- Planck nem rokonom, de amit a múltkor írtál még mindég piszkálja a csőrömet. Azt irtad: „a kvantum fizikára/mechanikára való rövidke bepillantása”.
- Ismertetném akkor ki Ő. Max Karl Ernst Ludwig Planck Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója. Einstein - akit néha elég lekicsinylően kezelsz - mellett Planck rakta le a modern fizika alapjait.
- Planck statisztikai megfontolások és Boltzmann eredményei alapján arra a forradalmian új következtetésre jutott, hogy az energia csak oszthatatlan elemi részecskék (kvantumok) formájában létezhet az E=h*ν E = h ⋅ ν összefüggésnek megfelelően. Itt h „h” a hatáskvantum, h=6,63*10−34 A ν „ν” pedig a sugárzás frekvenciája. Ez a kis képlet a kvantumhipotézis. Jegyzem meg a fizikusok szeretik az egyszerű képleteket. Vegyük példának Einstein E=m*c2 nyúlfaroknyi képletét. Ettől függetlenül életünk elengedhetetlen része lett.
- Az új elképzelésben, az energia nem folytonos függvény mentén, hanem diszkrét, az adott hullámhosszra jellemző adagokban változik. Azért pocskondiázod napjaink kutatóit, mondván nem igazi tudódok. Azt hajtogatod, hogy Tesla megmondta, hogy a rezgéseket, a hullámokat kutassák. A kvantummechanika arról szól. Jössz mindég a végtelen energiával, a rezgésekkel, a fény hullámhosszával. A fénynek sok hullámhossza van. Amit látunk a szemünkkel az 380 és 780 nanométer között van. A nanométer, a milliméter tízezred része, úgy hogy elég kicsi. Minden hullámhosszhoz tartozik egy frekvencia. A frekvencia, rezgés, amit annyira szeretsz emlegetni. A frekvencia (f) nem más, mint a hullám sebességének (v) és a hullámhosszának a hányadosa. Vagyis a frekvencia, a hullámhosszal fordítottan arányos. Jöhetsz itt a fény hullámhosszával, amit ebből látunk az annyi, hogy a fény színe változott. Legalábbis az általunk ismert univerzumokban. Igazad van abban, hogy a fény, jelentős szerepet tölt be az életünkben. A hangulatunk változik tőle. Nem mindegy milyen színűre festik a falat. A különböző színű (hullámhosszúságú) fények képesek gyógyítani. Mivel a fény sebessége, a környezetünkben állandó, ezért a fenti összefüggés érvényes. Most attól tekintsünk el, hogy a közegtől függően változik a sebessége. Mindennek van rezgése. Annak semmi köze a fényhez. Nem attól jön létre a rezgés, hogy a fény behatol, vagy átmegy rajta.
- Itt hozzáteszem, hogy a fénynek van hatása másra is, főleg fémekre, ez a fényelektromos jelenség. Az általad, szintén leszólt Einstein 1921-ben, ennek a törvényszerűségnek a felismeréséért kapta meg a fizikai Nobel-díjat. Ez nem más, minthogy a küszöbszintnél nagyobb frekvenciájú elektromágneses sugárzás (látható fény, vagy ultraibolya sugárzás) hatására, az anyag felszínén lévő elektronokból kilökődés történik. -.appa.
