Papp Gyula
Sorsvetésféleségek
(Egy pimasz kis grimasz).
Bíztam a szép jövőt.
DE! - láttam,
nem felelek meg az elvárásnak.
Embert keresnek, nyálast.
Nem büszke állast.
Gyönyörű! Látod az ég kékjét?
Keresd a lelki békét.
Amíg az ember felnő,
egét nem takarja felhő.
(vagy nem érzi meg)
Még minden könnyen megy.
Az élet mégis egy útvesztő,
amiben az ember veszlik el.
Ó, persze az élet!
Milyen is az? - kérded.
Végigsuhan vagy vánszorog az ember.
Bizonyosságot sohasem lel.
Hát úgy jártál! Senkit sem érdekel.
Eljátszottad a lehetőségeket.
Nos. Vagy igen? Vagy nem?
Könnyen meglehet, ennyi volt az életed.
Azt kérded: több dobásom már nem lehet?
Ne Te légy! Ki mindennel kérkedik.
A túl zajos élet megrémít.
Kókadt virágod az egész világot.
A mulandóságot jelképezi.
A hogyan tovább-ot nem kérdezi.
Hosszútávra rendezed be az életed.
Hűű! - barátocskám, ez remek.
Minden hosszútáv a halálba vezet.
Előbb-utóbb el is érheted.
Lehet az ember büszke.
Lehet jó és nemes.
Jó cselekedete számolatlan.
Eshet bűnbe. Mindég gyámoltalan.
Minden cselekvés hiábavaló
és főképp felesleges.
Mit tettél? - azt majd felírják Neked.
Lesz egy elszámoló egyenleged.
Ó! Te elátkozott lélek.
Sosem lesz annyi pénzed,
hogy megéljed.
Mikor kimondod: elég lesz!
A Szereznimég nevű ördög költözött beléd.
Számodra bárminemű bőség is roppant kevés.
Egyszer-csak rájössz majd. Lehetsz hős
vagy munkát kerülő lézengő.
Netán megátalkodott gonosz
vagy társadalmad tagja. Oszlopos.
Arcod homályba. Feledésbe vész,
de nem is kell oda arc, ahová Te mész.
Na, jól van. Eddig, és ne tovább!
Befejezni a gondolkodást!
Rendben. Mindjárt befejezem.
A jégen vad táncba kezdtek
kecsesen hajlongó, őrült angyalok.
Révedezve néztem mindezt.
Nem ért el a tűz, s a vágy sem űz.
Azt hittem, megfagyok.
Biztattak, daloljak legott.
Hát hogyne.
Zeném, hogy fogam vacog.
2020. november 9.
2020.11.29.-én 118 figyelőm volt. A fennebb olvasható vers, több ember szerint is többszöri olvasást igényelt. A nemrégiben megjelent vers után egy olvasó kivett, a figyelőjéből. Mondhatjátok, hogy persze, aki zavarosan irkál, azt nem olvassák. Én, már akkor is tudtam, amikor a válaszokat írtam.
Kedves Társaim a Poeton!
Tudom, hogy sok esetben zavaros, amiket összeirkálok. Ilyen sajátos módon közelítem meg a dolgokat. Azt gondolom, ilyen zavaros, az a világ, amiben élünk. Sajnálom, hogy rabolom az időtöket azzal, hogy többször kell elolvasnotok. Türelmet kívánok Nektek hozzá, és Hozzám.
- Köszönöm Melinda, a bizalmadat. Én is abban a reményben írok, hogy van mondanivalóm.
- Köszönöm a hozzám intézett szavaid. Valójában több esetben Én is úgy látom, hogy túl sok informáciőt öntök az olvasók nyakába.
- Én, azt gondolom, hogy az élet maga is ellentmondásos. E miatt nem tudom egyszerűen, és egyértelműen megfogalmazni mondandómat és gondolataimat, az érzéseimről.
- Miért nem tudom egyértelműen, és egyszerűen megfogalmazni a gondolataimat? Oka, az lehet talán, hogy a gondolataim is változnak időről időre, ugyan abban a tárgykörben is. Magában a világban sem egyértelműek a dolgok. Hangulatunktól is függ, hogyan látjuk.
- Ahogy Én látom a világ nem egyszerű. Bármit nehéz jól meghatározni. Minden félreértésekre adhat okot. Egyszerű tőmondatokban lehetne egyértelműen közölni az információt. Alany, állítmány. Sajátos beszélgetés alakulna így ki. Tegyem hozzá, hogy maga a világ sem ilyen egyszerű. A kapuk nem úgy nyílnak, hogy IGEN, vagy NEM. Mindenféle kapuk vannak. ÉS, TALÁN, HA. Bizonyára kereshetünk, és találhatunk többet, de ennyi is elegendő ahhoz, hogy ne érezzünk magabiztosságot, mikor itt téblábolunk a világban. Legalábbis, Én így vagyok vele. Ezért olykor érthetetlen, esetenként zavaros (vagy mindkettő), amit írok. Így élem meg a világot, meg ami mögötte van. Azt javaslom, hogy az idei beszélgetést és sörözést halasszuk el. A téren már hideg lenne sörözni.
- Köszönöm véleményed. Kitartok a "veszlik" mellett. A cukrot veszik. Ez a szó, hogy veszlik hangulattal bír. Nem tudom, hogy ez eredeti sátoraljaújhelyi, vagy veszprémi, esetleg szabolcsi ragadvány.
- Köszönöm meglátásodat. Nagyon igazat írtál. Az ember gyarló, esendő, és olykor nagylelkű is tud lenni. Bár, az utóbbi egyre kevésbé. Hiába, ez a Kali-juga korszaka, az Istentelen világ.
- Köszönöm soraid. Úgy gondolom Én is, hogy az ember élete nem egyszerű. Vannak buktatók, akadályok, de ettől még örülhetünk dolgoknak, amiket sikerként könyvelhetünk el.
- Lehet igazad van abban, hogy az élet átverés. De néha elhisszük, hogy az úgy igaz, és akkor örülünk neki.
- Csodálod, hogy fogvacogtató? Készülök a télre.
- Valóban egyre eszementebb, kegyetlenebb, emberrel nem törődővé válik a világunk. Azt gondolom, ha egy kicsivel többet figyelnének egymásra az emberek, mindannyian jobban éreznénk Magunkat. Sajnos nem ez a tendencia.
Köszönöm, hogy olvastatok.
Vigyázzatok Magatokra.
-.appa.