- Úgyhogy most az ősrobbanásról írok, ami létrehozta az univerzumot. Ez volt a „Nagy Bumm”. Ez után nem sokkal, úgy 10-43 másodpercben (Planck-idő, a tizedes vessző után van 42 nulla és utána az 1-es), a négy alapvető kölcsönhatás (az erős, az elektromágneses, a gyenge kölcsönhatás és a gravitáció) még nem különült el egymástól. Akkor az elmélet szerint a világegyetem egy felfúvódó, turbulens állapotú hab lehetett. Az ebben lévő buborékokat pedig kvantummechanikai bizonytalanságok jellemezték, és még nem léteztek a ma ismert elemi részecskék sem. Megkockáztatom, a most ismerteken kívül vannak még elemi részecskék. Emlékezzetek az ókori Démokritoszra (Kr. e. 460-370). Úgy gondolta, a testek parányi, tovább nem osztható részecskékből épülnek fel. Ez a tovább nem osztható részecske az atom. Hol vagyunk már ettől? (Mármint hogy az atom nem osztható tovább).
- Lépjünk tovább. Démokritosz tovább gondolta a dolgot, de azt az oskolákban még nem tanították. Nem merült fel a multiverzumok ötlete. Pontosítok. Felmerült, de nem kapott széleskörű ismertetést. Mi több magában Démokritoszban is felötlött ez a gondolat. Úgy okoskodott, hogy a végtelen űrben, számtalan atom létezik, ezért nemcsak egy világ lehetséges. Úgy vélte, a gömbszerű alakba tömörült testeket körülvevő hártyába beleütköznek az atomok, és ott tömörülnek. A hártya, különböző pontjain létrejött tömörülések, különböző világokká alakulnak. Vagyis az elmélet nem a XX. század elején kezdődött.
- Tisztázzunk egy-két dógot. A világegyetem, latinosan univerzum egy csillagászati fogalom, amely minden létező összességét jelenti. A multiverzumokkal kapcsolatos ellenvéleményt fejtegetők azt szokták felhozni, hogy nem lehet több univerzum. A nevében benne van, hogy egy (uni). Mondhatnánk erre, hogy minden létező összességéről beszélünk. Abban számtalan sok univerzum lehet. De, nem rendezhető ez le ilyen egyszerűen.
- A multiverzum egy nagyon összetett, és speciális elmélet. Feltételezi, hogy a Mi univerzumunk mellett számtalan más univerzum is létezik. Ezek együtt tartalmazzák mindazt, ami létezik, és ami létezhet. Sőt azt is, ami létezett. Gondoljunk bele, az embert alkotó elemek, a csillagok pusztulásával keletkeztek. Kialakulásuk óta megvannak. Így szinte egy idősek vagyunk az univerzummal. A vasnál nehezebb elemek szupernóva robbanáskor keletkeztek. Nyugodtan mondhatjuk akkor az univerzum, mindent tartalmaz. Tényleg mindent. A teljes világűrt, (időt, tömeget, energiát, teret), de benne vannak mindazok a természeti törvények, és azok az állandók, amelyek szabályozzák a mindenség történéseit.
- Az elméletet Andrej Dmitrijevics Linde orosz fizikus fejtette ki az 1980-as évek elején. Mit mondjak? - a tudományos élet elsőre nem fogadta lelkesen. Napjainkra, azt mondhatjuk elfogadott lett. Különféle univerzumokról beszélhetünk. Párhuzamos univerzumokról is beszélhetünk.
- Akkor beszéljünk. Hogy keretbe legyen a történet, tegyük a végére is Orbán Viktort. Képzeljétek el. Van olyan párhuzamos univerzum, amiben nincs Orbán Viktor. Olyan is van, amiben magyarok sincsenek. A mindenségben bármi megvalósulhat, és meg is valósul. Különböző kvantumállapotoktól függ. Ezt a témát folytatom még. Legalábbis, most lelkesedem érte. -.appa.
