Tegnap megírtam egy csomó mindent, de eltűnt valahová. Időm meg nem volt újra írni. Arról nem is beszélve, hogy olyan 60-65 fokra felmelegedett a gépem alja. Most megírtam wordban, és majd bemásolom a citromailba. Mivel egy novella lett belőle, ezért nem zúdítom Rád egyszerre. Jóból is megárt a sok, tartja a nép ajaka. No, a hétfői napomból sem volt semmi. Mióta járkálok a dögönyre, az óta a délelőttök sím-sutty elrepülnek. Reggel már volt egy csomó dolgom, így a vasárnapi beszámoló elmaradt. Azt sem írtam meg, hogy pénteken horgászatból hazafelé, a Balázs-ér partján emberek álltak. Mondom, megállok, oszt megkérdezem már, - mit lehet itt fogni? Mikor odamegyek hát látom, egy csapat cigány közmunkás, egy magyar munkavezetővel. Voltak köztük horgászok is, így aztán csak érdeklődtem. Panaszkodtak, hogy nem nagyon megy. Süni mondta a Tiszára jár. Néha fogogat 2-3 kilós pontyokat. Egy időben fogott amurokat. A legnagyobb 29,5 kilós volt. Kemény fíderrel horgászik. Monofil zsinór. Fíder kosár. A 25-ös Nevist használja. Akkora horog, amit 2 szem konzerv csemegekukorica betakar. Ennyi a trükkje. Érdekes, itt a környéken a nagy amurozók, a monofilt preferálják. Egy kivétel van. Vele is beszéltem a napokban. Panaszkodott, hogy megtépte a nagy amur. 30-as fonottal van szerelve. Mondtam, hogy akkor sérült volt a szereléke. Kiderült, hogy nem volt. Mikor szákolni akart, ráfogott a dobra, hogy nem vigyen le zsinórt a hal. Hát úgy könnyű, - mondtam Neki. Örülj, hogy nem törte el a botodat. Mikor észreveszi a szákot akkor megvész és megy mint a torpedó. Mikor még a Fancsika I. horgászható volt akkor sok amur volt benne. Megbeszéltem Feri doktorral, hogy hová menjek. Ő majd rendelés után kijön. Nyolcvanas évek első fele. Még nem volt osztályvezető főorvos. Magánrendelése sem volt, így aztán jött időben. El is helyezkedtem, az almás felőli oldalon. Tőlem jobbra, balra fogdosták az amurokat. Nekem egy rendes kapásom volt, ami szépen felvitte a jelzőt. Fogtam egy 30-40 deka közti bodorkát. Egyébként csipesz rázogatások voltak. Azt használtuk akkoriban jelzőként. Mesélem Ferinek mikor megjött. Kis bodrik rángatták a cájgot, egy volt csak, ami elhúzta. Azt mondja: Gyuszi, be kellett volna vágni, az kis rángatás volt az amur. Estig jól elvoltunk. Egy mozdítás nem volt. Ebbe jól belebonyolódtam, pedig az lett volna a lényeg, hogy akkor láttam amurt szákoláskor megvadulni. A baloldali szomszéd hatalmas szákjával megszákolta az amurt. Az amur, mint egy torpedó a víz tetején kilőtte magát, és szakított is. Meg is állapítottam magamban. Micsoda bénaság. Szákban a hal, és azzal a nagy szákkal nem tudták megfogni. Aztán kiderült. Az amur olyan lendülettel indult, hogy kilyukasztotta a szákot. Akkor még hagyományos anyagokból készült szákok voltak, amik bizony ha vizesen tették el, akkor tönkre ment. -.appa.