtnő elfogadása, egy közösség által.
• A tudományban lényeges a racionális érvelés. Az elfogadott, igaz megállapítások segítségével előrejelzések adhatók a jövőre nézve.
• Az is jellemzi még a tudományt, hogy az emberi közösségek tudatában él, és e miatt történetileg változik, vagyis folyamatosan.
• Ez nálunk nem jellemző, de a kutatásnak kellene lennie egy intézményi oldalának, amely a tudomány fejlődésének meglévő fokán, az új tudományos eredmények létrehozását tudja támogatni. Gondoljunk itt intézményekre, szervezetekre, pályázatokra, ösztöndíjakra, vagyis olyasmire, ami pénzt biztosít. Természetes, hogy a kutatást meg kell tervezni. Fel kell mérni a lehetőségeket. Az is egyértelmű, hogy a kutatást szükséges irányítani is. Feltétlenül szükség van szervezésre is. Ez, nem a kutatás szervezésére vonatkozik. Az elért eredményeket kell ismertetni.  Felvenni a kapcsolatot kiadókkal, szerkesztőségekkel, nem utolsó sorban a lektorálás. Beletartozik ebbe, a tudományt népszerűsítő előadások megszervezése, amikor hétköznapi ember számára érhető nyelven ismertetik, az elért eredményeket.  Gondoljunk csak arra, hogy könyvek jelennek meg, amiket magasan jegyzett tudósok írnak, olyan nyelvezetben, és stílusban, ami közérthető. Ezek közül legismertebb Stephen Hawking. De, itt említhetjük Richard Feynmant, és Michio Kakut. Mondhatjuk egyre több könyv jelenik meg, a fizika, és a csillagászat területéről. A csillagászatnál Timothy Ferrist (fizikus, matematikus, csillagász) említem meg. A Világmindenség, című könyve a mai kozmológiai elméleteket mutatja be. A tudomány jelenlegi helyzete alapján mutatja be a világegyetem(ek) állását. Beavat bennünket a csillagászat forradalmian új korszakába. Teheti, Ő a kaliforniai Berkeley Egyetem emeritus professzora, a NASA tudományos tanácsadója.   -.appa.