appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Gyémántcsiszolás, és a sokvilág 48/2025(III.12.) töprengés

2025. március 12. 04:45 - appasztorik

  • DE! Nem mindenki híve a sok világ elméletnek. Több verzió is (3 főbb vonulat van) számol azzal, hogy nincs több világ. Az elméleti fizikusok addig számolnak, amíg eredményként az nem jön ki, hogy nincs is sok világ. A legnépszerűbbnek a GRW-elmélet tűnik. Nem mai kitaláció, még 1985-re datálható. A GRW, a kitalálók neveinek kezdőbetűi. Ez egy dinamikus összeomlás modell. Praktikussága, hogy a mikrovilágban megőrzi a kvantummechanika eredményeit. A makroszkopikus világban, a klasszikus viselkedést mutatja. Hátránya, hogy az összeomlás szabály végletesen ad hoc jellegű. Nincs összhangban az ismert fizikai törvényekkel. Részecskékre érvényes, erőterekre (mezőknek is nevezik) nem. Először nem foglalkoztak a kvantum terekkel, és a kvantum gravitációval. Behozták a gravitációt. Ez kétségtelenül nagyon gyenge erő, de gravitációs tere, mindennek van. Érdekessége az egésznek, hogy mikor eljutottunk oda, hogy elfogadjuk, a sok világ létezését, akkor kezd zavaróvá válni. Ki kell hát találni valamit. Erre jó a GRW, ami véletlen eseménnyel lemetszi a keletkező új világokat. Jó megoldás még ellene a Penrose féle küszöb érték. Azt is lehet, hogy változók segítségével kijelölünk egy világot, amit valóságosként fogadunk el. De Broglie és Bohm: amíg azt gondoljuk, hogy a hullámfüggvény, és a Schrödinger egyenlet igaz, addig a sok világ előjön. Van egy kiút: A hullámfüggvényt el kell felejteni. De van egy kis bibi, az meg kell a kvantum mechanikához.
  • Ismeretes, hogy a fizikusok kedvelik az egyszerű és elegáns megoldásokat. Egyébként mondhatjuk az everetti kvantummechanikára, hogy egyszerű és elegáns. Egy folyton változó hullámfüggvény, és annyi. Kész is van, aminek eredménye a többszörös univerzumok burjánzó őserdeje.
  • Hallottam az általad említett, magyar látóról, Gunagriha (dr Fülöp Sándor). Sri Csinmoj tanítványa volt. Ez utóbbi bronz szoborként Dobogókőn van. Dobogókőn van a Föld szívcsakrája is, a Ferenczy-sziklánál. Zsuzsával közel egy hetet töltöttünk ott egy panzióban. De ez most mellékes. Csinmoj befutott meditációvezető volt. Amennyi alkotást hozott létre az hihetetlen. Amit Gunagria (ahogy Te nevezted) mondott, az meg lehetetlen. Valami nagyon jó anyagot szívott. A Nap, és a Naprendszer azért jelentős nagyságbeli különbséggel bír. A Nap átmérője 1 390 404 km, ebben található a Naprendszer anyagának 99,8%-át. A Mi naprendszerünk ennél több nagyságrenddel nagyobb. Határa a Naptól számított 8-10 billió kilométer, ami cirka 1 fényév. Ez a fószer nemcsak látó, de nagyot mondó is.
  • A multiverzumban, nem ugyan az, az ember van. Szó sincs arról, hogy a létező ember multi lenne. Vagyis az tévedés, hogy ugyanaz az ember van minden univerzumban. Az egyik univerzumban lévő ember nem tud a másikról. Az ember nincs ráhatással a kvantum elágazásokra. Semmiféle közösség nincs, az ott élő emberek között. Így az sem jöhet szóba, hogy valamelyik felsőbbén lenne.
  • A gyémántos példádra visszatérve. Attól, hogy csiszolják, az még egy gyémánt. A gyémánt csiszolás egy szakma. Lapjai számának semmi köze, a központhoz. Egyszerűen nincs központi gyémánt. Tudni kell, hogyan hasítsák. A csiszolás műveletekor a gyémántból hullnak le darabok. A nagyobbakat meg is csiszolják, és azt is eladják. A port is felhasználják szerszámkészítéshez. Szóval vitatom a központi, vagy felsőbb ént. Nem a gyémántcsiszoláshoz hasonlóan alakul a multiverzumokban az egyének sorsa. -.appa. 
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr5518814880

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása