Az meg úgy vót hajjátok, hogy tennapelőtt megírtam ezt a bejegyzést. Alápötyögtem, hogy fenn, oszt nem tettem fel.

Erős fogadalmat tettem, hogy nem kalandozom el. Se gondolatilag, se úgy mint őseink, akik ugyan nem voltak még magyarok, de remek emberek voltak. Ott hagyták az asszonyokat ahun vótak, oszt idegyöttek.

Én meg, (a jelzett napon) fél tizenegy után elindultam megnézni a Nyugati-főcsatornát. Szikrázó napsütés. Mikor a 36-oson eljöttem, a Balázs-érnél, akkor láttam egy mackós alakú valakit. Ment az átfolyóhoz. Azt hittem, hogy Simon Gyuszi. Gondoltam megy csalihalat fogni az esti menyhalazáshoz. Elhatároztam, visszafelé jövet megállok, - ha még itt lesz. A Nyugatinál leálltam az útszélére. Láttam, hogy olvad a dér, de nem vettem fel gumicsizmát. Nem a lustaságom miatt. A csomagtartóban van, és betyár hideg lehet. Óvatos leszek. Az is voltam. Alig lett sáros a nadrágom alja. A cipő oldala, annál inkább. Felmentem a Tomi stégjéig. A közben sároztam magam össze. Ezt a részt eléggé felvágták az autók. Ahogy láttam, a híd feletti rész végig be van fagyva. Visszamentem a hídhoz. A hídról, folyás irányba nézve, a víz nincs befagyva, ott ahol a sodrás van. Lementem a csónakig. A csónak rövid láncon van. 2/3 része levegőben, az alsó harmadban víz van. Gyanús, hogy sérülni fog a fagyban. Nem tudom mi történt, mert hosszú láncon hagytam, hogy sok víz legyen benne. Akkor állítólag nem roppantja össze a jég, mert kívülről, és belülről is nyomás alatt van. A csónaktól lejjebb, néhány helyen ki van olvadva a víz. Fodrozódott a szélben. Ott, egy domb van a fenéken. Gondolom az áramlást megdobja, és a víz elnyalja a jeget.  Nagyjából megkapargattam a cipőmet náddal, és visszaindultam. Lassítottam a Balázs-érnél. Láttam, hogy a stoptáblához támasztva álldogál egy bicikli. Ahol Északnak fordul, a csatorna ott üldögélt a Diják. Mondja, hogy sehol semmi. Nézte a kifolyót a halastó felől. Nézte az út túloldalát. Semmi. Kérdeztem: miért nem horgászol a nádasnál? Mikor jöttem, látszott, hogy a nád előtt ki van olvadva. Kiderült Ő is megállt, mikor jött. Csakhogy, az egy vékony csillogó jégréteg. Itt meg nincs kapás. Na, akkor volt egy kis birizgálás éppen. Félórája volt ott. Kevés, szagos kajával etetett. Közben jött egy srác, akivel már többször találkoztam. Mondta, hogy a halastó kifolyónál, csali hálóval fogott 2 dekás törpéket. Menyhalazni jó volt. Amióta lement az ár, két darab harminc centiset fogott. Előtte, mikor tiszta volt a víz, akkor nagyon jó lett volna, de a fejlámpa lecsúszott a sapkájáról, és beesett a vízbe. Nem tudta kiszedni. Nem volt szákja. A bottal próbálta elérni, mert világított. Addig piszkálta, hogy lefordulhatott a kőről, és utána már nem látta hol van. Hamarosan ott hagyta az egészet, mert csalizni sem tudott a sötétben. Elköszöntem Tőlük, és hazajöttem. A víz, mind a két helyen nagyon alacsony. A sok jég miatt hideg. Ha kiolvad az egész, meg lehetne próbálni Fogtunk Mi már lékből, a Kenyérgyári jegén állva bodorkákat. -.appa.