Nem is tudom, hogy idealista voltam e. Abban az értelemben biztos nem, hogy a tudatot, a lét elé helyeztem volna. Sosem gondoltam végig, hogy Isten gondolatilag teremtette a világot. Végül is ott mancsolt az anyaggal, abból csinálta. A teremtés első napjait kihagytam a számításból. Azon is túltettem…
Részemről nem gondolom, hogy szembenézek egy régebbi Önmagammal. Sokszor, nagyon szarul érezném Magam. Nekem a karma is értelmezhetetlen. Ott vagyok a köztes térben. Vezetőmmel átvesszük a következő életem. Mi a francnak? Újjászületek, és nem emlékszem semmire. Az előző életemben elkövetett hibákra…