appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Horgászat, és más is (12)

2020. december 17. 06:24 - appasztorik

Legutóbb a Nyugatit a Keletivel összekötő csatorna, két beton teknőjéről írtam. Az, amelyik az úthoz közelebb van, vagyis a zsilipnél, annak a rézsűje, nem olyan nagy emelkedésű. Azon kívül, hogy közel van az úthoz, a horgászszék jól elhelyezhető, ezért jó rajta horgászni. Azt, hogy mennyire mély most tudtam meg, hogy kiszivattyúzták a vizet. Láttam Én a mércén, a 30 decimétert, de nem hittem el. Na, mindegy. Ennek a zsilipfelőli végnek az a baja, hogy pang a víz. A zsilip kismértékű megnyitása segíthetne rajta. Csakhogy környezetvédelmi szempontok nem játszanak szerepet. Pusztulnak el kagylók meg csigák. Ők lassúak. A halak elúsznak. Nem alakulna ki rajta, a barnulás, vörösödés a planktonok miatt, ha időnként kicsit nyitnának a zsilipen. E miatt költöznek át a horgászok a Nyugatihoz közelebbi betonhoz. Mindenki abban reménykedik, hogy sok hal kíváncsiskodik be az átkötőbe. Kétségtelen, hogy az idén hatalmas stupekkel is horgászták a betont. Később beszéltem velük, és harcsafogásról számoltak be. Néhány alkalom után nem jöttek. Gondolom kifogytak a harcsák. Nyáron nagyon benövi a sulyom az átkötőt, és szinte meghorgászhatatlanná válik. Ennyi kitérő után folytatom a tavaszi történettel. Pénteken, szombaton esett az eső. Emiatt nem vettem csontit. Másnap a napsütés miatt kimentem a piacra, hogy majd ott veszek. Azt mondja az árus: van, de nem hozta. Kóválygok kicsit, hátha a másik árus hozott. Az meg ott se volt. Akkor meglátom Katikát, a facsemeteárust. Neki horgászboltja van Nánáson. Azt mondja, miért nem csörögtem rá reggel, és hozott volna. Menj át, délig nyitva vagyunk. Mentem. Ebéd után kimentünk a Balázs-érre. Öt horgász volt kinn, és két bámészkodó, akik megálltak megnézni mi történik ott. Így heten horgásztunk. Ezek szerint csak vágynak a vízre a népek. A kis szél ellenére kellemes idő volt. Mikor kis időkre elbújt a nap, akkor sem húztam fel a cipzárt. Míg én molyolok ott az etetőanyag keveréssel, addig Attilának 3 kapása volt. Alig dobok be, Ő fog egy 2 deka körüli sügért. Fogdossa a küszöket, bodorkákat. Nekem csipegetéseim voltak, de nem fogtam semmit. Átálltam Én is az egy szem csontira. Kezdtem fogdosni Én is. Pár küsz, vörösszárnyú, és bodorka. A legnagyobb küszöm 8 dekás volt. A győri Iparcsatornán fogtunk ilyeneket -'91-ben mikor az országos egyéni bajnokságon vettem részt. Akkor még a bajnokság meghívásos volt. A csapatbajnokságon elért eredmények alapján. Manapság, nem kevés nevezési díjat kell fizetni a részvételért. Ilyen emlékek indultak el bennem, a nagy küsz miatt. Kicsit több mint másfél órát horgásztunk. Attila fogott 18 halat, 38 deka. Én 43 darabot 84 deka. A nagyobbját megsütöttem vacsorára, a többi ment olajos hal gyűjteménybe. Igazán szórakoztató peca volt.  -.appa.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr7316347046

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása