- Megígértem, hogy legközelebb a magyar nyelv oktatásáról írok. És, íme. Az ígéret szép szó, - ha betartják úgy jó! Ha, nem tartják be, akkor az illető politikus. Ugyanis ez a fajta népség, nem ismeri a mondást. Szélesebb értelemben a becsületet sem. Igaz, a mai korban nem is várják el tőlük. Se az igaz mondást, se a becsületet. Na! – nehogy elkalandozzak már. Nem vagyok Én ősmagyar. Lássuk hát. Mikortól is tanítják?
- A megelőző írásokból látható, hogy a magyar nyelvű oktatás ügye, pontosabban a magyar nyelv tanításának története, egészen a felvilágosodás koráig nyúlik vissza. Ma ott tartunk, hogy jobb az embereket teljes sötétségben tartani. Nem baj, ha nem tudja elolvasni. Ha esetleg elolvassa, akkor legalább ne értse. Ezért csinálják, hogy választáskor képeken bemutatják, hová tegyük az X-et. És jól is működik ez a rendszer.
- Azt elmondom, hogy a pesti egyetemen csak 1791-ben kezdték el tanítani a magyar nyelvet. Az 1791/1792-es országgyűlés által hozott törvény írta elő, és szabályozta a magyar nyelv közép- és felsőfokú oktatását. Ettől az évtől kezdődően hivatalosan is lehetővé vált az ügyek magyar nyelven történő intézése. Az 1792-es évtől kezdve külön tantárgyként tanították az iskolákban, a magyar nyelvet. Innentől az egyetemeken, egymás után alakultak meg a magyar tanszékek (Pozsony, Nagyvárad, Zágráb, Pécs, Kassa). Ekkor, néhány középfokú iskolában is áttértek néhány tantárgy magyar nyelven történő oktatására. A magyar nyelv a gimnáziumokban is önálló tantárggyá vált. Rosenbacher Ferenc nevéhez fűződik az első gimnáziumi nyelvtankönyv. 1792-ben jelent meg Besztercebányán. A címe, ”Kisdedekhez alkalmaztatott magyar grammatika” Innentől aztán folyamatosan jelennek meg a középiskolai magyar nyelvtan-könyvek. Természetesen, az ezekhez a könyvekhez tartozó módszertani segédletek is. A magyar nyelv önálló tantárgyként való tanítását 1806-ban véglegesítette a II. Ratio Educationis.
- Az emlegetett rendeletek elsők voltak abban az értelemben vonatkozásban, hogy a népiskoláktól az egyetemekig egységesen határozta meg az oktatásügyet. Centralizációra törekedett a mai oktatási rendszerhez hasonlóan. Ne feledjük, hogy államosították az oktatást. Elvették az egyházaktól (most az ellenkezője történik). Hogy mennyire igyekezett a hatalom központosítani az oktatást? Hát nagyon! A rendelet mellékletében, az ország egész területére, az összes iskolatípus részére kötelezőnek kiadott órarendet közöltek.
- Azt tegyük hozzá, hogy a tankötelezettség kérdésében, a szokásjogot elfogadhatónak tartja. Akkori szokás szerint, az 5-6 évesek már a földeken, és a házimunkában segédkeztek. E miatt a rendelet a falusi, és a városi elemi iskolákban az idénymunkák idején, a tankötelezettséget nem tartotta reálisnak.
- Az általános tankötelezettséget 1868-ban, Eötvös József népoktatási törvénye vezette be. Elrendelte, hogy a 6-12 éves kor közötti gyerekek számára a népiskola látogatása kötelező. Az oktatás tejes mértékben a hatalom kezében volt, a tankerületeken keresztül. Akkor kilenc tankerületet állított fel a kormányzat (1776-ban). Ma annyi van, ahány járás, vagyis 175. Ehhez jön még a megyei tankerület. No és ne feledjük el, hogy Budapesten 23 kerületi hivatal volt a felállításkor. -.appa.
