Az ember fennen hirdeti, hogy kíméli, és védi a környezetet. Tekintettel van, a következő generációk érdekire. Egy baj van ezekkel a szépen hangzó mondatokkal. Az, hogy az ember pusztít. Nincs tekintettel semmire, és senkire. Csak a saját életében elérhető haszon érdekli. Vannak emberek, akik tényleg elhiszik, hogy változtatni kell. Ők meg is próbálják. Csodabogárként be is mutatják Őket. De súlytalanok. A politikai potentátok tudják, elég mondani. Nem kell csinálni semmit. Ha mégis, mutatóba valamit tesznek, akkor nagy csinnadrattával mutatják meg a népnek. Íme, ez is értetek van, meg az unokáitokért. Az emberek örömmel fogadják az ilyesmit. Szóval, az ember pusztít. A környezetében mindent. Tárgy, vagy személy mindegy. Természetes, vagy épített környezet. ugyanezt műveli a fajokkal is. Rangsorolja Őket. Istent próbál játszani, és egyes fajokat elkezd védeni, másokat kiirtani. A halaknál, ilyen lett a törpeharcsa, az ezüstkárász. Tilos visszadobni. Aki visszadobja a vízbe, annak büntetés jár. Az ezüstkárászt vitték eddig is. Elég nagyra nő, és ízletes. Már ami a természetes vizekben van. Elég falánk jószág. Azt gondolom, ezért van az, hogy horgásztavakban foghatóak húsa puhább, zsírosabb, és édeskés ízű. A halastavakban termeltekkel ugyanez a helyzet. Nincs ezzel semmi baj. Több emberrel beszéltem, aki e miatt az édeskés íz miatt kedveli. Az említett két faj, jól szaporodik. Megtalálták életfeltételeiket.  Mind a két faj, évente többször szaporodik. A törpeharcsa, nagyon nagyszámban él vizeinkben, és ivadékgondozó lévén sok utód nő fel. Ebbe az ivadékkori túlélésbe besegít az is, hogy amikor a szülő elhagyja őket, akkor több csapat összeáll futball labdányi, vagy még nagyobb gombócba. Ezt a gomolygó gömböt aztán a ragadozók nem támadják meg. A természetes kiválasztódás azt programozta a ragadozókba, (vagy a Mindenható) hogy a sérült, a beteg egyedeket fogyassza el táplálék gyanánt. Lássuk be, ennek praktikussági okai is vannak. Kevesebb energia befektetéssel jut élelemhez, hiszen a sérült beteg egyed kevésbé tud menekülni. Az e.kárásznak nagy példányai találhatóak vizeinkben, ebből kifolyólag sok ikrát raknak le, és nagy számban élik túl az ivadékkort. Előre törésében szerepet játszik az is, hogy mikor még hidegebbek voltak vizeink, és nem voltak hím ezüst kárászok, akkor is szaporodtak. Összeívtak, a ponttyal, és különböző más keszegekkel.  Májustól, augusztus végéig. Tehát nagy példányszámban hoztak létre utódot. Most a két említett fajt, ha visszadobom, akkor bírságot kell fizetnem, ha elkapnak, mint törvénysértőt. A tavalyi női halfogó világbajnokságon felmentést kértek a törvény hatálya alól, és mázsaszám engedték vissza a törpéket, ami egyébként híres arról, hogy más fajok ikráját megeszi. Én, ha visszadobok párat, büntethető vagyok. Erre mondom, hogy Istent játszunk. Eldöntjük, Te élhetsz. Te nem. Régebben például védtük a gébet. Most ezt is tilos visszatenni éltető elemébe. Az ember ilyen törődő. Igaz, ezek a jövevények nem ismerik a törvényt. Jól érzik magukat, megvannak az életfeltételeik, és szaporodnak. Az is igaz, háttérbe szorítanak őshonos fajokat. Ez van a teknősökkel is. A vörös fülű, meg a citromsárga fülű ékszerteknős szaporodik, a Mi mocsári teknősünk kárára. Erőszakosabb, nagyobbra nő. Hiába a természet is kegyetlen, nem csak az ember. Mentségére legyen mondva. A természet nem azért kegyetlen, hogy megtöltse a zsebét, és nem is próbál meg jóságosnak látszani. -.appa.