Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még abban a tévhitben, hogy beveszem a leszarom tablettát és vidáman élem világom. Hát nem ilyen egyszerű ez. Persze megteheti az állampolgár, hogy nem megy el szavazni, a minap említett „vagy igen, vagy nem” szavazásra. Ezzel nem megy semmire. Ugyanis, a bármennyi igen, vagy a bármennyi nem szavazat is, a hatalmon lévőket erősíti meg abban, hogy íme, a nép is azt akarja, amit Ők. Úgy teszik fel a kérdéseket, és úgy értelmezik a válaszokat, ahogy Nekik jobb. Azt is látni kell, a hatalom igazából egy ember kezében van. A többiek végrehajtanak. A rendszer irányítása közben látványosan bemutatják előrejutni csak lojális, és kritikanélküli együttműködő magatartással lehet. Ez a gyümölcsöző kapcsolat alapja. Ebből következik, hogy lesznek kedvencek, és elnyomottak a rendszerben. Az elnyomók, legyenek bármelyik szintjén a hatalomnak, a meg nem értett áldozatként látják, és láttatják magukat, aki nincs megbecsülve. Az ilyen egyén úgy érzi, - lelkét kiteszi a többiekért, a hála meg elmarad. Az elemzők úgy látják, az autokratikus vezetők beszédeit elemezgetve, hogy ezek a népért harcoló, magukat nem kímélő politikusok üldözöttként tekintenek magukra. Legalábbis így állítják be magukat, ezzel vonzzák maguk mellé a tömegeket. Adódik ez abból, hogy gyakorta narcisztikus személyekről van szó. Erős üldözöttség érzetük miatt, gyakran agresszívek. Ez önigazolás gyanánt, nagyon fontos a számukra. Ő csak kénytelen megvédeni magát. Ezért visszaüt, megelőző csapást mér (képzelt) ellenfeleire. Az ebben a legrosszabb, hogy ezt sokszor el is hiszi az illető. Mivel mondja, csak mondja, sok embert tud maga mellé állítani. A narcisztikus embernek túlzott önbecsülése van. Azt gondolja, mindenki nagyszerű embernek látja. Amikor rájön, hogy nem, akkor dühkitörései vannak (meg nem értettség, üldözik érzet). Azt hihetnők, az agresszió kiélése csökkenti az agressziót, de inkább növeli. Gyakorta folyamodnak az önigazoláshoz. Ez rosszabb, mintha hazudna. Aki hazudik, az tisztában van vele. Tudja, dönthet úgy, hogy abbahagyja. Az önigazolás során, annyira elkötelezi magát valami mellett, hogy már nem is tudja, hogy hazudik. Teszem hozzá, az egészséges lelkületű embernek is szüksége van önigazolásra minden napjai során. A kiélt agresszió rendszerint elkötelez a másik ember lebecsülése mellett. Ha valaki elkezdi bántani a másikat, akkor beindul az önigazolás: „mivel jó ember vagyok, biztos nem ok nélkül voltam bántó; ha így kellett viselkednem, akkor a másik nyilván hibázott”. A következő alkalommal még valószínűbb, hogy beleköt, sértegeti, megalázza, hiszen ezt önmaga előtt már igazolta. A megvert gyereknek is elmagyarázzák a szülők, hogy ő tehet arról, hogy felpofozták. Társadalmi szinten terápia lehetne az oktatás. Egy olyan nemzedék, amelyet autonómiára tanítottak másként gondolkozna és viselkedne. Az egyén, politikai irányítottságtól függetlenül, önállóan megválaszthatja céljait, hovatartozását, szabadon fejtheti ki véleményét és hozhatja meg a döntéseit. Ennek következményeképpen kialakulhat egy tisztességes politikai kultúra, amikor nem lekezelő és megalázó módon beszélnek az állampolgárokkal. (Nem mondják meg Neki, hogy mit csinál, aki magyar). Nem félelemből cselekszi, amit cselekszik. Gondolódzkodjátok ezt végig.  -.appa.