Szeretett testvéreim, akik vagytok a hitben. Meg még abban a tévhitben, hogy mégiscsak egyszerű liberálisnak lenni. Ott van az a szegény kisebbség, oszt segítem űket. Osztán ha, sikerül nékik valami, akkor biza örülök a sikereiknek. Meg még annyira, de annyira örülök, hogy a seggem verdesem a fődhö örömömbe. Na látjátok, ez a rasszizmus. Attól, hogy egy kisebbség tagja vitte véghez a cselekedetet, az még nem érdemel több figyelmet, mint egy másik, nem kisebbséghez tartozó polgártársunk teljesítménye. Mégsem olyan egyszerű ez, mint ahogy azt elsőre gondolnánk. Aztán itt van a nők egyenjogúsága. Hányszor vetik fel, kevés a nő a parlamentben. Az Orbán kormányban kevés a nő. De ezt, az összes többi kormány szemére is vetették. Mindig is kevesebb volt a női politikus. Azt gondolom, a nőktől távolabb áll, - legalábbis ezen a téren - az erőszakoskodás, a mások lejáratása, és a hazudozás. Úgy gondolom, tudomásul kellene vennünk, a nemek különbözőek. A biológiai, és a testi elkülönülés, egyfajta társadalmi elkülönülést is eredményez. A nőknek, nemcsak a családon belül, de a társadalomban is más szerep jutott. Tudom a jogok fontosak. Mindenféle jogok vannak. Azok mind fontosak. Felmerül a kérdés, - melyik nem jogait helyezzük előtérbe? És milyen alapon? Aztán töprengjünk el rajta, - megfelel az a liberális gondolkodásnak? Aztán, a liberalizmusban, - mi a gazdasági szabadság? Úgy vélekednek, hogy a liberalizmus zászlaja alatt bármit meg lehet tenni. Rögzítsük. A szabadság, és a szabadosság nagyon különböző dolgok. Az utóbbi beláthatatlan következményekkel járna, káoszhoz vezetne. Azt, még nem is néztük. Mi van akkor a többiek érdekeivel? A nemzet, az ország érdekeivel. Egy ország szempontjából sok mindenre oda kellene figyelni. Meg kellene hányni-vetni a pillanatnyilag sikert kínáló megoldás, - hosszútávon mit eredményezhet? A Fidesz, ebben nem hazudik. Soros tényleg padlóra küldhetné Magyarországot. Azt is tudom, hogy itt nem szokás a szempontokat mérlegelni. Élünk egyik napról a másikra. Ez a sikeres gazdaságpolitika, már jó ideje hazánkban. Igazából díszletek között lavíroznak a kormányok. Fontoskodnak, úgy tesznek, mintha csinálnának valamit. Csinálnak, sütögetik a saját pecsenyéjüket. Csak meghatározott személyekhez köthető cégek, vállalkozások nyerhetnek el, állami megrendelést. Nehogy a Fideszhez kösse valaki, ezt a módit. Megkezdte, ezt még az Antall kormány. Az óta csak fejlesztgetik, hogy minél tökéletesebb legyen. Ami alatt azt érthetjük, a lehető legtöbb pénzt kivenni. Most, 30 % ez az összeg. Pestiesen szólva: az, azért nem rossz. Azért az, az egyharmadnyi pénz hiányzik a termékből. Lásd 4-es metró. Sosem készül el. Néhány tévének elkészített állomás kivételével, maradnak a csupasz falak. Láthatjuk, hogy a hazugság folyam gyönyörűen hömpölyög. Nincs itt liberalizmus. Se bal, se jobb oldali. Ez egy torzszülött világ. Amelyet demokratikusnak, politikailag korrektnek kiáltott ki a hatalom. Amit a lakosság fele elhisz. Szívesen hiszi el. Ez egy védekező mechanizmus. Nem akar abba belegondolni, hogy milyen körülmények közt él. Nem akar belegondolni, hogy hülyét csinálnak belőle. Mondhatjuk, egy illúziókra építkező, hamis, hazudott világot hoz létre a kormány. Itt van most a béremelés kérdése. Mondják, hogy 8 %. Mond néhány vakot valamelyik politikusunk, és ez az összeg már el is tűnt. Annyit romlik a forint, hogy gyakorlatilag nem kaptatok béremelést. No, nem így a miniszterek. Az Ő bérüket meg háromszorozták. Na, az már fizuemelés. Arra mondhatjuk, hogy kaptak. Aztán itt van a nyugdíjemelés. A kormány elhiteti a nyugdíjasokkal, hogy törődik velük (és a nyugdíjasok is, szívesen elhiszik). Törvény van arról, hogy amikor az éves infláció meghaladja, az év eleji nyugdíj emelés összegét, akkor a nyugdíjasok megkapják a különbözetet. Nem kapták meg. Hallgatnak róla. Sőt most is olyan kevés nyugdíjemelést adnak, hogy bizonyosan nagyobb lesz a 2019. évi infláció, mint amennyi emelést adtak. Gyakorlatilag, gazember módra ellopják a nyugdíjasok pénzét. Kedvenc hazugságuk, hogy nincs miből fizetni. Hát minek loptátok el drágáim. Én, a 42 év munkaviszonyom alatt, mai pénzre átszámolva, és azt is nagyon óvatosan számolva, befizettem több mint 30 millió forintot. Teszem hozzá, mások is fizettek. Hová lett vajon ez a pénz? És látjátok, ezért nem jó az egyéni nyugdíjszámla. Akkor konkrétan megkérdezheted, hová lett a pénzem? Elégedjetek meg azzal, hogy demokrácia van. Ne kérdezzetek semmit. Egy vigasztaló dolgot, befejezésképpen. Ezzel befejeztem a nem létező liberalizmus boncolgatását.   -.appa.