- Merül fel kérdés: miért lett ilyen kapós ez a kétdimenziósnak mondott (Kétség nem fér hozzá, hogy az egy atomnyi vastagság hétköznapi szemlélet szerint nem észlelhető vastagság.) nano-szerkezetű anyag? Egyértelműen egyedülálló tulajdonságai miatt. Az ipar sok területén, széles körűen alkalmazható. Néhány dolog, amit érdemes megemlíteni: építőanyagok, bevonatok, vékony védőrétegek, elektronikus eszközök gyártása. Használja az orvostudomány, valamint a biomérnökség (a II. VH után alakult ki ez a tudomány, tenyésztett sejtekkel, sejtátalakítással foglalkozik.) is. Mint új anyagot, próbálgatják mindenre. Legutóbb írtam, hogy a Pfizer kovid elleni vakcinájában is volt grafén. Lehetett olvasni olyasmit is, hogy grafénoxid van a vakcinában. Nos, ha ezt végig gondoljuk, azok alapján, amit írtam a grafénról, akkor kiderül a széndioxidról beszélünk. A grafén elég drága, ahhoz, hogy elégessék, és ez által üvegházhatású gázt állítsanak elő. Lehetne gyémántoxidot csinálni. Mondjuk a gyémánt is drága. Széndioxidot állíthatnak elő földgáz, vagy szén elégetésével. De ez is felesleges. Kis mennyiségben, a széndioxidot olcsóbb módon ki lehet nyerni a levegőből, hiszen a levegőben sok van. (1 millió molekulából kb. 410. Az ipari forradalomnak, az erdőirtásoknak köszönhetően egyre növekszik). Kilégzéskor Mi is odafújjuk. A növények is oda engedik, mert éjjel azok is CO2 kibocsájtók, azt termelnek.
- Az biztos, hogy mint minden új felfedezésre, a hadipar is lecsapott a grafénre. Alkalmazzák katonai felszerelések gyártásához, hiszen a grafén az emberiség által valaha is előállított, és tanulmányozott legerősebb anyag. Nem is lehet ennél jobb anyagot találni, az emberiség kedvenc szórakozásához a katonásdihoz, a háborúsdihoz. Hogy nem szórakozás? Hát annak, aki a front területén van. A politikusoknak remek szórakozás. Itt van az Orosz-Ukrán háború. Békekonferenciát tartanak 92 ország részvételével, amire az oroszokat nem hívták meg. Honnan fogják tudni az oroszok, hogy béke van? Mi van, ha nem olvassák a híreket?
- Most mondhatjátok: oké, - de mi van a grafénnal? A minapi bejegyzésemben azt írtam, hogy 2004-ben állították elő ezt az anyagot. Ez így is van, de több felfedezés is fontos volt, az előállítást megelőző időkben. Ugorjunk vissza az időben, és nem is keveset. Egy angol kémikus (Benjamin Collins Brodie) 1859-ben, lemezes szerkezetű anyagokat figyelt meg a grafiton, mikor termikus oxidációs kísérletet végzett. Nem kell itt nagy dologra gondolni. A termikus oxidáció, hevítést, égetést jelent. A lényeg az, hogy a tudomány területén dolgozók, tevékenységük során a legapróbb részletekre kiterjedő feljegyzéseket készítenek. Azt gondolom, ezek jelentős része eltűnik. Más részüket viszont más tudósok átgondolják, és hasznosítják. Sok esetben ehhez szükséges, hogy a tudomány új eljárásait felhasználják a tovább lépéshez. Ebben az esetben is így történt, de erről majd egy következő alkalommal. -.appa.
