Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még abban a tévhitben, hogy milyen rendes a kormányzat, amikor folyósítja a nyugdíjakat. Hát nem! A kormány sikeresen híreszteli, azt a szemenszedett hazugságot, hogy eltartják a nyugdíjasokat. És megint csak nem! Eltartják a gyermekeket, a tanulókat. Jegyzem meg, azt sem a kormány. Aki végig dolgozott egy életet, azt nem tartják el. Egyelőre ezek a lenézett emberek hozták létre azt az alapot, amiből most eltartják a társadalmat. Tisztelt politikus urak (a megszólítást nehogy komolyan vegyék, udvariassági formula). A megtermelt értékeket, talán ne tetszettek volna ellopni. Emlékeztetnék rá. Néhány éve volt a Gyurcsány mizéria. Nincs nyoma, miért is kapott tíz hónapon át 8 millió forintot. Akinek nem esett volna le. Nyolcvan millióról beszélünk. Mit tesz Isten? Az kiderült az óta, hogy a paksi atomerőműnél sincs nyoma, - miért fizettek Neki? Ez így nem teljesen igaz. Annak van nyoma, hogy fizettek. Aztán megtudtuk, hogy ez -’97, -’98-ban volt. Meglepetés! Ez a nagy vergődés 2014-ben volt. Ha figyelembe vesszük, hogy az adózással kapcsolatos iratokat 6 évig kell megőrizni, - akkor miért keresgélnek? Nyilván, politikai szarkeverés történt. Na, most jön a poén. Nem ennek megállapítása miatt kezdtem el ezzel foglalkozni. Hanem amiatt, hogy bebizonyítsam, hogy a nyugdíjasokat nem kell eltartani. Gazdasági szakemberek kiszámolták (okos, és szavahihető emberek), hogy az iménti két említett évben felvett összeg, mai áron (mondták ezt 2014-ben) 180 millió forint. Hát nem megdöbbentő? Félreértés ne essék. Nem az, hogy a nagy gazdasági erősödés közben - hogy romlott ennyit a forint? Hanem az, hogy itt a bizonyíték arra nézve, a nyugdíjasokat nem kell eltartani. A hosszú évek alatt befizetett nyugdíjjárulék bőségesen fedezi azt, amit kapunk. Én, meg nyugdíjas társaim befizették a pénzt. Nekem mai áron, ott van cirka félmilliárd forintom. Akkor, nehogy már szégyenérzetet keltsenek bennem, meg a többi nyugdíjasban, hogy el kell bennünket tartani. A politikusainknak kellene szégyellni magát. Ők azok, akik elherdálják, az ország vagyonát. Tönkre téve, a ma még csak csecsemők jövőjét is. Minden uralomra kerülő hatalom (politikus, és gazdasági szakember) természetesnek veszi, hogy mindent leseper, az asztalról. Semmi nem jó, ami volt. Persze a haveri kör nyeri a pályázatokat, nagy pénzért. Új rendszert kell kidolgozni. Mindenre, és mindenhol. Csodálkozunk akkor, hogy nem jut pénz, a nyugdíjasokra, az egyetemekre, az iskolákra, az oktatásra, a tanulókra, a gyerekekre, az egészségügyre, a kórházakra, a kultúrára, a tudományra, és sorolhatnánk még, - de minek? Jut eszembe az oktatásról, a tanulásról. Állandóan megy a képzés. Jó az embereket bizonytalanságban tartani. Ezáltal, az oktatásokat, képzéseket szervező végző haveri körök jelentős summákhoz jutnak. Nem beszélve, hogy pályázatok útján lehet pénzekhez jutni. Állami intézményeket is lehetett létrehozni. Ezáltal, természetesen azokat, akik megérdemlik hivatalhoz lehet juttatni. Nos, az említettek tényleg nem termelnek értéket. Ezeket az embereket el kell tartani. Emlékeztetnélek benneteket, hogy az első Orbán kormány, azt mondta csökkenteni kell az államapparátust. Mi lett belőle? Mondjátok meg. Egy ilyen kis országnak kell ennyi, miniszter, miniszterhelyettes, államtitkár, meg helyettes államtitkár? Jut eszembe. A frissen végzett generáció mit tehet? Sajnos nem sok mindent. Azt mondhatjuk, ha szerencséje van, hazamegy a papához, mamához. Nekilát a karrier építésének. Aztán, vagy sikerül, vagy nem. Egy kis történelmi adalék. munkába álltam 1970 augusztusában. Havidíjas munkásként 1350 Ft fizetést kaptam. Ne nézegessetek a szemecskétekkel. Egy nulla sem maradt le, nemhogy kettő. És abból az, - még egyszer leírom - 1350 forintból meglehetett élni. Ja, és a munkásszálló sem volt ingyenes. Ennyit a történelemről. Gondolkodjatok el a hallottakon.   -.appa.