Zsuzsi Vasváriban volt, így aztán kettőkor kimentünk a Balázs-érre. Ő elüldögél, napozgat, bár Nyugat felől már árnyékolnak a fák. Néha csillog a víz, ahogy a fák közt áttűz a nap. Kicsit zavaró az úszó figyelésekor, de idébb-odébb hajolgatok. Árnyékolok a kezemmel. Felteszem polaroidot. Szóval van megoldás. Egy olyan helyen telepedtünk le, ahol azt gyanítottam, hogy nemrégiben horgászhattak. Tévedtem. Ott nemigen horgászott senki, mert egy órán át nem jött semmi, 3 aprócska bodorkán kívül. Azért pötyögtettem a kaját, meg a mikro pelletet. A bodorkák szépen beálltak. Akasztottam egy e.kárászt, ami beindult középre, de lemaradt. 1/4 óra múlva jött egy dévér. Megint meglépett egy kárász bár ez kisebb lehetett az elsőnél. Jött még egy dévér. Jött egy 4 dekás naphal, és egy 4 dekás törpe. A 3 dévér 36 deka volt. A 22 bodorka 65 deka volt. 4 kárászt fogtam, ami 59 deka volt. 5 után kicsivel fejeztem be a horgászatot. Nem volt ez rossz, ahhoz képest ahogy indult. Közben jött Lajos, ezt elfelejtettem mondani. Azt mondta, annyi halat adtam Neki, hogy holnap keressem meg. Fogott egy 4-es amurt. Van, egy másfél kilónyi lefagyasztva, azt nekem adja. Na, remélem jó ízű lesz. Ódzkodtam kissé az amurtól, mert a holt-ágból van. Félek iszap ízű lesz, bár a Kenyérgyári-holtágat megkezelték a baktériumos módszerrel. Állítólag eltűnt a sok iszap, és jóízűek lettek benne a halak. Nos, megmondom Nektek, hogy tényleg kifogástalan volt a hal íze. Zsuzsi készített belőle sütve, és rántva is. Másik történetem egy hideg napon esett meg. Egész nap hideg volt. Mikor kisütött a nap akkor terepszemlére indultam. Kinéztem a kereszt csatornára. Nagyon magas víz volt. Erős, hideg szél fújt. Még szerencse, hogy volt pufajka a kocsiban. Hal mozgást sehol sem láttam. Abban reménykedtem pedig, hogy bejöttek a kárászok ívni. Holnapra sem várható semmi jó. Még hidegebbet írnak. Mondjuk, ha nem lenne ilyen hideg, akkor csak kimennék. Néhány kis pletyka. Az erőmű alóli horgászatból jött, a szomszéd lépcsőházbeli fiatalember. Két busát fogott, meg egy e.kárászt. A busa a nagyobbik 2,5 kiló volt. A kárász is elég nagy volt mellette. Azt mondja, az apró villantót kapták el. Még azt is mondta, hogy az e.kárászok üldözik, a partszélén a kishalakat. Lehet, fehérje hiányuk van. Nem hiszem, hogy az ívó helyüket védték, abban a sodrásban. Ami most következik, annak nincs köze a horgászathoz. Délelőtt, mikor indultam a Pennybe, találkoztam a szomszéd lépcsőházi házaspárral. Hét, hét eltelte után szabadították fel Őket a karanténból. Ibolya 8 napig kórházban is volt. Nem láttuk hazajönni. Kiderült az egyik vasárnap este hozta haza Sanyi a kórházból. Mondták Neki, nyugodtan menjen érte (mellesleg karanténben volt). A sok mintavétel, amit láttunk az volt, hogy jöttek tesztet csinálni. Ibolya negatív volt, de Sanyi pozitív. Utána Sanyinak volt még egy pozitív. Aztán jött két negatív, ami Ibolyának is az lett. Így aztán felszabadították Őket. Itt jegyzem meg Nektek, hogy ebben az időben, hivatalosan nem volt koviddal fertőzött személy a településen. Érdekes módon, amikor beszélgettünk, a hatóság még nem szedte le az ajtókról a felhívásokat. Mennyivel másabb volt az idei tavaszi karantén. Volt annyi fertőzött, hogy a rendőrök, már nem is ellenőrizték Őket.  -.appa.