Szeretett testvéreim a hitben, meg még abban a tévhitben, hogy én ellene vagyok a választásoknak. Hát tévedtetek. Dehogy vagyok én ellene. Nem vagyok én semmi rossznak elrontója. Nagyon jó időre, mármint időpontra tette Jani főnök a választás napját. Ma ugye Orbán nap van. Erről eszembe jut, hogy nehogy rájuk szavazzak. Lesz akinek, meg az jut eszébe, hogy rájuk szavazzon. Szóval az államelnök mindent megtett a siker érdekében. Most megint tévedtek. Nem az a bajom, hogy mennyire korrupt rendszer van hazánkban. Sajátos kleptokratikus monarchiát üzemeltet a hatalom. Teszem hozzá sikeresen. Azt is látni kell, az összes többi európai országban dívik a korrupció. Teszem hozzá, figyelembe véve a Mi gyenge forintocskánkat, Ők sokkal nagyobb pénzeket nyúlnak le. Igaz nem ennyire hivalkodó módon. A politikusok egyik feladata, a javak újra osztása. Természetesen a táboron belül. Régről ismeretes, a Mi kutyánk kölyke megfogalmazás. Hogy mi bajom akkor Viktorral? Dünnyögtem én már emiatt. A megjelenése, és a viselkedése. Ezzel sem az a bajom, hogy különböző irányokba kokettál. Azért politikus. Régen azt mondták kétkulacsos. Az a bajom, hogy nem tanult meg viselkedni. Néha már-már azt gondolom, hogy direkt játssza a szilaj, vad magyart. A puszták népének fiát. Amolyan betyárgyereket. Olvastam olyasmit, hogy valamikor a jövendő államférfiaknak éneket, zenét és táncot kellett tanulniuk. Abból indultak ki, hogy a művészetekkel közelebb kerülnek, az elvont dolgokhoz, a transzcendenciához.  Azt gondolták, hogy ez jótékonyan hat az emberekre. Ezek olyan kapcsolati formák, amik a tánc, az ének, és a zene által összekötetést teremt a világ harmóniáival, és valami közös rezonanciát hoz létre bennünk, amiben megjelenik a világ jobbítási szándéka. Tudom, nem lett Viktorunk uralkodónak nevelve. Ezért nem hibáztatható. Az eszembe jutott, hogy a felszabadulás után. Mai értelmezésben, a szovjet megszállás után. Szépen fokozatosan selejteződött a régi társadalomból itt maradt, irányító hatalom emberanyaga. És megpróbáltak új kádereket kinevelni. Ehhez diplomatákat kezdtek képezni, akiknek tanulniuk kellett sok mindent, köztük a viselkedést, az emberi kapcsolatokat. Nem az volt a vezérlő elv, hogy - megveszlek kilóra, - pénzzel verem ki a szemed. Tudom én, hogy más lett a világ. Az erőszakos fellépés dominál. A magamutogatás. A mások semmibe vevése, lenézése. Amíg el nem érkezik a választás, politikusainknak eszébe sem jut, hogy az egyszerű népre is szükség van. Persze lehet ezeket a választásokat technikailag is manipulálni. Tényleg lehet pénzzel is segíteni a dolgokon, hogy ki? – hova szavazzon? Azt hiszem, a hatalom mindent megér. Hogy miért? Ott, bármit lehet. Nietzsche megmondta: a hatalom csúcsán nincs erkölcs. Hát ilyen egyszerű ez drága testvéreim az ÚR-ban. Gondoljátok végig.  –.appa.