Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még abban a tévhitben, hogy a húsvét közelsége miatt, abból a témakörből merítek. Hát megint tévedtek. Mondottam egyszer, hogy a teremtőnek nem igen van ideje, az emberiséggel foglalkozni. Értettem ez alatt azt is, hogy nem nézegeti, hogyan viselkednek, az emberek. Édenből kihajítva, oszt boldogulj magadnak, ahogy tudsz. Arról nem is beszélve, - érdekli egyáltalán, hogy teremtményei szexelnek e? A sokasodjatok, szaporodjatokhoz szükséges. Tudom azt is mondta, hogy ne paráználkodj. Manapság, a valóvilág villalakói részben használják ezt a szót. Ne parázz! Ezzel felül is emelkednek, mindenféle erkölcsi gátláson. Jó. Olyan is van, hogy ne kívánd felebarátod feleségét satatöbbi, satatöbbi, ahogy nagyapám mondotta, annak idején. Jaj! Nehogy tévedésbe essetek. Ő csak a satatöbbit mondta. Ne zárjuk ki azért, hogy mondott olyat is, hogy ne kívánd a felebarátod feleségét. Idézhetett a Bibliából, hiszen presbiter volt. Joggal merül fel a kérdés. Mi a fene, az a felebarát? A barátod feleségét lehet? Esetleg, ha kimondottan morc vagyok az illetővel szemben. Akkor, az Ő feleségét lehet? Vagy, mi van? Egyáltalán. Mi felel meg az elvárásoknak. Egyébként Isten jól feladta a leckét, ezzel a felebaráttal. Az írások szerint, ez azonos nemzettségbe tartozót, vagy közeli embert jelentett. És, ez lehetett barát, vagy ellenség is. Boncoljuk akkor tovább, mert végiggondolva meglepő dolgok derülnek ki. Asszongya nékünk a hatodik parancsolat, hogy: Ne ölj. Azt mondják az eredeti fordításban, ne gyilkolj van. Most mondhatjátok, amit én is szoktam. Az ember erre lett kitalálva, az ölésre. A két szó között van némi különbség. A gyilkolásnál ésszerű alap nélkül veszik el az életet. Az ölésnél, hirtelen, vagy lassan, valamilyen behatással teszik ugyanazt. Mondhatjuk tehát, hogy az Ó-szövetség nagy népirtásai rendben voltak, ha szigorúan a Tízparancsolatot nézzük. Az ÚR ítélete alapján történtek a dolgok. Megvolt tehát az alapja, az ÚR akarata által. Nézzük, amit már emlegettem is, a hetedik parancsolatot: Ne paráználkodj. Egyértelműen házasságtörést tilt. Kimondhatjuk nyugodtan immáron, hogy az emberiség, magát kereszténynek valló része, ezt a parancsolatot kiiktatta az életéből. De azért befészkeli az ember agyába magát a kisördög, és felteszi a kérdést. Mi van, ha nem házas valaki? Úgy értve, hogy egyik fél sem házas. Akkor oké a buli? A nyolcadikban: Ne lopj. – szerepel. Erre is azt mondom, hogy eléggé átsiklunk ezen intelem fölött is. A kilencedik parancsolat azt mondja: Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúságot. Írják, hamis tanúbizonyságnak is. Nem meglepő módon azt mondom, ez is elsikkadt a parancsolat kőbe vésése óta. Nem tudom, minek tekinthetjük? - törvényerejű rendeletnek? Jobb ötletem van. A Tízparancsolat, az Alaptörvény. Csak Istennek sem jutott eszébe az, ami évezredek múlva nekünk, Magyaroknak. Lássuk akkor a tízedik parancsolatot: Ne kívánd felebarátod házát. Ne kívánd felebarátod feleségét, szolgáját, szolgálónőjét, sem ökrét, sem szamarát, semmit, ami felebarátodé! Visszatértem hát oda, ahonnan elindultam. Mit is szolgált ez a nagy út? Nem mást, mint azt, hogy lássátok, hogy van gondolati bűn is. Az ezt megelőzőek, mind cselekményekre vonatkoztak. Ez, az utolsó a gondolatra súlyt le. Apropó. Míg nem feledem. A számozáson ne lepődjetek meg. Nincs jelentősége. Változik, attól függően, melyik vallás Bibliájából citálod. Gondolkodjatok el ezeken. Van időtök, a hosszú hétvége miatt. -.appa.