-’24. 08. 26-30.

Az úgy volt, hogy hétfőn kiugrottam az érhez. Legnagyobb meglepetésemre Gyuszi nem volt ott. Lesétáltam a horgászhely végéig. Béke volt. Halmozgás nem látszott. Az viszont nagyon, hogy a békalencse és a rucaöröm kezdi befedni az alsó rész vizét. Ez megy egyre feljebb. Elég szapora ez a két növény. A rucaörömről, ami páfrány, a fene se gondolná, hogy védett. Ide jöhetnének, szedhetnének belőle, és el is vihetnék. Legalább tudnánk horgászni. Bár. Itt szerintem lenne helyette másik. Ott ahol nincs, ott az élettérrel van baj. Ha oda elviszik, valószínűleg elpusztul. Vagy kellene műtrágyázni a vizet. Attól ott is beindulnának. Kedden kiugrottam. Gyuszi fogdosta a halakat. Mellette ott ült, egy borsodi sporttársunk. Két bottal horgászott. Egyszer-csak megkérdezte: itt maradtok? Elugrok a benzinkútra, egy palack vízért. Míg odavolt fogtam egy e.kárászt a botjával. Másik három kapást nem fogtam meg. Elég nagy horga volt. Számomra szokatlan volt a szerelék. A zsinór is vastag volt. Nyolc kárásza volt és három törpéje. Mondta, hogy a Tiszára megy, napijeggyel. Már csak párnapot lesz Vasváriban. Elbúcsúztam tőlük. Szerdán nem mentem ki. Elég csúnya borulat jött. Eső is volt. Csütörtökön viszont horgászni mentem. Mellé félórával hamarabb. Gyuszi már ott ült. Mondta, hogy tegnap, az eső előtt igen beindultak. Több tenyérnyinél nagyobb is a horgára akadt. A sporttárs nem nagyon fogott. Kérdem Tőle, - hát nem a Tiszára mentél? Volt is. Amint az kiderült, kapása sem volt. Így aztán kijött ide. A motyó egy részét kipakoltam. Akkor azonosultam azzal, hogy otthon egy szereléket kikészítettem. Nem fogom hozni az egész dobozt. Ott is hagytam az asztalon. Keresgélek a kocsi hátuljában. Véletlenül sincs egy szerelék sem, pedig damil van. Ha, lenne egy rövidebb, azt meghosszabbíthatnám. Irány haza. Így aztán sikerült később kezdenem a horgászatot, mint máskor. Otthon szemeztem a sárga vödörrel. Abba szoktam vizet meríteni a kézmosáshoz. Nem viszem. Vannak vödrök a kocsi hátuljában. Hát nem volt. Az egyikben van a horogkivevő és az oldalvágó. Reménykedtem, hogy beraktam a kocsi hátuljába. Kiderült, hogy nem. Megint felkészületlenül indultam horgászni. Mondhatjátok, ahogy szoktad. Igazatok van. Attól tartok nem ez volt az utolsó eset, hogy valami otthon maradt. Nehezen állt be a hal. Nagyon foghegyelve evett, - ahogy annak idején Fogas mondta. Ragadvány neve igazán kalandos, ám meglehetősen kellemetlen körülmények közt született. Kilépett egyik este a gerendásból. Hallottam gérendásnak is nevezni. Hajdúnánáson egy – nyugodtan mondhatjuk – kocsma volt. Megszűnik itt minden. Ez nem igaz, mert a Kossuth rádióban hallom, hogy a jólét az maradt, sőt fokozódik. Ott tartottam, hogy kilépett az ajtón. Olyat behúztak Neki, hogy járdát fogott. Egy metsző foga odalett, a másik kicsit előre dőlt. Már éppen rugdosni akarta az illető. Nem lehet azt úgy hebehurgyán csinálni. Meg kell azt nézni hová rúg az ember. De nem rúgott. Azt mondta: bocs öreg. Nem téged akartalak. Felsegítette a földről, és mivel további tennivalója nem volt, elbúcsúzott és elment. Na, hogy mindezt tudjátok, megérdemlitek, hogy megtudjátok, hogyan alakult a helyzet halfogás terén.   Fogtam egy törpét. Hoppá! Az oldalvágó nincs a kocsiban. A kesztyűtartóban van egy kombinált fogó. Annak van egy oldalvágó része. Nem gond. Az viszont igen, hogy horogkivevő sincs. Megtudták, hogy nincs Nálam horogkivevő, és kitolásból kezdik benyelni a csalit. Könnyen kijött a horog, néhány halból. Ami mélyebben nyelt, annál egy elszáradt növényszárral végeztem el a horogszabadítást. A horgászattal elégedett lehetek. Fogtam 4 vörösszárnyút. 4 deka volt, pedig az egyik maga lehetett 2 deka. 3 törpe is horogra akadt, ezek is 4 dekát nyomtak. 23 e.kárászt szedtem össze, 1,44 kg súlyban. Azt gondolom, ez elfogadható eredmény. -.appa.