appasztorik

Akarmi, mint egy szatócs bót

Mi lakozik az emberben

2018. augusztus 30. 14:28 - appasztorik

élőlények tekintetében

Előbb akkor tisztázzuk, - mi is az élőlény? Hirtelenjében fogadjuk el amit még középiskolás koromban tanultunk. Táplálkozik, szaporodik, növekszik. Természetesen, ebbe bele lehet kötni. Van aki hozzáteszi a helyváltoztatást is. Azt elsőre látjuk, hogy antropomorf szemléletünk miatt, a helyváltoztatás gyanús egy kategória. Atán a többi dolog is vicces. Elképzelünk egy baktériumot, vagy gombát, ahogy késsel, villával nekilát ozsonnázni. Aztán, az idősebb emberek nem szaporodnak. Ettől még élnek. Gyerekkoromban a baktériumoktól féltünk. Hosszú éveken át, a Biogál által gyártott Vegacilint ettük. Bekapkodtunk valamennyit. Elmúlt a torokfájás, és tyuhaj. Ha legközelebb fájt a torkunk nem is kellett Wald doktor úrhoz menni, aki a körzeti orvosunk volt. Megint ettünk néhány szemet, és annyi. No, aztán jött a tudományos fejlődés. Nem úgy van az. El kell enni az összes pilulát, mert rezisztens törzset alakít ki az antibiotikum, és legközelebb nem fog használni. Megjegyzem, amikor a nagy áttelepülési hullámban Romániából jöttek orvosok, akkor bizony megszokásból felírtak öt szem antibiotikumot. Megszokták, hogy a gyógyszerrel spórolni kell. Később megjelent ugye, a vírusos fertőzés. Erről a hetvenes évek második felében hallottunk. Atípusos tüdőgyulladás, mondták. Magas lázzal járt. Sztetoszkóppal hallgatózva, alig lehetett zörejt hallani. Akkor hallatszott, ha pont a fertőzött terület felett hallgatta, a doktor. Jobb híján ilyenkor is írtak fel antibiotikumot, megelőzvén a baktériumos felülfertőzést. Kétségtelen, hogy amióta Fleming felfedezte a Penicillint megváltozott a gyógyítás menete, és módja. A kutatók elkezdtek újabb, és újabb antibiotikumok után kutatni. Mondván, ha vannak rezisztens törzsek, akkor módosítsunk a molekulán, az majd elöli a bacit. Így aztán sokféle antibiotikum van. És az óta a bacikat is sorolgatjuk gram-pozitív, és gram-negatívra. Kenetet vesznek, és megállapítják melyik féle. Aztán ettől függően indítják meg a terápiát. Nem minden antibiotikum, hat mindegyik baktériumra. Avval is számolnak most már, hogy sok variációban fordulnak elő a baktériumok. A gyors szaporodás miatt hamar alakulnak ki mutációk. Mondják minden kórháznak meg van a saját reá jellemző kialakult baktériuma. Itt tartunk a baktériumok ellen vívott csatánkban. Tekintettük őket az emberiség legnagyobb ellenségének, mit sem tudva még a hasznos baktériumokról, amik az emberek barátai. Védi őket, a patogén baktériumoktól. A bőrünkön is vannak ilyenek. Változott tehát a helyzet azóta, hogy irtsuk őket ahol érjük. Most már tudjuk, hogy a bélben is vannak hasznos baktériumok. Antibiotikum kúra után, ezt szokás helyre állítani. Megjegyzem, a mindennapi erős detergens használat is árt az embernek. A bőrről lemosódik a zsír. A bőr kiszárad. Kirepedezik, és ott a baktériumok be tudnak hatolni. A bőr sebesedik, és emiatt elfertőződhet. Természetesen fiatalabb korban a bőr is gyorsabban regenerálódik. Szóval ne vigyük túlzásba a fürdőzést. Amondó vagyok csak a szükséges mértékben használjuk a fertőtlenítő szereket. -.appa.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://appasztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr1914212033

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása