Megmondom Nektek, ahogy van. Részemről sokat hallgattam a Retró rádiót. Attila mondta is: ezek ellopták a cédédet. Ami nem valószínű, hiszen lehetetlen. A cédélejátszó görgőjén tönkre ment a gumi, így nem tudja kiadni a cédét. Kétségtelen a kocsiban az szól. Azon pedig olyan dalok vannak, amit a Retró játszik. Nekem némelyik munkatárs hozzáállása nem teszik. Nagyon okoskodó, olykor oktatgató stílusban vezeti műsorát. Így történt ez 20.-án is. Mikor elérzékenyült hangon beszélt nemzeti ünnepünkről. Miért mondom ezt? Azért, mert augusztus 20, nem nemzeti ünnep. Állami ünnep. 1991-ben, törvényileg emelték erre a rangra (1991. évi VIII. törvény a Magyar Köztársaság állami ünnepéről). Egyébként a nagy nemzeti, és magyarsági megnyilvánulásoknak sem vagyok híve. Ezeket tartsa meg mindenki magának. Ha kérdik, akkor mondja el, de a műsorvezetőnek, a műsort kell vezetnie. Az belefér, hogy az adott témában körvonalazza az alapvető tudnivalókat. De az, hogy Ki, hogyan érezzen, az legyen minden ember saját ügye. Tudom Én, hogy a kormány rádiója, de azért ne vegyék át Orbán szerepét. Ő szokta megmondani, hogy „aki magyar”. Hagyják meg Neki. Tőle, már megszoktam. Aztán, a sportban sem szeretem, de a művész emberek esetében sem tudom értelmezni, hogy alázattal kell fordulni. Rendre hangzott el ez is, hogy rádiózni is alázattal kell. Szerintem meg jól kell. Lehet, bennem van a hiba. Szerintem ennél az alázatoskodásnál fennhéjázóbb megközelítést nem lehet produkálni. Ezzel a dumával értékes perceket vesznek el, abból az időből, ami valós tájékoztatást adhatott volna. Tudjátok kedveltem Anita és Endre műsorvezetését. Jó műsorokat készítettek. Nem nyegléskedtek. Nem járatták le a hallgatókat. Nem Ők szórakoztak a stúdióban, hanem a hallgatókat szórakoztatták. Külön kiemelek kettő műsort. Nagyon kedveltem a Trabant Wartburg klub elnökének előadásait. A filmmúzeum munkatársainak ismertetőit is. Ismereteket adtak. Több érdekes műsor is volt, amire nem térek ki. Aztán egyszer-csak azt mondják, hogy Anita és Endre jól megérdemelt két hét szabadságát tölti. Ami, gyanús lett: miért játsszák az általuk készített beszélgetéseket. Aztán felröppen a hír Balázséktól, hogy a reggeli műsort Bochkor Gábor viszi tovább. Most Leierer Timikét engedték el szabadságra. Az általa fevett műsorok is adásban vannak. Csak nem Őt is dobják? Olvastam Bochkorról, igazi túlélő. Igaz, a rádiók nem élték túl, ahol dolgozott. Most talán abból indul ki, hogy egy kormány rádió, talán csak nem szűnik meg. Jövőre választás. Tudom, Viktor nem adja ki a hatalmat a kezéből. Pedig most mondhatná, hogy a vírus tette tönkre a gazdaságot. Oké, hallottam, hogy még mindég Mi teljesítünk a legjobban, a régióban. Visszatérve Bocsihoz. Betyár nehéz dolga lesz. Egyszerűen nem tud jó lenni. Ilyen eszement beharangozó után. Ő valósít meg minden nagy emberi cselekedet. Wright fivérek, Neil Armstrong, és Kolombusz. Hát nem semmi. Ennek az elvárásnak ember nem tud megfelelni. Ja, bocsi Bocsi (ezért is bocs, tudom, hogy boci vagy, h-val). Aztán itt van a zenei változtatás. Tegnap este, már hallhattunk egészen gyatra zenéket is, a 90-es évekből. Eddig, ha ilyet kértek, büszkén mondták: azt biztosan nem, az a 90-es évek zenéje. Hát hajjátok. Nem lehetetlen, hogy áttekerem a konyhai rádiót egy másik adóra.  -.appa.