Szépen sütött a nap. Előzménynek ennyi tökéletesen elegendő annak a döntésnek a meghozásához, hogy megnézzük az átkötőt. A zsilip felé kanyarodva fehér volt az út, és az árkoknál is látszott, hogy itt bizony éjjel hó esett. A parkolónál, és a töltésen is látszott, de a jégen egyértelműen, hogy itt bizony havazott. A jégen egész nagy lábnyom volt, de érdekes módon elmosódott volt, és egy vonalban. Nem tudom a vidra, - kijár e, a hóra. A tapasztalatlan állatok kanyarodáskor megcsúsztak. Ezek macska, és nyúl nyomok lehettek. Bármi is lehetett persze, hiszen csak tippelek. Ez a háromféle nyom volt látható. Úgy gondoltuk elsétálunk a Nyugatiig. A keresztgát helyén, a meder közepén egy sziget van. Olyan 25 centi magas, és 3 méter hosszú. Érdekes volt, hogy néhány helyen megolvadt a hó. Jég volt azért. Egy nádasnál látszott, hogy víz van. Ami meglepett. Az alsó beton felső végétől olyan 3 méterre szintén volt egy több négyzetméteres folt. Miért kerekek ezek, vagy oválisak? Hát, ű dóga. A vizet leengedték 250-re. A Nyugati befolyónál is látszott akadó, ami a terelőn fennakadt. Ezen nem akadtunk fenn. Várható volt. A Nyugatiban jól látszott mennyi nádtorzs maradt kiszedetlenül. Piszkosul fog akadni, de sebaj, az élettér a halnak. Elindultunk visszafelé. Kellemesebb volt, mit lefelé jönni. Egyáltalán nem érződött az a kis szél sem. A töltésen is volt néhány folt, ami sár volt. Ezek szerint olyan szennyező volt benne, ami jelentősen befolyásolta az olvadáspontot. Ha sétálunk, akkor már megnézzük a dobi híd környékét. Futólag láttam csak, amikor a fenyőért mentünk, hogy a híd alatt, és felett megkapargatták a medret. Először megnéztük a stéget, amiről valamikor horgásztunk. Siralmas állapotban van. Az egyik raklapot levette valaki, és a stég elé dobta. Gondolom a magas vízállásnál azon járt be. Az OSB lap kezd szétrohadni. Eső, szél, jég. Megviseli. Nem erre gyártják. Ahová a víz beszivárog, ott mindent károsít. A fa még duzzad is tőle. A nap utána kipárologtatja. Azért csak rámentem, és a középső merevítőn bemenve megnéztem, milyen a víz. Jó mély víz van. A stégtől az útig kikaparták a nádast, és a partra tették. Lefedték iszappal. Vélem, mire rá lehetne menni, akkorra kinő belőle a nádas. A szembe partot végig kiszedték. Hát? Úgy ahogy. A híd előtt a baloldalon ott a sok növény maradvány. A híd alatti részen is az látszott, hogy kanállal kiverte a fákat, bokrokat. Rakott rá valamennyi iszapot, hogy a nád ne látszódjon. Erre vajon, mikor lehet rámenni? A Dob felőli oldal is csudául van megcsinálva. A töltés teteje kapott egy 40 centinyi iszapterítést. Mikor szárad ki vajon? Az is lehet, hogy úgy van, mint a kereszt-csatorna töltése. Ott, az iszap alá rakták a sást. Ez, ahogy elrohadt, gödör lett a helyén. Amennyiben szárzúzóval végig mentek volna rajta, akkor lehetett volna rajta segíteni. Igaz végig mentek, de a legnagyobb kánikulában, amikor szikrázik a talaj. Most kellene majd olvadás után, de olyankor nem érnek rá. Mindég a szemle előtt csinálják, hogy a bejárás ne találjon rajta gazt. Lejjebb is mentünk, hogy felderítsük, - milyen is a part? A szembe partnál látható, hogy sok helyen maradt sás, és nádgyökér. Meg kell majd szokni, mennyire lehet a partszélénél úsztatni akadozás, és odaszakadás nélkül. Azt gondolom ennyi a történet. Az éves adminisztráció van hátra. -.appa.