E hajnali órán az jutott eszembe milyen régen tettem fel verset. Pontosítok. Idejét sem tudom mikor tettem fel verset. Az utóbbi időben napi események, vírus, és megint rákattantam az iszlámra. Az iszlámra, amiről mindég megállapítom magamban, hogy olvasgathatok róla különböző dolgokat, akár többféle megközelítésben is, akkor sem értem. Közös tőről fakad a kereszténységgel. Dehát nem is hasonlít. Ábrahámita vallás mind a kettő. Voltak először a zsidók (judaizmus). Valami nem volt kóser és Krisztus születése után jött a kereszténység.Aztán jó 600 év múlva jött az iszlám. Értitek Ti ezt? Mózes már elmondta, hogy nagy népet fakaszt az ÚR Izmaelből. Miért kellett ehhez több ezer évet várni? Na, mindegy, az ÚR tudja, - mit, miért tesz? Olvassátok a verset. -.appa.

Váratlan várandósság

Szerettem e? Örök talány.

Lelkem, érte egy karcolás,

mikor lazán hülyére vett a lány.

Pedig, különösebben, nem volt galád.

Lelkendezett,

milyen gyönyörű, egy nagycsalád.

Akkor, már szíve alatt hordott egy babát

(ez utóbbi, patetikus, egy mondás)

Nem esett jól, a választott magány.

Elkerülheti az ember a sorsát

Döntsétek el.

Kérdés, vagy felkiáltás.

-’19.12.07.   -.appa.

Álom (vagy, nem is)

Álmodom csak?

Lidércfényű alak imbolyog.

Tisztán értem, hogy mit motyog.

Balga ember.

Nehogy azt hidd, a költészet nagydolog.

Mikor a valóságot látod, s a lélek háborog,

megrendülsz. Menekülsz.

Elhiteted magaddal, ezt csak álmodod.

Megjelennek gyönyörűséges verssorok.

Voltál így Te is?

Látod reggel. A függöny mozog.

Lebegteti, a szellő és azért libeg.

Takaród alatt, kicsit kiráz a hideg.

Versedre nézel és eldobod.

-’20.01.09.    -.appa.