- Higgyétek el. Megértem azokat, akik töprengenek dógokon, hiszen íme, most Én is éppen azt teszem. Tehát ezzel azt mondom, hogy érthető ugyan a töprengés, de sokszor támad az a gyanúm, hogy ez nem változtat semmin. Nem változtat semmin és mégsem mondom azt, hogy ne töprengjetek semmi dógon. Ezzel nem azt mondom, hogy maga a dolog tekinthető semminek, már-csak azért is, mert valami piszlicsárénak tűnő valamiről kiderülhet, hogy mégis fontos része az életünknek, az életeteknek. Na, nem úgy globice, az emberiség szempontjából. Csak úgy, a saját kis sivárnak tűnő életünk szempontjából. Tudom, nem olyan egyértelmű ez elsőre, de elmondom, mitől van ez. Ugyanis Én magamból indultam ki. Legalábbis, amikor Én gondolkodom, akkor maradnak, sőt gyülekeznek a gondolatok, és olykor a gondok. Azt gondolom, mindannyian így vagyunk ezzel. Sokszor vagyunk úgy, hogy túlvariáljuk a dolgokat, és eljutunk a kétségbeesés partjára. Ott aztán végtelenek a lehetőségek. Olyan örvényekbe kerülhetünk, amelyek mélybe húznak minket és nem szabadulhatunk kétségeinktől. Hiába mondogatják akkor, hogy pozitív életszemlélet. Gondoljunk jó dolgokra. Vonzzuk be a jót. Azt hiszem, tanácsot adni könnyebb, mint megvalósítani. Azt sem tudjuk, hogy álljunk hozzá, hiszen nem arra van beállva az agyunk. Nehéz kizökkenni abból az állapotból és másfelé terelni gondolatainkat. Gyakorta segít valami véletlen. Mert a sláger szövegekkel ellentétben, vannak véletlenek.
- Tisztában vagyok vele, amiket most írok majd, az nem vigasz. A keletiek szerint, Mi magunk választjuk ki, következő életünkben bekövetkező sorsunkat a bardo létben. Ott dől el, hogy az elkövetkező életünkben mit akarunk. Akkor döntjük el, a következő életünkben, velünk történő dolgokat, - hogy új életünkben miket akarunk megtapasztalni. Az teljesen más kérdés, hogy életünkben, nem feltétlenül éljük meg jó dologként a velünk történteket. Még-csak azt sem érezzük, hogy íme, ez egy hasznos tapasztalat volt. Sokszor érezzük úgy, - miért mérte Ránk a sors ezeket? Mégis, mivel érdemeltük ki? Egyértelmű. A jó dolgokra kellene gondolnunk! Azt mondják, vannak olyanok is. Lám-csak, megint előkerültek a jó dolgok. És most van akkor egy kérdésem. Ha elterveztük, hogy miket akarunk megtapasztalni, akkor utólag, - ebben az életünkben változtathatunk rajta? Mi értelme, akkor a bardo létben való felkészülésnek? Talán mégsem változtathatunk rajta, és ezért mondják „az ember nem kerülheti el a sorsát”. -.appa.
