- Maga az alapszó „capital” megvolt. Ez a szó, sok más mellett jelenthet különböző dógokat, úgymint tőke, alaptőke, törzsvagyon. A kapitalizmus szót Marx írta le 1867-ben.
- Mi akkoriban a kiegyezéssel vótunk elfoglalva. A legkisebb gondunk is nagyobb vót annál, mint a kapitalizmus. Megegyeztünk az osztrák császárral, hogy I. Ferenc József néven Magyar királlyá koronázzák. Oszt úgy is lett. Budán, a Mátyás-templomban, 1867. június 8-án történt. De szép is vót Istenem! Na, nem vótom ott, de láttam a Sissi című filmben. A tárgyalások lezárultak július 28-án. Az új királyunk rábólintott a kiegyezés magyar törvényeire. Ezzel meg is született az Osztrák–Magyar Monarchia.
- Marxot ez nem igen érintette meg. Őt a tőkés társadalom szociális problémái foglalkoztatták. Könyve nem tekinthető etikai jellegűnek. A kapitalizmus alapvető törvényeinek feltárását szolgálta. Hogy bejött e? Olvassátok el, oszt megtuggyátok J. Annyit elpletykálok, hogy a kapitalizmus átalakulását Angliától várta. Arra tippeltek Engelsszel, hogy a legerősebb kapitalista ország alakul át. E helyett a leggyengébb láncszem szakadt el és létrejött a Szovjetunió. Meg is szűnt. Azt mondhatjuk érthető is, hiszen nem voltak gazdasági alapjai. Csakhogy, ahol vótak, ott a burzsoázia nem engedte ki markából a hatalmat.
- Marxot a kapitalizmus eredete és jövője érdekelte. Azt próbálta levezetni, hogy milyen célokat szolgált az eredeti tőkefelhalmozás, a bérmunka növekedés, a tőkekoncentráció, a bankrendszer, és mi a profitráta csökkenésének alapja.
- Mi az eredeti tőkefelhalmozás? – adódik a kérdés. Ez, a tőkés társadalmi-gazdasági rendszer kialakulásának folyamatához tartozik. Ennek során alakul ki a termelési eszközök tulajdonosainak, a tőkéseknek az osztálya (ez a burzsoázia). Ezzel egy időben kialakult a bérmunkások osztálya (munkásosztály), akik meg vannak fosztva a termelési eszközöktől. Teszem hozzá, sajátjuk nem is igen vót, de ez más lapra tartozik.
- A bérmunka egyértelmű dolog. Ma is ez van. Eladjuk a munkaerőnket, a tudásunkat. Kényszerpályán vagyunk. Valamiből élnünk kell. Lógunk felakasztva a konvejor pályán, mint a belezett csirkék. Dógozhat a munkás annyit, míg a bele ki nem lóg.
- Nézzük akkor mi a tőkekoncentráció? A kapitalizmus velejárója. Ez állandó folyamat, ami piacgazdaságból következik. Azt mondhatjuk ez előre halad, de nem egyenletes ütemben. Ciklikus, mint a válságok. A válságok után lendületet vesz a folyamat. Részemről a mondó vagyok, ezek a válságok beépített elemek. Hiszen e gazdasági folyamatnak köszönhetően az amúgy is nagy tőkével rendelkező piaci szereplők, még nagyobb tőkét halmozhatnak fel. Emlékezzetek a közmondásra: a nagy hal megeszi a kishalat. Ezt a mondást, ahogy most mindent Einsteinnek tulajdonítanak, akkor Leninnek. Ő vót a megmondó ember. Minden okosság tőle gyött. Annyi bizonyos. Horgászataim során ez tézis nem feltétlenül igazolható.
- Itt van még a profitráta. Ez egy hányados. A tőke jövedelmezőségének fokmérője. Egy évre szokták kiszámítani. Az évi összes értéktöbbletet osztják, az év során lekötött tőkével. Ennyi. Gondolatom szerint azért csökken, mert a munkásokról, egyre kevesebb bőrt lehet lenyúzni. Ugyanis, annyi árúra nincs szükség, mint amennyit gyártanak, még akkor sem, ha eleve rossz minőségű termékeket állítanak elő, a fogyasztás fokozásának érdekében. -.appa.
