appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Ez is –’22 szeptember közepe

2024. február 06. 17:30 - appasztorik

 2022-09-16

Tegnap. Délelőtt lerendeztük az orvosi részt. Attila torka rendben, a tüdeje is. Így hétfőtől megy dolgozni.  Délután rám telefonált Karcsi, hogy fogott 12 jó törpét, meg 20 kárászt, Egy lélek sem volt a környéken, hogy odaadja valakinek. Ami ugye, egyébként is tilos. A halat nem szabad elajándékozni. Ha rájönnek, megbüntetnek. A törpét és az e.kárászt tilos visszadobni a vízbe. Ha rájönnek, megbüntetnek. Karcsira a felesége parancsolt rá, hogy ne merjen halat hazavinni. Kutyaszorítóban volt szegény. Előtte valónap, hazavitt harmincat, amiből húszat megpucolt. Kérdeztem Attilát: ki menjünk? Szépen süt a nap. Mondta menjünk, majd elüldögél mellettem. Kiszedtem a hűtőből, a maradék kaját. Furcsa, édeskés illata volt, de azt használtam. Nem vagyok Én húshorgász. Nem a halfogáson van a lényeg. De, amikor nem fogok azt utálom. Egyébként mindenből lehet tanulni valamit. Tanulni sohasem késő. Ezeket ugyan nem igazolja az élet, de ilyen remek érvek jutottak eszembe. Mikor megálltunk láttuk, hogy elég jól folyik Tikos irányából a víz. Zöld színe volt, a látott kép alapján fitoplankton bőven van benne. Hát volt 5 jól elhúzós kapás, de nem akadt. Pár olyan, ami megfogta, és elengedte. A teknősöknek tetszett az etetőanyag. Nagy pezsgéssel, forogtak az etetésen. Volt a hátizsákban, két összmaroknyi száraz etetőanyag. Ebbe kevertem bele egy csomó lefullasztott csontit. Csináltam egy új etetést, kb. 2,5 méterrel feljebb, a bokor alján. Pár kapás volt, de nem akadt. Áttértem a gilisztára. Azzal fogtam egy két dekás bodorkát. Jó sokáig hagytam, hogy vigye, de így sem nyelt mélyen. Aztán jött egy kis kárász. Egy öt dekás naphal, a két etetés közti részről. A régi etetésnél, egy tenyeres kárász kinézett, ezért horgásztam oda is. Végül 4 kárász lett 30 deka. Ezzel több halat fogtam, mint a hónapban ketten együtt. Na, azt nem írtam, hogy mikor a polgári úton jártunk, akkor kezdett elbújni a nap. Mikor pecáztunk, akkor egy óra múlva Attila elment a dzsekiért. Én csak akkor hozattam el vele, amikor esni kezdett. Maradt ki nagyon jó kapás, amikor pakolgattam. Mikor mértem a halat, elég jól esett, de az igazi zuhé, akkor jött mikor már fenn pucoltam a halakat. Igaz, hogy borult idő volt, de 16,25-kor volt olyan sötét, mint nemrégiben 1/2 8-kor. Igaz, hogy a jövő héten, nyakunkon a napéj egyenlőség. Onnantól pedig rohamosan rövidülni fognak a nappalok. Most illenék valami összegzésfélét leírni. Mit is tanultam az esetből? Én, igazából semmit, de leírtam mindent. Mindenkinek adott a lehetőség, vonjon le magának valami tanulságot. Egy figyelmeztetés. Semmi esetre sem azt, hogy – na, ezt se érdemes máskor olvasni!  -.appa.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr2518320025

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása